Magyarországot támogató határozatért lobbizik az amerikai törvényhozásban a kormány

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

A 444 angol nyelvű hírlevele, az InsightHungary jutott hozzá több olyan angol nyelvű dokumentumhoz, amit az amerikai törvényhozásban terjesztenek a magyar kormány emberei. Ezek az összefoglalók részben cáfolni próbálják a magyar kormánnyal szembeni kritikákat, részben bemutatni, hogy milyen hűséges szövetségesei vagyunk az Egyesült Államoknak.

Hosszú mellőzöttség után, egyik utolsó európai vezetőként jutott el a Fehér Házba Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ahol Trump elnökkel is tárgyalt, bár mint utólag kiderült vegyes sikerrel.

A magyar kormányfő washingtoni látogatása Amerikában is hullámokat keltett, republikánus és demokrata szenátorok már előre azt kérték, hogy Trump kérje számon Orbánon a magyar demokrácia leépítését, majd a találkozó után az Orbán-kormánnyal szemben kritikus határozati javaslat került az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elé.

Az InsightHungary forrásai szerint a magyarok ezután lendültek akcióba, hogy a kritikus határozati javaslattal szemben előkészítsenek egy, a magyar kormányt támogató szöveget, hogy azt fogadják el az amerikai törvényhozásban. A javaslatot várhatóan Paul Gosar arizonai republikánus képviselő nyújtaná be (legkorábban ősszel, most az Egyesült Államokban is törvényhozási szünet van), akinek egyik közvetlen munkatársát nemrég utaztatták Magyarországra, hogy saját szemével láthassa, milyen nagyszerű itthon a helyzet.

Ehhez a javaslathoz készültek az InsightHungary birtokába került dokumentumok is, amiknek az a célja, hogy a megfelelő módon magyarázzák el a Magyarországon történő eseményeket és a kormány döntéseit. Viszont került a papírokba néhány hamis, félvezető vagy éppen nehezen értelmezhető állítás.

A magyar kormánnyal kritikus határozati javaslat például problémás döntésként mutat rá a több mint 400 kiadványt tömörítő fideszes médiaalapítvány létrehozására. Erre válaszul az szerepel a dokumentumban, hogy Magyarországon enyhébb a médiakoncentráció mint más európai országokban, a kormánypárti kiadványokat kiegyensúlyozzák az ellenzéki médiatermékek, itt viszont a felsorolásba a szokásos RTL-Index-Klubrádió-stb. mellett most - talán tévedésből, vagy mert sután nézett ki, hogy csak egy ellenzéki rádió van a felsorolásban - a kormánnyal kritikus médiumként említik a kormányzati médiaalapítvány tulajdonában lévő Karc FM rádiót, és a kormánnyal napról-napra barátságosabb ATV televíziós csatornát is.

A dokumentumban az is olvasható, hogy a Trump-Orbán találkozót megelőző és követő híradások 90 százaléka volt negatív, és ez valamilyen összehangolt akció része, aminek a célja kisiklatni a két ország javuló kapcsolatát.

Szintén elég félrevezetőek a dokumentumok CEU-ről szóló részei, ahogy a civil szervezeteket érintő törvénymódosítások bemutatása is.

A civil törvényről azt írják, hogy csak az átláthatóság kedvéért akarják, hogy "külföldről támogatott" jelzéssel lássák el magukat egyes civilek, és utalnak rá hogy ez az Egyesült Államok FARA nevű szabályozásához hasonló, bár annál enyhébb törvény. Az a probléma, hogy az amerikai FARA (Foreign Agents Registration Act - Külföldi Ügynökök Regisztrációs Törvénye) olyan szervezetekre vonatkozik, akik egy másik ország érdekében lobbiznak külföldi pénzből az Egyesült Államokban, ezeknek ír elő bejelentési kötelezettséget a jogszabály. Ehhez képest a magyar kormány azt próbálta elérni, hogy olyan szervezetek bélyegezzék meg saját magukat, amik ugyan semmilyen más ország érdekében nem járnak el, viszont  kapnak külföldről is támogatást. 

A CEU-ról azt írják, hogy az egyetem egyfelől továbbra is Magyarországon maradt, másrészt saját elhatározásukból, a „könnyebb utat” választva vitték el az amerikai diplomát adó képzésüket Bécsbe. A kormány Amerikában terjesztett verziója szerint a CEU más külföldi egyetemekkel együtt kvázi egy rutin-ellenőrzésen akadt fent, mindenki más teljesítette a magyar kormány feltételeit, csak ők nem, és lényegében kamugyetemként mutatják be az amerikai diplomát adó képzést.

Hosszan részletezik azt is, hogy Magyarországon zéro tolerancia van mind az antiszemitizmussal, mind a cigányellenességgel szemben. Ebben a körben például az állami Veritas Intézetről munkásságáról nem esik szó, ahol a zsidók halálba küldését idegenrendészeti eljárásnak nevezték, a zsidótörvényekről pedig kimondták, hogy azok nem voltak zsidóellenesek, és ami ellen a Mazsihisz például már több körben tiltakozott. A Soros Györggyel kapcsolatos kormányzati kampányról azt írják, hogy azt csak az mondja antiszemitának, aki nem akar a migráció valódi tétjéről vitázni, szerintük egyáltalán fel sem merül Soros zsidósága, sokkal inkább arról van szó, hogy Soros tartja fent a migrációt, és erre akartak rámutatni.

Kitérnek a Magyarországra települő, orosz vezetésű bankra is, ami a magyar kormány szerint nem is igazán orosz, hiszen más országok is benne vannak, eleve csak a nemzetközi egyezmények alapján adunk diplomáciai mentességet a dolgozóknak, akiket amúgy baromi szigorúan fogunk ellenőrizni.

A Magyarországot kiváló amerikai szövetségesként bemutató részbe is kerültek különös részek, például hogy minden gazdasági és diplomáciai eszközünkkel támogatjuk az Egyesült Államok Észak-Korea politikáját.

Ebben a részben egyébként a dokumentum gyakorlatilag szélsőségesen Putyinellenes, oroszfaló NATO-tagként mutatja be Magyarországot, ami támogatta az Oroszország ellen szankciókat, diplomatát tiltott ki a Szkripal mérgezés után, és annak ellenére támogatja Ukrajnát az oroszokkal szemben, hogy Kijev nem tartja be a nemzetközi vállalásait.

A teljes dokumentum az InsightHungary előfizetői számára érhető el, az angol nyelvű hírlevelet 30 napig ingyenesen ki lehet próbálni.