Súlyosan elmarasztaló jelentést adott ki Magyarországról, és halaszthatatlan intézkedéseket sürget a magyar kormánynál az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Dunja Mijatović még februárban járt és folytatott vizsgálatot az emberi jogok érvényesüléséről az országban, jelentését viszont csak most tette közzé. A 37 oldalas összefoglalóban Mijatović arról ír, hogy 

a magyar kormány szisztematikusan csorbítja egyes embercsoportok alapvető emberi jogait: menekülteket elzárnak, éheztetnek, és megtagadják tőlük a jogi képviseletet; a civil szervezeteket, amelyek pedig segíteni próbálnak ezeken az embereken, hatóságilag zaklatják és cenzúrázzák; a bíróságokat pedig, amelyek feladata lenne a jogvédelem, folyamatos politikai nyomás alatt tartják.   

A jelentés emlékeztet rá, hogy a magyar kormány  már évek óta negligálja az Európa Tanács kritikáit, ahogy többek közt a jogállamiságot vizsgáló Velencei Bizottság ajánlásait is. Felhívja a figyelmet továbbá az ország ellen zajló európai bírósági eljárásokra, továbbá az ENSZ emberi jogi észrevételeire, és emlékeztet arra is, hogy az Európai Unió jogállamisági eljárást folytat Magyarország ellen, ami a későbbiekben akár a szavazati jogának megvonását is eredményezheti. 

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa összesen öt pontban bírálta a magyar kormány gyakorlatát, és kérte politikája megváltoztatását.

• A menedékkérők és menekültek vonatkozásában kérte tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feloldását; a bevándorlásellenes és xenofób kormányzati retorika megszüntetését, továbbá a nemzetközi menekültügyi egyezmények betartását.
  
  Kérte továbbá, hogy a hatóságok hagyjanak fel a menedékkérők szemben alkalmazott erőszakkal; hogy ne zárják el rendszeresen tranzitzónákba a menedékkérőket, és különösen ne a gyerekkorúakat, továbbá ne tagadják meg az élelmet tőlük elzárásuk idején.  
• A civil szervezetekkel kapcsolatban a civileket sújtó új jogszabályok megváltoztatását kérik, és azt hogy a kormány hagyjon fel a megfélemlítő, megbélyegző kampányokkal a civil szférával, és a nem-kormányzati szervezetekkel szemben. Kérik továbbá, hogy a kormány engedjen hozzáférést a közérdekű adatokhoz és a költségvetési kiadásokra vonatkozó információkhoz. 
• A bíróságok függetlenségével kapcsolatban kezdeményezik a fékek és ellensúlyok helyreállítását. Kérik továbbá, hogy a kormány ne próbálja semmilyen módon kisajátítani a bírói kinevezések jogát, helyette érvényesítsen kollektív szempontokat a folyamatokban, vonja be az érintett testületeket is; ellensúlyozza továbbá az igazságügyi miniszter hatalmát a közigazgatási bíróságok felállítása során. 
• Kérik a nemek közötti egyenlőtlenség visszaszorítását, és hogy a kormány támogassa a nők nagyobb arányú politikai szerepvállalását; ítélje el a szexizmust, és hozzon olyan intézkedéseket, amelyek csökkentik az előítéleteket. 
• Ratifikálják az isztambuli konvenciót; tegyenek többet a nőkkel szembeni erőszak ellen, erősítsék mind állampolgári, mind államigazgatási szinten a tudatosságot a női egyenjogúságot illetően, és végezzenek szisztematikus adatgyűjtést a nők elleni erőszakos esetekről. 

A jelentésről tudósított a New York Times is, kiemelve, hogy a legsúlyosabb visszaéléseket a biztos egyértelműen a menedékkérőkkel való bánásmód során tapasztalta. A cikkben idézik magyar kormány jelentésre adott válaszát is, melyben szinte minden kritikai megjegyzést tagadnak - köztük azt is, hogy kötelességük volna bármilyen ellátást nyújtani az embereknek a menedékjogi eljárásuk lefolytatása után. „Étel vásárolható a tranzitzónában bármikor, az önellátás feltételei teljesülne, és az államtól nem elvárható további gondoskodás költségvetési forrásból” - írják.