Az ilyen csalások kivédésére kell figyelniük a szavazatszámlálóknak

A szavazatszámlálók - és egyben a választás gyakorlati lebonyolítói - elsősorban a helyi önkormányzatok munkatársai, de minden jelölő szervezetnek is joga van tagokat delegálni ezekbe a testületekbe. 

A 2018-as parlamenti és a 2019-es EP-választások idején is a Fidesz jóval több delegáltat tudott küldeni, mint az ellenzék. 

Amire nagyon kell figyelni

  • A zöld és a fehér borítékok

A települési önkormányzati választás szavazólapjai fehérek lesznek, és a hozzájuk adott borítékok is. A nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapjai viszont zöldek, ahogy a hozzá tartozó borítékok is. Erre nagyon kell vigyázniuk azoknak, akik a nemzetiségi választáson is részt vesznek, mert ha keverik a színeket (zöld borítékba fehér lap kerül, vagy fordítva) akkor a szavazatuk érvénytelen lesz. 

Minden borítékot ugyanabba az urnába kell dobni, de a szavazatok összeszámlálása előtt színek szerint szortírozzák a borítékokat, és a zöldeket elküldik, mert azokat nem helyben számolják. Éppen ezért a nemzetiségi szavazat csak akkor érvényes, ha a zöld borítékot a választó le is zárja, nehogy útközben hozzájuk lehessen nyúlni. A nyitott zöld borítékban lévő szavazat érvénytelen lesz!

A biztonság kedvéért a nemzeti választási iroda azt javasolja a szervezőknek, hogy ne egyszerre adják oda a választóknak a zöld és fehér papírokat. Előbb szavazzanak a fehérrel, aztán ha bedobták az urnába, akkor menjenek felvenni a zöldet, és szavazzanak újra! Elvben ez a rendszer, ha egyszerre adják a különböző színű lapokat és borítékokat, akkor érdemes panaszkodni. 

És még egyszer: a boríték és a szavazólap színe mindenképpen legyen azonos!

  • Figyelni kell, hogy ki mazsolázza a részvételi listát

Az egyik legfontosabb feladata a szavazás ideje alatt a delegáltaknak, hogy egymást ellenőrizzék. Volt ugyanis már példa rá, hogy valamelyik párt embere megpróbálta kiírni, lefotózni vagy memorizálni, hogy ki nem volt még szavazni, és kiosonva a teremből telefonról értesítette a pártja aktivistáit a hiányzókról. A hiányzókat az aktivisták megkeresték, hogy rábeszéljék őket, menjenek már el. 

Ezt tiltja a törvény, remélhetőleg senki sem próbálkozik most vele, de azért érdemes figyelni, hogy tényleg ne forduljon elő ilyesmi. 

  • Ajándékozni tilos

Bűncselekménynek számít a szavazatért ajándékot vagy pénzt adni, és ezeket elfogadni is. Az ilyen bűnös ügyleteket leginkább akkor lehet lebuktatni, amikor a szavazatukat eladni készülők bizonyítani igyekeznek megvesztegetőiknek, hogy a kérésüknek megfelelően szavaztak. 

Előfordult már, hogy a megvesztegetett választók a telefonjukkal lefényképezték a szavazólapjukat, és a fotók bemutatásáért kaptak jutalmat. Szintén volt már példa láncszavazásra Magyarországon. Ilyenkor a lánc első tagja nem szavaz, hanem kiviszi az üres szavazólapját. Azt a megvesztegető kint kitölti, és a következő ember már ezt dobja az urnába, a saját szavazólapját pedig szintén üresen kiviszi. Így követik egymást a láncszavazók, akik előre kitöltött lapokkal mennek szavazni. Aki ilyet lát, azonnal jelentse, akár rendőrt is hívhat. 

  • Túlszavazni is tilos

Ahogy egy gyömrői beszélgetésen is elhangzott, előfordulhat, hogy egy jelölt hamis szavazatokat kap. Ilyenkor a csaló kiviszi magával az eredeti szavazólapot, és színes fénymásolóval sokszorosítja, és megbízója javára kitölti őket, majd egy bűntársa a köteget egyszerre megpróbálja bedobni az urnába, hátha nem veszik észre. 

Amikor a szavazatok összeszámlálásakor azt látják, hogy több a szavazat, mint ahányan részt vettek a választáson, minden jelölttől levonnak annyi szavazatot, amennyi a többlet. Ezzel a csaló jár jól, hiszen tőle csak a hamis szavazatokat vonják le, míg a többiektől valós szavazatokat vesznek el. 

A 2018-as parlamenti választáskor feltűnően sok ilyen eset volt. Akkor ezt általában azzal magyarázták, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak véletlenül pártlistás szavazólapot is adtak, pedig ez tilos volt. (Önkormányzati választáson nem tilos két módon szavazni, csak a helyes színű borítékokra kell figyelni.) 

Ezt a csalást csak úgy lehet kiszűrni, ha sikerül figyelni, hogy mindenki csak egy szavazólapot dobjon az urnába. 

  • Manipulált névjegyzék

Elsősorban az ukrán határ mentén vannak települések, ahol olyanok is állandó lakcímmel vannak bejelentve, akik soha egy napot se töltöttek el valójában az adott településen. Ők jellemzően ukrán-magyar kettős állampolgárok, akiknek ha nem lenne magyarországi lakcímük, akkor az önkormányzati választáson nem szavazhatnának. 

A gyanús lakcímek miatt az MSZP két település esetében feljelentést is tett már, de a nyomozás érdemben még el se kezdődött, így ezt a fajta csalást most vasárnap nem lehet még kivédeni. 

  • Összeadás

Az egyes szavazókörökben megszámolt szavazatokat továbbítják, hogy össze lehessen adni a választókörök részeredményeit. Az összesítést elektronikusan végzik. 

Hogy itt is ellenőrizhető legyen a pontos számolás, Budapesten az ellenzéki delegáltak lemásolják a saját választókörük jegyzőkönyveit, és azokat beküldik egy ellenzéki központba, ahol párhuzamosan az állami rendszerrel ők is összeadják az eredményeket. A hivatalos eredményhirdetés után a lemásolt jegyzőkönyveket az ellenzék nyilvánosságra hozza.

Az ellenzék a nagyvárosokba biztosan küld delegáltakat 

A Fidesz és a KDNP minden szavazókörbe delegál, az ellenzéki pártoktól kapott információink alapján a nagyvárosokban lesz emberük a szavazóhelyiségekben, de a kisebb települések egy részére már nem sikerült elég szavazatszámlálót küldeniük.

Úgy tudjuk, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban minden szavazóhelyiségben legalább két olyan ember lesz, akiket az ellenzékhez kötődő szervezetek delegáltak. 

Már 2018-ban is jellemző volt, hogy sok jelentkezőt utólag osztottak be valamelyik párt képviselőjének, mert szükség volt az ellenzékkel szimpatizáló civilek segítségére is, hiszen csak pártvonalon nem sikerült elég érdeklődőt toborozni. Most a helyzetet megkönnyíti, hogy az ellenzék nagyon sok helyen közös jelölteket állított, és így közösen is küldték a delegáltakat.

Igyekeztek az ellenzéki szervezetek a legalább 10 ezer fős városokban is szavazókörönként legalább egy embert delegálni, és kis híján ez is összejött. Ahol kicsit is reálisnak látják a jó szereplés esélyét, ott biztosan lesz ellenzéki delegált, ezt több párttól is megerősítették a 444-nek. 

A kisebb, 10 ezer fő alatti településeken viszont lesznek szavazókörök, ahova nem jutott ember. Különösen oda nem jutott, ahol csak független jelöltek indulnak.