• Szinte hetente hallani rasszista incidensekről az európai focistadionokban.
• Miközben Magyarországon 200 ezer forintos bírság jár egy 90 percen át tartó zsidózásért, máshol aktívan próbálják felvenni a kesztyűt a szélsőségesekkel.
• A legjobb példa erre Németország, ahol külön szociális munkások foglalkoznak a fiatal szurkolókkal. Dortmundban különösen harcosak az ügyben: kirándulásokat szerveznek egykori koncentrációs táborokba, és nem alapíthat szurkolói klubot, aki nem utasítja el a rasszizmust. 

Hiába minden ellenkampány, az európai focistadionokban még mindig elég gyakoriak a rasszista megnyilvánulások. Múlt hétvégén például a szardíniai Cagliari szurkolói huhogták le durván az Internazionale frissen szerződtetett játékosát, Romelu Lukakut. 

A csatár erre az Instagramon és Twitteren is megüzente a döntéshozóknak, hogy tenniük kellene valamit a fociban előforduló diszkrimináció ellen. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Paris Saint-Germain középpályása, Marco Verratti is felvetette, hogy a bíróknak félbe kellene szakítaniuk a meccseket, ha rasszista rigmusokat hallanak. Más kérdés, hogy az Inter egyik szurkolói csoportja egy nyílt levélben kiosztotta Lukakut, mondván, az olasz drukkerek nem rasszisták, és inkább a tisztelet jeleként kellene felfognia, hogy tartanak tőle és a góljaitól. 

Európa-szerte rendszeresen előfordulnak hasonló esetek:

• Decemberben egy Tottenham-szurkoló banánt dobott az Arsenal fekete csatárának, Pierre-Emerick Aubameyangnak. 
• Márciusban német szurkolók egy része a saját játékosaikat, Leroy Sanét és Ilkay Gündogant szidalmazták a szerbek elleni barátságos meccsen. 
• Szintén márciusban montenegrói szurkolók csinálták ugyanezt három angol játékossal, Danny Rose-zal, Raheem Sterlinggel és Callum Hudson-Odoival.
• Magyarországon is gyakori az ilyen, augusztusban például a dorogi szurkolók zsidózták végig az MTK elleni meccset, amiért 200 ezer forintra büntették a klubot. 
• Oroszországban a brazil Malcomot találták meg a szentpétervári Zenit szurkolói. 

Ehhez képest ritka, hogy egy klub tényleg képes tenni valamit a saját rasszista szurkolói ellen. Üdítő kivételnek tűnik a német Borussia Dortmund, amely most díjat is kapott az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA), amiért hosszú ideje látványosan kiáll a diszkrimináció ellen. A német közszolgálati média, a Deutsche Welle (DW) a Dortmund példáján keresztül bemutatta, mi mindent tehet egy klub, ha tényleg meg akarja védeni a kisebbségeket.

Holokausztkirándulás, német alkotmány, szociális munkások

Először is, a Dortmund aktívan támogatja és próbálja erősíteni a szurkolótáboron belüli antirasszista csoportosulásokat. Az egyik ilyen kezdeményezés a ballspiel.vereint! nevű, amit 2014-ben a klubtól függetlenül alapítottak. A csoport egyik tagja a DW-nek azt mondta, azért jöttek létre, hogy megmutassák: nincsenek egyedül azok, akik szerint bizonyos rigmusoknak és daloknak egyszerűen nincs helyük a lelátón. (A csoport neve egy szójáték: a klub teljes nevéből, a Ballspielverein Borussiából és a német „összeköt” igéből áll.)

Ő úgy látja, Hans-Joachim Watzke klubvezető egyre érzékenyebb a diszkriminációra és a szélsőséges hangokra, pedig „egyáltalán nem biztos, hogy öt évvel ezelőtt ugyanígy beszélt volna ezekről”. Ez itt például a ballspiel.vereint! egyik tweetje a stadion lépcsőházában felfestett, sokszínűséget hirdető rajzról: 

Dieses Graffiti wurde gestern während des 3. @BVB-Aktionstages gegen Diskriminierung unter der Südtribüne im Treppenhaus zu Block 84, gegenüber des Einganges zu Block 15, gefertigt. pic.twitter.com/YsHzWakg0X

— ballspiel.vereint! (@bvereint) May 26, 2019

De nemcsak egyszerű, szóbeli kiállásról van szó. Ma már 

ahhoz, hogy a Dortmund hivatalosan is elismerjen egy szurkolói klubot, a tagoknak írásban kell vállalniuk a német alkotmány értékeit, valamint el kell utasítaniuk a rasszizmust és a szélsőjobboldalt. Akik mégis megszegik a szabályokat, azokat évekre kitiltják a stadionokból, vagy kizárják a szurkolói klubból, ahogy az már több esetben megtörtént.

A klub szorosan együttműködik a Fanprojekt nevű országos kezdeményezés dortmundi leágazásával (ebben szurkolók, szociális munkások, szociálpedagógusok és más szakértők dolgoznak együtt a rassziszmus visszaszorításán). Dortmundban például 

évek ótra rendszeresen szerveznek tanulmányi kirándulásokat egykori koncentrációs táborokba fiatal szurkolók számára. Ezek a kirándulások csak 50 euróba, vagyis nagyjából 16 ezer forintba kerülnek, a többi költséget - benne az utazást, a szállást és minden mást - a klub állja. 2017-ben maga Watzke elnök is elment egy ilyen kirándulásra. A Dortmund nemrég egymillió eurót (több mint 300 millió forintot) adományozott a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Múzeumnak is. 

A szurkolók mellett a klub más dolgozói, sőt a mezszponzor Evonik munkatársai is rendszeresen részt vesznek ilyen érzékenyítő programokon. A stadionban dolgozó személyzetet arra is kiképezték, hogyan ismerjék fel a szélsőjobboldal szimbólumait, és hogyan reagáljanak, ha rasszista incidenssel találkoznak. 

Az egész országban próbálkoznak

Persze megkönnyíti a Dortmund dolgát, hogy Németországban általában is próbálnak tenni a neonáci fociultrák visszaszorításáért. A már említett Fanprojekteket például a 80-as években hozták létre, válaszul arra, hogy a stadionokban viszonylag gyakran küldték Auschwitzba a rivális tábor tagjait. Akkoriban épp a dortmundi Borussenfront volt az egyik leghírhedtebb szélsőjobboldali csoport. 

Az országszerte működő Fanprojekteket szociális munkások vezetik, akiknek az a feladatuk, hogy kapcsolatba lépjenek a fiatal szurkolókkal, elnyerjék a bizalmukat, és segítsék őket, ha valamilyen konfliktusba kerülnek akár a klubbal, akár más drukkerekkel. Az 50 német Fanprojektből a dortmundi különösen híres az antirasszista kampányairól. 

Michael Gabriel, a Fanprojekteket összefogó testület vezetője szerint is a Dortmund az egyik legjobb példa, de attól tart, az erősődő politikai szélsőjobboldal a focira is hatással lehet. „Emiatt egyre nehezebb lesz azoknak a munkája, akik a rasszizmus ellen küzdenek, és hisznek benne, hogy minden ember egyenlő”.