A brit miniszterelnök hétfő este azt mondta, semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó kezdeményezni az EU-nál Nagy-Britannia október 31-én esedékes kilépésének újbóli elhalasztását, és nem szeretne előrehozott választásokat kiírni.

A konzervatív párti kormányfő este soron kívüli kabinetülést tartott, tekintettel arra, hogy kedden ül össze először a nyári szünet után a londoni alsóház, és az ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt máris összeállított egy törvénytervezetet a megállapodás nélküli brexit megakadályozására.

A hétfő este közzétett tervezetben, amit a Labour várhatóan már kedden beterjeszt, szerepel, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá bármilyen új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

De Boris Johnson a Downing Street-i hivatala előtt este azt mondta, semmilyen körülmények között sem fogja a brexit elhalasztására kérni az EU-t, Nagy-Britannia október 31-én mindenképpen kilép az unióból. A kormánya semmiféle olyan kísérletet nem fog eltűrni, aminek a célja a korábbi ígéreteinek megszegése, vagy a kilépésről döntő népszavazás eredményének semmissé tétele – mondta.

Johnson bízik abban, hogy London képes lesz elérni az EU-nál egy új kilépési megállapodást az októberben esedékes uniós csúcstalálkozóig, de szerinte ha a londoni alsóház képviselőinek többsége megszavazza a brexit „értelmetlen további halogatásáról” szóló munkáspárti törvénytervezetet, teljesen lehetetlenné válik mindenféle további tárgyalás az EU-val.

A brit miniszterelnök nem akar előrehozott választásokat kiírni, azt akarja, hogy a brexit-folyamatot választások nélkül lehessen végigvinni. De a BBC szerint Johnson kormánya ennek ellenére „aktívan mérlegeli” a választások kiírását, mindenekelőtt abban az esetben, ha a megállapodás nélküli brexitet ellenző képviselőknek a héten sikerül a kormány szándékaival ellentétben törvényalkotási folyamatot elindítaniuk a rendezetlen kilépés tilalmára.

A BBC forrásai szerint a kormány akár már szerdán bejelentheti az új parlamenti választást, amit október közepén tartanának. A brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség.

Hétfőn a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is előrehozott választásokat követelt, nehogy Johnson kormánya rendezetlen módon, megállapodás nélkül léptesse ki Nagy-Britanniát az EU-ból. Az észak-angliai Salfordban tartott beszédében Corbyn utalt arra, hogy választások esetén a Munkáspárt programjában szerepelne egy újabb népszavazás kiírása, és e népszavazás választási lehetőségei között lenne az is, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott. A brit kormány egybehangzó médiaértesülések szerint azt tervezi, hogy kizárja az alsóházi konzervatív frakcióból azokat a képviselőket, akik szembefordulnak vele a brexit ügyében várható parlamenti szavazásokon. A kormány ellen lázadó tory képviselőknek megtiltanák azt is, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak.

A Konzervatív Pártnak még külső támogatója, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójával együtt is csak 1 fős többsége van az alsóházban. A kormány ebben a helyzetben könnyen kisebbségbe kerülhet, ha tényleg kizárja a tory frakcióból az ellene szavazókat, és így elkerülhetetlenné válhat az előrehozott választások kiírása. (MTI)