Két orangután tragikus története mutatja meg, milyen pusztításokat okoz a világ pálmaolaj-fogyasztása az őserdőkben

Indonéziában járt utána a New York Times újságírója, Hannah Beach egy nőstény orangután brutális megnyomorításának és a gyermeke meggyilkolásának. 

Az orangutánt korábban egy rehabilitációs központban nevezték el Hopenak, azaz Reménynek. Az elmúlt hónapokban több alkalommal botokkal és lőfegyverekkel felszerelkezett emberek csoportja támadt rá és hét hónapos gyerekére. Az anyaorangutánt megvakították, több csontját összetörték, később 74 sörétet szedtek ki a testéből. 

A fotók csak illusztrációk, bár mind Indonéziában készültek, de nem Hope-ot ábrázoljákFotó: ROMEO GACAD/AFP

A szumátrai orangután rendkívül veszélyeztetett állat, fennáll a veszélye, hogy az első jelentős emberszabású majomfaj legyen, amely kihal. Az orangutánok régen Délkelet-Ázsia egész területén előfordulhattak, mára azonban az indonéz Borneó és Szumátra szigetére szorultak vissza. 

És e két óriási szigeten sem megy jól a soruk: pár éve jelent meg egy tanulmány, melynek szerzői szerint 1999 és 2015 között Borneóról százezer (!) orangután tűnt el. Szumátrán pedig a becslések szerint ma már kevesebb mint 14 ezer orangután élhet, jóval kevesebben, mint korábban valaha. 

Az orangutánpopuláció csökkenését az ember okozza, azzal, hogy felszámolja az emberszabású majmok természetes élőhelyeként szolgáló erdőket. Szumátrán 1985 óta a felére csökkent az esőerdővel benőtt terület mérete. 

Az erdők felégetése elsősorban a pálmaolaj-ültetvények terjedése miatt történik: mint a cikk is megjegyzi, két ország, Indonézia és Malajzia adja a világ pálmaolajtermelésének 80-90 százalékát. A pálmaolajat és pálmazsírt az olajpálmák terméséből sajtolják ki, és rengeteg élelmiszer és kozmetikai termék alapanyaga: a margarinoktól a csokoládékon át a samponokig, testápolókig, rúzsokig, a bioüzemanyagokig rengeteg mindenben lehet fellelni összetevőként. 

Pálmaolaj-ültetvény SzumátránFotó: JEFRI TARIGAN/Anadolu Agency

Az ültetvények terjedése annak ellenére tűnik feltartóztathatatlannak, hogy az elmúlt években több nemzetközi kampány is indult a pálmaolajat tartalmazó termékek bojkottálásáért, és például a nagy csokoládégyártók többször is fogadkoztak, hogy hamarosan tényleg le fognak állni az illegális, nem ellenőrizhető forrásokból származó pálmaolaj használatával. Súlyosbítja a problémát, hogy az olajpálmák gyökereiben olyan gátlóanyag található, ami ellehetetleníti a környéken a többi növény életét, azaz ahova egyszer ilyen pálma kerül, oda hamar biztos nem fog újra esőerdő nőni. 

Az esőerdők visszaszorítása pedig nemcsak az ott élő fajok számára halálos veszedelem, de az egész bolygó szempontjából is nagyon rossz hír: ezeknek az erdőknek az eltűnése ugyanis tevékenyen hozzájárul az üvegházhatású gázok szintjének emelkedéséhez. 

A nemzetközi felháborodás hatására Indonézia tavaly szeptember óta nem ad ki új engedélyt ültetvények létesítésére, a terepen dolgozó állatvédők szerint viszont a valóságban ez nem sokat ér. A megtámadott orangutánok megsegítésére szakosodott Human Orangutan Conflict Response Unit koordinátora, Krisna arról beszélt a lapnak, hogy ugyan a hivatalos narratíva szerint jelenleg moratorium van az új ültetvényekre, mégis nap mint nap látják, hogyan égetnek fel újabb szeleteket az esőerdőből. És Szumátrán járva Beech is hasonlóakat tapasztalt: feketéllő fatönköket, elszenesedett tájat és a felszámolt esőerdős területek nyomait. 

A rendkívül intelligens és eléggé maguknak való orangutánokat megvédeni igyekvő kutatók és aktivisták egyik legnagyobb félelme, hogy hiába él még több mint tízezer példány a szigeten, valójában ez már a kihalási fázis. Ugyanis az orangután anyák 8-9 évet is eltöltenek kicsinyükkel, mielőtt újra szülnének, azaz nagyon lassan épül újra egy populáció. 

Felégetett esőerdőkFotó: SOCP/AFP

Jellemzően kétféle módon halnak meg orangutánok a szigeten: vagy bennégnek az emberek okozta szándékos tüzekben, melyeket az újabb ültetvények kedvéért gyújtanak, vagy pedig találnak ugyan maguknak egy menedéket a megmaradt erdős részeken, de ott nem jutnak elég élelemhez, ezért kénytelenek bemerészkedni az emberek lakta területekre. Itt pedig nekilátnak gyümölcsöt és más terményeket lopni, aminek általában ugyanaz a vége: az ott élők fegyvert fognak és megölik az állatokat. 

Az orangutánok a helyi őslakos közösségek szemében tisztelt és csodált állatok voltak, de az esőerdők környékét ma már elsősorban nem helyiek lakják, hanem az ország többi részéről érkezett szegény gazdálkodók, akiket a pálmaolaj-üzlet lehetősége vonzott ide. A Nyugat-Afrikából származó növény művelése komoly bevételt jelent a rendkívül szegény családoknak. Bunga Tanjung falvának vezetője, Sanita elmondása szerint pálmaolaj nélkül nem élnék túl a mindennapokat. 

Ebbe a településbe érkezett meg Hope. A beszámolók szerint a falusiak heteken át próbálták lövésekkel visszakergetni az orangutánt, de a gyermekét gondozó állatnak nem volt hova visszamennie, az élelem miatt újra és újra visszatért. 

Ráadásul a helyiek szeme felcsillant a bébiorangután láttán, ezeket ugyanis elfogva jó pénzért el lehet adni, illegális állatkereskedők akár 70 dollárt is kifizetnek a majmot befogóknak.

Fotó: SUMATRAN ORANGUTAN CONSERVATION/AFP

A falusiaknak ez óriási pénz, annak ellenére, hogy mire az elfogott orangután egy állatkert vagy egy magángyűjtő kezébe kerül, a kifizetett összeg ennek akár a százszorosa is lehet. A felnőtt orangutánok befogása viszont nem vonzó lehetőség: túl nagy és túl erős állatokról van szó. Idén márciusban egy fiatal férfi Bunga Tanjungból megkereste a már megvakított majmot, és némi közelharc után elragadta tőle a gyermekét. A fiatal orangutánt ezután egy kosárban rejtegette otthonában, és mire az erdészeti hatóság munkatársai tudomást szereztek erről, az állat már alig volt magánál. 

Mire összeszedték a kölyköt, már nem sokat tudtak tenni. Elindultak vele ugyan a tízórányi autóútra lévő rehabilitációs központba, de a fiatal orangután nem élte túl az utat. Közben a hatóságok ráakadt a rendkívül megsebesített Hopera is, Svájcból érkezett egy sebész, hogy megműtse. 

Jelenleg elzárva lábadozik, és ami jó hír, hogy már elfogad papayát és tejet az ápolójától. A központban élnek olyan árva orangutánkölykök, akik elveszítették a szüleiket. Amikor Hope meghallja a hangjukat, magzati pózba görnyed és sírni kezd. Mint Beech írja, az orangután DNS-e 97 százalékban megegyezik az emberével, és ez a három százaléknyi különbség nem elég ahhoz, hogy ne gyászolja a gyermekét. Miközben teste még mindig termel tejet. 

A központ egyik állatorvosa, Yenny Saraswati elmondása szerint Hope teste teljesen összetört, megvakult és egy ketrecben kell élnie a gyereke nélkül. Nehéz ennél nehezebb helyzetet elképzelni. 

Bunga Tanjung falvában időközben kihallgatták a fiatalt, aki elragadta a gyermeket, de mivel kiskorú, nem világos, vádat fognak-e emelni ellene. Egyelőre senki nem vállalta magára a rengeteg sebesülést és lőtt sebet, melyet Hope-on találtak. 

Kicsit mérséklődik a kereslet 

A problémákat ugyan nem fogja egycsapásra megoldani, de a változó nemzetközi trendeket jelzi, hogy éppen hétfőn közölték, immár hetedik negyedéve csökken a pálmaolaj ára. És elemzők szerint egyelőre biztosan nem várható drágulás, mert a vezető előállító Indonéziában és Malajziában továbbra is magas a pálmaolaj-tartalék, miközben mérséklődik a pálmaolaj iránti kereslet. 

Indonéziában ezzel együtt szó sincs leállásról: a tavalyi 42 millió tonna után idén akár 3 millió tonnával többet állíthatnak elő pálmaolajból. Az előző években a termelés nagyobb mértékben, több mint 5 tonnával bővült. 

Az elmúlt években több olyan projekt is indult, amely a fenntartható, ellenőrzött keretek között működő pálmaolaj-ültetvényeket listázza, és ma már 3,82 millió hektárnyi ilyen területről tudni. De ezzel együtt is, hasonlóan az egyszer használatos műanyagokhoz, ezen a téren is érdemes tudatosabban vásárolnunk, és amennyire csak lehet, kerülnünk a pálmaolaj használatával készített termékeket.