Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban felmondta a Farkas Flórián elnöksége alatt kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal. A Híd a munka világába nevű program keretében az ORÖ 1,6 milliárd forintot kapott szociális szövetkezetalapításra, de kiderült, hogy a pénzből gellérthegyi irodát vásároltak, érdemi munka azonban nem történt. Farkas Flórián 2014-ig az ORÖ elnöke volt, 2014-től romaügyi miniszterelnöki biztos, amúgy pedig fideszes országgyűlési képviselő.

Az ügyben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított, végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Híd a munka világába projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait a Legfőbb Ügyészségnek. A jelentés most a 24.hu birtokába került, a lap azt írja,

az OLAF-összefoglaló általános megállapítása, hogy a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.

Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az irodahálózatot sem építették ki.

Ehelyett:

• a gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt.
• Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.
• Az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt.
• Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de a csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.

Az OLAF szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot.

Az OLAF végül kimondta, az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot illetően „a teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.

A 24.hu hozzáteszi, a magyar hatóságok négy éve folyó eljárása, az Emmi belső vizsgálata és az OLAF ajánlása ellenére a mai napig nem találták meg az ügy felelőseit.