Az Alaptörvény nem írja elő az állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, ami elutasította Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltnek a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szavai miatt benyújtott kifogását.

Karácsony Gerely ellenzéki főpolgármester-jelölt azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), mert Gulyás Gergely szeptember 12-én, a Kormányinfón arról beszélt, hogy a Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök közötti megállapodás politikai megállapodás, ami „kettejük között érvényes”. Azt is mondta, hogy „aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget”.

Karácsony Gergely szerint a miniszter szavai sértik a választás tisztaságának, a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a választási alapelvét.

A politikus kifogását az FVB áttette az NVB-hez, ami a kifogást elutasította, mondván: a mindenkori főpolgármester és a kormány közötti együttműködést jogszabály írja elő, aminek a felelőse Gulyás Gergely, így a kifogásolt kijelentés nem választható el a miniszter kormányzati teendőitől.

Karácsony Gergely bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, de ezt a Kúria elutasította és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria a végzésében rámutatott: a választási eljárási törvény szerint nem minősül választási kampánynak az állami szerveknek – így a kormánynak és tagjainak – jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A végzés szerint a Kúria áttekintette a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát is, és úgy találta, az engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését. Ezért a Kúria arra jutott: Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért helybenhagyta az NVB határozatát.

A Kúria végzése jogerős.

A Kúria hasonlóan érvelt májusban is: „A Kormány nem alanya a választási eljárásnak, tevékenysége a kampányidőszakban ugyanakkor érintheti a választással kapcsolatos viszonyokat, választási időszakban a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységét a kúriai döntések nem minősítették választási kampánynak.”

A Kúria a harmadik kétharmad előtt pár nappal még eltiltotta a kormányt a STOP-plakátok közzétételétől, illetve kimondta, hogy nem szabályos, ha Orbán plakátjairól nem leolvasható, hogy a Fidesz vagy a kormány tette ki. (via MTI)