Ezt a Palkovicsot hazugozó nyílt levelet írták az Akadémia függetlenségét megszüntető Orbánnak a legnagyobb német tudományos intézetek vezetői

Tudósokhoz képest kifejezetten határozott hangú, bár persze végig udvarias nyílt levélben fordult a magyar tudományos szabadságot felszámoló Orbán Viktor miniszterelnökhöz 10 vezető német tudományos intézmény vezetője a Die Zeit-ben szerdán közzétett nyílt levelükben. A valóságra és az igazságra egyformán kényes kutatók sorra helyre teszik Palkovics miniszternek az ügyben hangoztatott hazugságait, elmagyarázva, hogy a ferdítésekkel szemben mi a valós helyzet Németországban. A levelet annak a Max Planck Társaságnak az egyik vezetője is aláírta, amelyiket Palkovics a legtöbbször hozta fel - abszolúte félrevezető módon - a magyar kormányzati beavatkozás igazolására. A tegnap leközölt dokumentum azért fogalmaz jövő időben, mert július elsején írták alá, a magyar parlamenti szavazás pedig a rákövetkező napon volt az Akadémia ügyében.

Íme a teljes levél olvasónk fordításában:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A magyar országgyűlés ezen a héten fogadja el azt a törvényt, amely átalakítja a Magyar Tudományos Akadémia működését, és leválasztva annak kutatóintézeteit egy önálló kutatóhálózatot hoz létre. Miniszterelnök Úr, az Ön kormánya arra készül, hogy közvetlen befolyást gyakoroljon az új kutatóhálózat tudományos céljaira.
A törvénytervezet jól illeszkedik azon jogszabályok sorába, amelyekkel a magyar kormány a tudományos kutatás területén is törekszik befolyásának kiterjesztésére. Az OTKA elnevezésű nemzeti kutatásfinanszírozó szervezetet évekkel ezelőtt feloszlatták, hogy egy kormányhivatal vegye át a helyét. A Közép-Európai Egyetem (CEU) szintén jogszabályváltozások miatt költözteti Bécsbe campusát.
A magyar tudományos közösség és az európai tudományos ernyőszervezetek is tiltakoztak az Akadémia tervezett átalakítása ellen, harmincnál is több nyílt levelet írtak. Februárban kilenc német kutatási szervezet fordult az Ön kormányának tudományügyi miniszteréhez, Palkovics professzorhoz, hogy ezzel is kifejezze támogatását az Akadémia elnöksége mellett.
Palkovics miniszter úr szerint az átalakítás a német nem-egyetemi kutatási szervezetek mintáját veszi alapul, és hasonló a volt kelet-német akadémiák feloszlatásához. Ez a párhuzam nem állja meg a helyét. Először is, a német akadémiai intézetek bevonását a Leibniz Társaságba szigorú tudományos értékelés előzte meg, amelyet a független német tudományos tanács végzett el. Másodszor pedig azért, mert a változtatás éppen a tudományos autonómiát és a megbízható finanszírozást biztosította az intézetek számára.
Továbbra is aggályosnak tartjuk azt a célt, hogy a jövőben kizárólag olyan kutatások részesüljenek támogatásban, amelyek a – kormány által meghatározott – közérdeket szolgálják. A gender-kutatás, amely a kormány szerint egy ideológia, így például nem volna finanszírozható, hiszen állítólag nem is tudomány.
Szintén aggályosnak tartjuk, Miniszterelnök Úr, az új kutatóhálózat finanszírozási modelljét. Míg Németországban az állami támogatásról egy részletesen szabályozott folyamat szerint kell hogy megállapodjanak a kutatási szervezetek a szövetségi és a tartományi kormányokkal, Magyarországon az új kutatóhálózat projekt-alapú finanszírozása politikai irányítás alatt áll majd. Nincsenek a Max Planck vagy a Leibniz Társasághoz hasonló rendelkezések a kutatási autonómia biztosítására. Az az állítás, miszerint az új kutatóhálózat a Max Planck Társaság mintájára épülne, tényszerűen hamis.
Míg az Ön által hivatkozott német kutatási szervezetek állami támogatása minden esetben tartalmaz alapfinanszírozást, amelynek felhasználásáról az intézmények szabadon határoznak, (ahogyan mostanáig ez a Magyar Tudományos Akadémia esetében is történt, ) a jövőben az állami finanszírozásról szinte kizárólag projekt alapon döntenek majd. A pénzügyi biztonság hiánya elkerülhetetlenül veszélybe sodorja a hosszú távú, egymásra épülő kutatásokat, és a kutatói pályát is kiszámíthatatlanná teszi.
Az utóbbi években az Európai Kutatási Tanács (ERC) jelentős pályázatainak elnyerésében Magyarország volt a legsikeresebb EU13 tagállam. Ez részben a Magyar Tudományos Akadámiának is köszönhető és annak is, ahogyan ez az intézmény az elmúlt években fejlődött. A tervezett átalakítás számottevő versenyhátrányhoz és ennek hatására a minőség visszaeséséhez vezethet.
A legfontosabb kérdés – ahogyan mindig – most is a tudományos szabadság biztosítása, amelyhez megfelelő jogszabályi és pénzügyi háttér szükséges. Ebbe a szabadságba, Miniszterelnök Úr, beletartozik a tudomány támogatása és kiteljesítése iránt vállalt kormányzati kötelesség, azaz a szükséges emberi, pénzügyi és szervezeti erőforrások biztosítása is. Az erre az alapelvre épülő decentralizált kutatási rendszer, valamint a tudományos és politikai döntéshozatal világos szétválasztása a legfőbb biztosítékai annak, hogy a tudomány megőrizze elkötelezettségét a valódi közérdek szolgálata iránt.

Berlin, 2019. július 1.

Hans-Christian Pape, Alexander von Humboldt Alapítvány
Peter Strohschneider, DFG Német Kutatási Alap
Reimund Neugebauer, Fraunhofer Intézet
Peter-André Alt, Német Rektori Konferencia
Matthias Kleiner, Leibniz Társaság
Jörg Hacker, Leopoldina, Német Tudományos Akadémia
Margret Wintermantel, DAAD Német Felsőoktatási Információs Központ
Otmar Wiestler, Helmholtz Társaság
Martin Stratmann, Max Planck Társaság
Martina Brockmeier, Német Tudományos és Bölcsészeti Tanács