Kurt Vonnegut már közel 20 éve írt mérsékelten sikeres novellákat és regényeket, amikor 1969-ben megjelent az Az ötös számú vágóhíd című szatirikus sci-fi-je, ami végre meghozta neki a világhírt. A New Yorker most lehozta Salman Rushdie beszédét arról, szerinte miért aktuális ma is Vonnegut könyve, és mit üzen a mai világnak a regény, amit az indiai születésű író 1972-ben, 25 évesen, három évvel az első regényének kiadása előtt olvasott először. (A beszéd áprilisban hangzott el Vonnegut hazájában, Indianapolisban, a könyv eredeti kiadásának 50. évfordulóján.)

Rushdie szerint ugyan az Az ötös számú vágóhíd a II. világháborúról, azon belül is főleg Drezda 1945. februári porig bombázásáról szólt, a siker része volt az is, hogy a vietnami háború közepén jött ki, és eltalálta a háborúellenes közhangulatot. A művet Rushdie az 1961-es A 22-es csapdájához hasonlította, mivel mindkettő arról szól, hogy szinte még gyerekeket küldtek a vágóhídra, csak amíg Joseph Heller műve a háborút egy őrült, de abszurd dolognak tartotta, addig Vonnegut könyve egy akkora tragédiának láttatja, amit utólag csak humorral lehet feldolgozni. Ilyen szempontból szerinte Heller felel meg Charlie Chaplinnek, Vonnegut pedig Buster Keatonnek.