Elkezdődött az ENSZ klíma-csúcstalálkozója

Elkezdődött New Yorkban az ENSZ klíma-csúcstalálkozója. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra – közölte a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA).

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a 20 legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, így a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta.

Egyetlen ország sem valósít meg modellértékű intézkedéssorozatot

Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest legfeljebb 2 Celsius-fokban, lehetőség szerint 1,5 fokban korlátozzák.

A legfrissebb adatok szerint csak két nyugat-afrikai ország, Gambia és Marokkó tartja magát a maximum 1,5 Celsius-fokos felmelegedést célzó párizsi megállapodáshoz, és egyetlen olyan ország sincs, amely modellértékű intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna. Néhány ország (Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek) tervei, intézkedései a Koppenhágában 2009-ben vállalt maximum 2 fokos felmelegedéssel vannak összhangban.

A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel: az Európai Unió összes tagországa Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával és Mexikóval együtt. A vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Ha minden kormányzat ilyen szinten köteleződne el, akkor a globális felmelegedés több mint 2, de kevesebb mint 3 Celsius-fokkal emelkedne 2100-ra.

Kritikusan elégtelen minősítést kaptak az USA, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A szakértők szerint 1750 és 2011 között legalább 1725, maximum 2345 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgáz került a légkörbe.

Az eddig a légkörbe került üvegházhatású gázok 25 százalékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték. Kínából származik az összkibocsátás 13, Oroszországból 7, Japánból 4, míg Indiából 3 százaléka. A világ összes többi országa a kibocsátás 26 százalékáért felelős.

Az egy főre eső jelenlegi kibocsátás alapján Szaúd-Arábia az első 18,1 tonna, őt követi az USA 16,6, Kanada 15,3, Dél-Korea 12,4 és a párizsi klímaegyezményt frissen elfogadó Oroszország 11,6 tonna üvegházhatású gázkibocsátással. Az EU-ban 6,7 tonna az egy főre eső kibocsátás, Magyarországon 5,2 tonna, míg a világátlag 4,8 tonna.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedés témájával, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talajok, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott.

Az első különjelentés megállapítja: a globális felszíni átlaghőmérséklet 2006 és 2015 között 0,87 fokkal magasabb volt, mint az 1850-1900-as években, ez az emelkedés jól megfelel az emberi tevékenység becsült hozzájárulásának. A globális átlaghőmérséklet évtizedenként 0,1-0,3 fokkal nő a korábbi és jelenlegi üvegházgáz-kibocsátás miatt.

A globális átlagnál kisebb a felmelegedés az óceánok fölött és nagyobb a szárazföldeken. Különösen nagy, az átlagnál kétszer-háromszor nagyobb a melegedés az Arktiszon.

Magyarország főleg az 1980-as évek óta melegszik

Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 fokot nőtt 1901 óta, tehát az országot az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés. A melegedés legintenzívebb időszaka az 1980-as évek elején kezdődött: az 1981 óta eltelt évtizedek során kb. két héttel megnőtt a hőhullámos napok száma az ország középső és dél-alföldi vidékein.

Egyes időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak. Kevesebb napon van csapadék, nőtt az aszály valószínűsége. A mérések szerint emellett több vidéken több mint 2 mm-rel megnőtt az egy napon érkező csapadék mennyisége 1961 óta.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellezése szerint a jövőben minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, ami a 21. század végére elérheti a 3-4 Celsius-fokot az 1971-2000-es átlaghoz képest. Nyaranta 1,3-2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021-2050-es időszakban, míg a 21. század utolsó évtizedeire több mint 4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.

A cél: 2050-re 0 legyen a szén-dioxid-kibocsátás

Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása globálisan megvalósítható: ehhez a 2020-as évek elején tetőznie kell a szén-dioxid-kibocsátásnak, tehát 2030-ra kb. 45 százalékkal kell visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást 2010-hez képest, majd 2050-re fokozatosan el kell érni a nettó nulla szintet.

Az IPCC második különjelentése szerint a jégmentes szárazföldek 69-76 százalékára közvetlenül hatást gyakorol az emberiség. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid kibocsátásának 82 százalékáért, ami a nettó emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 23 százalékának felel meg.

Az IPCC szakértői szerint a túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházgáz kibocsátásának megelőzésével ér fel. (MTI, Meduza)