• Mark Zuckerberg hosszú jogi csatározásuk után csak kitessékelheti az őslakosokat 700 holdas hawaii birtokáról.
• Pedig két éve még kéztördelve kért bocsánatot, hogy a helyi tradíciókat semmibe véve próbálta elperelni a földeket.
• Amiket végül az egyik eredeti tulajdonos, Carlos Andrade szerzett meg árverésen a maréknyi birtokhoz érzelmi alapon ragaszkodó rokonaitól.
• Andrade márciusban még nem tudta megvenni az összes földet, mert nem volt rá 1,7 millió dollárja.
• Tíz héttel később viszont már 2,145 milliót is ki tudott fizetni.
• Ez alapján gyanús, hogy valaki titokban pénzelhette. Rokonai szerint ez a valaki maga Zuckerberg volt.
• Márpedig az a pénz a jog szerint az összes örököst megilletné.
• Vagyis a rokonok szerint Andrade gyakorlatilag az ő pénzükön vásárolta ki őket tulajdonukból.

"Megértjük, hogy az őslakos hawaiiaknak a kuleana szent, a birtokegyesítés pedig bonyolult probléma lehet. Jóvá akarjuk tenni mindezt, egyeztetni a közösséggel és jobb megoldást találni" - ezekkel a szavakkal kért bocsánatot a hawaii Garden Island napilapban 2017. január 27-én megjelent levelében (ami már csak archivált verzióban érhető el itt).

A világ aktuálisan negyedik leggazdagabb, 62,4 milliárd dollár vagyonúra becsült embere 2014-ben vásárolt egy hétszáz holdas (283 hektáros) vízparti birtokot Kaua'i szigetén, a festői Kilauea-öbölben, hogy aztán egyből nyolc keresetet nyújtson be a bíróságon azért, hogy kivásárolhassa a birtokába beékelődött, összesen 8 holdnyi (3,25 hektár), 13 parcellára osztott területet. Ezek azok a parcellák, amiket még a Hawaii Királyság idején kerültek tulajdonosaikhoz a helyi tulajdonjog, a kuleana alapján. A törvény alapján az őslakosokat megilleti az a földterület, amin élnek és amit művelnek - a kuleana felelősséget jelent a hawaii nyelven, vagyis a tulajdonjog alapja az, hogy a birtokos gondoskodik a terület karbantartásáról. Azé a föld, aki megműveli. A kuleana így valójában nem csupán tulajdonjog, hanem kulturális tradíció, a hawaiiság egyik megnyilvánulása.

Így azt, hogy Zuckerberg 2014-ben pert indított a tulajdoni viszonyok tisztázására, sokan a hawaii tradíciók elleni támadásként, a kolonializmus megnyilvánulásaként értékelték. Pedig amúgy a dolog jogi szempontból ennél ártatlanabb. Az érintett parcellák közül négy még, a Guardian beszámolója szerint 1882-ben, a család saját tájékoztatása szerint 1894-ben egy portugál bevándorló, Manuel Rapozo tulajdonába került. Rapozo 1928-ban végrendelet nélkül halt meg, így birtoka osztódott a leszármazottai között, 2014-ben, Zuckerberg tulajdonszerzése idején több száz leszármazott osztozott rajtuk. Ez azonban a tulajdoni nyilvántartásban már nem jelent meg, így Zuckerberg egy ún. quiet title action eljárást kezdeményezett, melynek lényege a valós tulajdonos megállapítása (akit ennél részletesebben érdekel, itt egy köznapi példákkal illusztrált ismertető az eljárás miben létéről). Zuckerberg célja ezzel nyilván az volt, hogy kiderítse, kitől vehetné meg a birtoka közepén levő földeket. De mint három évvel később a Garden Islandben megjelent levelében írta, belátta, hogy ez hiba volt, és ígéretet tett rá, hogy jobb megoldást talál.

"Visszatekintve már bánom, hogy nem töltöttem elég időt az eljárás és történelme megismerésével, mielőtt megindítottam volna. Most, hogy már jobban értem a témát, nyilvánvaló, hogy hibáztunk" - írta.

Ígérete azonban papírra vetett szó maradt. Zuckerberg ugyan visszavonta a keresetét, de Rapazo egyik leszármazottja, Carlos Andrade folytatta a tulajdonjog tisztázására indított eljárást a többi leszármazott ellen. Ez az eljárás most kedden ért véget, sokakban gyanút keltő eredménnyel.

2019 márciusában a peres felek árverésen licitálhattak a vitatott parcellákra. Azon az árverésen Andrade 1,06 millió dollárért megszerzett hármat a négy parcella közül, a negyedik esetében azonban a többi rokon túl tudta licitálni, az 700 ezer dollárért az övék lett. Az ügyleteket június 4-én véglegesítették volna, de a jog szerint ekkor még lehetőség van egy utolsó ajánlatra: ha valaki a győztes ajánlatnál legalább 5%-kal jobb ajánlatot tesz, az megszerezheti a már elárverezett földet.

Kedden pont ez történt. A Garden Island beszámolója szerint Andrade 735 ezer dolláros ajánlatot tett a rokonai birtokába került parcellára. Ők erre már nem licitáltak rá, ellenben két másik, eredetileg 300 ezer dollárért elkelt parcellára igen. Végül ezeket is Andrade szerezte meg 500, illetve 450 ezer dollárért. Így Andrade, aki amúgy nyugdíjas egyetemi tanár, 10 héttel azután, hogy nem tudott rálicitálni rokonai 700 ezer dolláros ajánlatára, végül 2,145 millió dollárért, 435 ezer dollárral drágában szerezte meg a négy parcellát.

Rokonai azt gyanítják - sőt, ügyvédjük szerint igazolni is tudják -, hogy Andrade Zuckerberg pénzén licitálta túl őket. Néhányuk a Hawaii-n felnőtt, de Londonban vállalati jogászként dolgozó Wayne Rapozo vezetésével most a június 4-i döntést is megtámadták, mert szerintük az, hogy Andrade titokban együttműködött Zuckerberggel, törvénytelen. "Nagy-Britanniában nem is képviselhetnék olyan ügyfelet, aki vagyoni helyzete és jövedelme alapján nem rendelkezik forrásokkal az adott ingatlan vagy üzlet megvásárlására" - mondta Rapozo a Guardiannek. A leszármazottak képviseletét ellátó ügyvédek, Craig De Costa és Daniel Hempey állításuk szerint bizonyítani is tudják, hogy Andrade licitjeit és jogi költségeit valamilyen módon Zuckerberg vagy hozzá köthető Kft.-k fizették. Értelmezésük szerint tehát Andrade gyakorlatilag abból a pénzből erőszakolta ki a földárverést, majd vásárolta fel a földeket, amelyek amúgy jogosan az összes tulajdonost megillették volna. Ha ezt a bíróság is így találja, akkor Andradét kötelezhetik rá, hogy ossza meg rokonaival azt a 2,1 millió dollárt, amiből a földeket megvásárolta.

Az ügyben eljáró bíró ugyanakkor a tulajdonjog bejegyzésének halasztását indítványozó kérelmeket elutasította, vagyis Zuckerberg szempontjából már-már rendeződött a helyzet. Neki elvben mostantól csak Andradéval kell tárgyalnia a földek megvásárlásáról - a professzor pedig a földek értékesítéséből akár még rokonait is kifizetheti majd, ha a bíróság úgy ítéli, hogy a 2,1 millión is osztozniuk kellett volna.

A Guardian Andradét és Zuckerberget is kereste, de nem járt sikerrel, egyikük se kommentálta a történteket.