Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.

Amerikában derült ki, hogy magyar hivatalnokokat kentek meg

Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett. (Ennek az eddig megismert részleteiről az Index írt hétfőn.) Egy 2014-es email tanúsága szerint a magyar kormány, sőt még a miniszterelnök is tudott erről. A Microsoft az USA-ban belement, hogy több mint 25 millió dollárt fizessen, beleértve a Microsoft Magyarország elleni 8,75 millió dolláros bűnügyi bírságot, amiért megsértette a vesztegetés elleni szövetségi törvényt.

2017 decemberében hirtelen távoznia kellett a magyarországi Microsoft négy vezetőjének, miután az amerikai cég nyomozni kezdett a leányvállalat korrupciógyanús ügyei miatt. Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) még 2016-ban indított vizsgálatot, hogy kiderüljön, korrupciós ügyekbe keveredett-e a Microsoft Magyarországon 2013 és 2014 környékén. A Wall Street Journal azt írta, a Microsoft szoftvereit beiktatott cégek segítségével értékesítette magyar kormányintézeteknek, a profit egy komoly részét pedig ezek a cégek nyelték el.

A botrány kitörése után Lázár János akkori miniszter látványosan védelmébe vette az egyik kirúgott vezetőt, Sagyibó Viktort, a Microsoft korábbi kormányzati üzletágvezetőjét, és kinevezte miniszteri biztossá, neki végül Lázár távozásával szintén távoznia kellett. Ezután a Microsoft felmondta a legnagyobb kormányzati beszállító partnercégek Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, amivel saját üzleti érdekeinek is ártva szinte teljesen felszámolta az éveken át bejáratott értékesítési hálózatát. A hazai elszámoltatástól senkinek sem kellett tartania, mert a beérkezett feljelentésre az ügyészség közölte: bűncselekmény hiányában nem indult vizsgálat az ügyben.

A NISZ Zrt. és az ORFK is benne van az ügyben 

Hadházy újabb részleteket derített ki arról, melyik állami szervek vásárolhatták meg csalással a Microsoft szoftvereket. Az amerikai jelentés két példát hoz, ahol ugyan nem említi a vállalatok nevét, de a szerződések időpontját és összegét megadja.

Hadházyék ebből sok utánajárással ugyan – mivel itthon kitrükközték a szerződéseket a közbeszerzések alól –, de elég jól beazonosítottak két ilyen állami szervezetet: az egyik a NISZ Zrt., a másik az ORFK.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t 2011-ben hozták létre a Kopint-Datorg Zrt.-ből, akkor került állami tulajdonba, a tulajdonosi jogait a Belügyminisztérium gyakorolja. Főleg a választási rendszert üzemelteti, és a T-Systems által vezérelt, kibervédelemért felelős SOC-ban ad szakértői tanácsokat.

A NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listáján beazonosítható az amerikai jelentésben szereplő szerződés, amivel a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer (KKIR2) kialakításához vettek Microsoft licenceket.

Hadházy szerint ez azért nagyon durva, mert ez az állami cég Magyarország egyik vezető informatikai cége 63 milliárdos forgalommal (ennél talán csak a Mészáros-közelbe került T-Systems nagyobb forgalmú), 1600 alkalmazottal. Ez a cég hangolja össze a több száz milliárdos KÖFOP-os fejlesztési programokat is, és egyébként ők számolták a sorosozós nemzeti konzultációt is – közölte Hadházy.

A képviselő közölte, hogy az ügylet értéke 1,16 milliárd forint volt. Ezt összevetve a HVG cikkével és az amerikai igazságügyi minisztérium nyilvánosságra hozott adataival, ahol az egyik korrupciós ügylet értékét 3,76 millió euróban határozták meg, kb. 296 forintos euróárfolyammal számolva megkapjuk azt az összeget, amiről az ORFK-ügylettel kapcsolatban írt a Napi.hu.

Az ORFK szerződése csak közvetett információk alapján azonosítható be, mivel az ORFK honlapjáról pont annak az időszaknak a szerződései hiányoznak, amikor a Microsoft beszerzés is történhetett, pedig az 5 millió forint fölötti szerződéseket törvényileg kötelező kitenni.

A rendőrkapitányságok 5 millió forint feletti szerződéseinek listája 2011-ben megszakad, és 2015-ben folytatódik, márpedig a Microsoft vizsgálata szerint a szerződéskötés időpontja elvileg 2014. október 30. volt.

A Napi.hu tavaly márciusban konkrétan leírta a szerződés adatait, ami egyértelműen egyezik az amerikai jelentésben vizsgált adatokkal. A közvetlen beszállító itt is a Humansoft Kft. volt, de a Microsoft Magyarország és a Humansoft közé a láncolatba még egy vagy két viszonteladót beiktattak, így a Humansoft azzal védekezik, hogy nem is tudhatott a háttérben zajló egyeztetésekről – közölte Hadházy.

Kerestük az ORFK-t, miért nincsenek fent a vonatkozó időszak egy részét érintő, 5 millió forint feletti szerződések a honlapon, amikor ezt a törvény kötelezővé teszi. A cikkünk megírásáig nem kaptunk magyarázatot, de ha érkezik válasz, új cikkben számolunk be róla.

Frissítés 21:13

A rendőrség közölte, hogy fent vannak a szerződések, és tényleg ott vannak. Hadházy korábban nem találta ezeket, és délelőtt én sem láttam azokat a police.hu-n.