A megerőszakolt lány 17 évesen, depressziója, az elviselhetetlen szenvedés miatt kérte az eutanáziát, és a holland orvosok végre is hajtották.
Szinte fokozhatatlanul iszonyatos történet. Letaglózó példája annak a szenvedésnek is, amelyet a szexuális bántalmazás áldozatai élnek át, de a többséget nem ez érdekelte: a feloldhatatlan indulatokat kiváltó eutanázia radikális esetét látták meg benne. Az is, aki támogatja, és az is, aki nem.
Egy ilyen hír mindenkit érdekel, végig is futott a világsajtón.
Csakhogy ebben a formában nem igaz.
Hiába nem beszélt törvényes eutanáziáról a holland média nagy része, a hírt így tálalta egy sor világszerte ismert angol nyelvű lap, az Independent, a Daily Mail, a Daily Beast, a BBC egyik reggeli rádióműsora és a Euronews is. Aztán a nyomukban száz és száz lap a világon, köztük független és fideszes magyar híroldalak, és sajnos a 444 is.
Ferenc pápa is erre reagált, amikor szerda délután kitweetelte: „Az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság mindenki számára kudarc. A mi válaszunk az kell hogy legyen, hogy soha nem hagyjuk magukra a szenvedőket, soha nem adjuk fel; gondoskodunk róluk és szeretjük őket, hogy újraéledjen bennük a remény.”
Szerencsére a nemzetközi média néhány órán belül korrigált: a Guardian, a Politico és a Deutsche Welle is részletes cikket közölt a történetről. Ezekből összeáll néhány alapvetés:
Nagy visszhangot kiváltó önéletrajzában a lány leírta, hogy 11 évesen szexuálisan molesztálták, 14 évesen pedig két férfi megerőszakolta. A könyvét azért írta, hogy segítsen azoknak a kamaszoknak, akiknek hozzá hasonlóan pszichiátriai problémáik vannak. Saját tapasztalatai szerint ugyanis a holland egészségügyi rendszer ezeket nem tudja megfelelően kezelni.
Pothovent súlyos depresszióval diagnosztizálták, és többek között anorexiában szenvedett. Többször kísérelt meg öngyilkosságot. 2018 decemberében azt mondta a Gelderlander nevű lapnak, hogy megkísérelte elindítani az eutanázia folyamatát.
A hágai kórház azonban a kérést megtagadta, és közölte vele, hogy túl korai lenne még az eutanázia.
Ez azért nagyon fontos részlet, mert a tudósításokban rendre felbukkant az a sokkoló információ, hogy Hollandiában már 12 éves kortól kérhetnek eutanáziát a gyerekek. Csakhogy javított formájában már épp azt bizonyítja ez a történet, hogy nem depressziós kamaszokat ölnek legálisan tucatjával a holland kórházakban.
A Guardian által ismertetett 2017-es adatok szerint Hollandiában a halálozások 4 százalékát okozta eutanázia. Ebből a mintegy 6 ezer emberből 80 százalék gyógyíthatatlan rákban, neurológiai, tüdő- és egyéb betegségekben szenvedett. Az eutanáziák mindössze 1 százaléka kapcsolódott pszichiátriai betegségekhez, és összesen egy 18 éven aluli volt, aki ezt a halált választotta.
Hollandiában valóban törvényes az eutanázia, amikor egy orvos vet véget a beteg életének; illetve a támogatott öngyilkosság, amikor a beteg kezébe adják az eszközöket ahhoz, hogy véget vessen neki. De mindkettőre szigorú szabályozás vonatkozik. Csak olyan esetekben alkalmazható jogszerűen, ha a beteg szenvedése elviselhetetlen, a javulásra nincs esély, és a beteg saját maga választja ezt a megoldást. Fiatalkorúak esetében pedig természetesen szülői hozzájárulásra is szükség van.
Paul Bolwerk, a lánnyal és családjával szoros kapcsolatot tartó újságíró a Politicónak azt mondta, aktív eutanáziáról szó sem volt. Mint tudjuk, ezt a lehetőséget az általa kiválasztott kórház nem adta meg neki. Egy holland parlamenti képviselő, aki nem sokkal a halála előtt meglátogatta, a szóvivője útján úgy foglalta össze tömören, hogy
„azért halt meg, mert nem evett többé”.
Utolsó és azóta privátra állított vagy törölt Instagram-posztjában is arról írt, hogy már nem eszik, nem iszik, a szenvedése „elviselhetetlen”, a döntése pedig végleges. Ezt értették sokan úgy, mint az eutanázia bejelentését.
A Gelderlander tudósítása szerint az utolsó időkben már annyira lesoványodott, hogy egyszer mesterséges kómába tették, hogy intravénásan táplálni tudják.
Ezek után döntött úgy, hogy nem akar még ennyi kezelést sem. A szülei házában felállítottak egy kórházi ágyat, a rajta fekvő lány pedig visszautasított minden ételt és italt. Szülei és orvosai beleegyeztek, hogy nem fogják kényszertáplálni. A holland orvosi iránymutatások szerint, ha egy páciens megtagadja a hozzájárulást, akkor nem kell kezelésben részesíteni.
A Politico figyelmeztet, hogy bár a szülők és orvosok ilyesfajta passzivitását is lehet eutanáziának tekinteni, de a legtöbb országban a köznyelv – és konkrétan Hollandiában az orvosi és jogi szaknyelv – azt tartja eutanáziának, amikor az orvos aktívan részt vesz az élet befejezésében. A kezelés folytatása és milyensége szintén vitatott kérdés, amelyben számít a páciens, az orvos és a rokonság véleménye is – de egy másik kérdés.
Ahogy a Politico írja: az igazság az, hogy Noa Pothoven kérte az eutanáziát, de a kérését elutasították.