Áder János akkorát tévedett klímafelelősség-ügyben, mint Kína éves széndioxid-kibocsátása

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Magyarországnak alig van felelőssége a klímaváltozás előidézésben, hangsúlyozta péntek reggel Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádióban, és ezt az állítását igyekezett tényekkel is alátámasztani.

No, nem arról van szó, hogy Magyarország határai megállítanák a légköri szennyezettséget, Áder arra próbált rámutatni, hogy Magyarország, illetve az Európai Unió széndioxid-kibocsátása kisebb vagy éppen eltörpül például Kína értékei mellett. 

A felelősség elhárítása közben azonban kicsit vastagabban fogott az elnöki ceruza. Olyan mondat is elhangzott például, hogy 

Az Európai Unió (...), azaz 28 ország éves kibocsátása annyi volt, amennyit Kína egy nap alatt a légkörbe bocsátott.

Áder állítását adatokkal támasztotta alá, amely adatok egyébként könnyen elérhetőek a Wikipedián is: 2018-ban állította össze őket az Európai Bizottság és a Holland Környezetvédelmi ügynökség.

A köztársasági elnök valamit nagyon benézhetett, mert ez az állítás messze van a valóságtól:

  • Kínai éves kibocsátása 2017-ben: 10.877,218 megatonna
  • Az EU éves kibocsátása 2017-ben: 3.548,345 megatonna

Kína tehát valóban több széndioxidot ereget a levegőbe, mint az EU, de nem 365-ször, csupán csak 3-szor annyit. Sőt, ha megnézzük a széndioxid-kibocsátás egy főre eső adagját, sokkal kisebb a különbség, Kínában 7,7 tonna, az EU-ban pedig 7.

A klímaügyekben magát erősen pozicionálni igyekvő Áder egyéb statisztikai tornagyakorlatokkal is megpróbálta kisebbíteni Magyarország felelősségét. Többek között azt hangoztatta, hogy hazánk - szemben mondjuk Németországgal vagy Ausztriával - 1990 óta 30 százalékkal csökkentette a kibocsátást, amely Dániához hasonlítható.

Érdemes a táblázatot ennek fényében is átnézni: minden posztszovjet országban jelentösen csökkent az emisszió 1990 óta a szocialista nehézipar összeomlása miatt, sőt más térségbeli országokban sokkal inkább, mint Magyarországon. Áder mégis Dániához hasonlította Magyarországot.

Ahogy egyébként Németország és Magyarország közötti különbség is eltűnik, ha az egy főre jutó kibocsátási értéket (9,7/5,2) és az egy főre jutó GDP-t vetjük össze (50,715/28,375), a két ország között mindkét esetben 1,8-szoros a különbség.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az EU által összeállított adatok a nagyobb országok irányában torzítanak: csak a fosszílis energiaforrásokból, illetve a nehéziparból származó kibocsátást tartalmazza, a földhasználatból, erdőirtásokból, illetve az exportból, importból származtatható kibocsátási értékeket nem, amely így számos kisebb, de intenzív kereskedelmet folytató ország esetében nem adja vissza a teljes kibocsátási képet. (Fotó: AFP, 2019, május)

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.