A választás éjszakáján volt még egy kis lefagyás, de mostanra rendeződtek a sorok a Fideszben, hogyan kell kommunikálni a vasárnap eredményeket. Egyértelmű győzelemként. Honfitársaink, akik a köztévé segítségével tájékozódnak, a választási műsor élőben közvetített összeomlása után már ezt láthatták: 

link Forrás

Saját táborának – ha nem túl nagy merészséggel annak tekintjük a köztévé nézőit – a Fidesz úgy igyekezett megmagyarázni a történteket, hogy a párt politikusai helyett a „szellemi holdudvarát” küldte a stúdióba. Egymásnak adta a szót Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a szintén alapjogokért központos Törcsi Péter kutatási igazgató, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője, Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója, de bevetették még ifjabb Lomnici „Kérték, hogy mondjuk el” Zoltánt is. 

A központi üzenet:

• nincs átrendeződés, a Fidesz a legerősebb párt (ami pont ugyanaz, mint amit Orbán Viktor mondott a választás éjszakáján);
• a Fidesz még növelni is tudta a támogatottságát az EP-választáshoz képest;
• lehet, hogy Budapesten erősnek tűnik az ellenzék, de ez nyugati trend;
• pár vidéki város ellenzéki lett ugyan, de azok eleve baloldaliak voltak, és nagyon-nagyon szoros eredményt döntött csak;
• a Borkai-ügy miatt az ellenzéki szavazók aktivizálódtak;
• az ellenzék szét fog esni.

Nem is nagyon variálták, ezt mondták el mindannyian a köztévé stúdiójában. Azért persze mindenki szólózhatott egy kicsit. Deák Dániel,a  XXI. Század Intézet vezető elemzője például azt mondta a főpolgármester-választás másnapján, hogy Tarlós népszerűbb Karácsony Gergelynél, de szerencséje volt az ellenzéknek a Borkai-üggyel.

link Forrás

Már ő elkezdte a narratívát, hogy az ellenzékben áthidalhatatlan ellentétek vannak, Gyurcsányon is látszott a választás éjszakáján, hogy nem volt annyira lelkes, hogy Karácsony Gergely győzött, mert ezzel az MSZP és a Párbeszéd víz felett maradt. 

Jött Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki azzal kezdte, hogy  népmesei értelmben nyert is a Fidesz, meg nem is. Még növelni is tudta a szavazatai számát országos az EP-választáshoz képest, jó, hát magasabb is volt a részvétel, de országosan 50-51 százalékon áll a párt, ami ha nem is kétharmados, de stabil többséghez elég lett volna bőven. A győzelem ellenére Budapest miatt lehet olyan szubjektív érzés a jobboldalon, hogy a fővárosban áttörést értek el az összefogás (Szánthó szerint horrorkoalíció) képviselői. A köztévé műsorvezetőjének (!) kellett jelezni, hogy azért nemcsak Budapesten, de több nagyvárosban is jobban szerepelt az ellenzék, és adódik a kérdés, hogy nem lehet-e, hogy másként kell kommunikálni a városi polgársággal és a vidéki lakossággal? Szerinte arról van szó, hogy az a törésvonal kezd kialakulni Magyarországon is (Szánthó: „visszarendeződés vagy Nyugathoz történő felzárkózás, ki ki válogasson, milyen jelzőt szeretne”), ami Nyugat-Európában, hogy a nagyvárosok, metropolisok nyitottak befogadóak, liberálisak, ahogy pedig megyünk a kisebb települések irányában, azok pedig „jó értelembe véve zárkózottabbak, hagyománytisztelőbbek, konzervatívabbak”. Ez Szánthó szerint világpolitikai, nyugati civilizációs törésvonal, lehet, hogy ez jön át hozzánk is, ami nem új jelenség, de akár ilyen faktor is lehet az eredmények mögött. 

A legjobb pillanat azt volt, amikor azt is elmagyarázta, hogy miért volt téves azt érezni a közvetítések alapján, hogy nem is volt ez akkora győzelem a Fidesznek.

link Forrás

Lominci Zoltán erős példát hozott az ellenzéki együttműködésére. 

link Forrás

De aztán ő is felmondta a kötelezőt. 

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója produkálta a legnagyobb mutatványt. Addig még ok, hogy szerinte ahelyett, hogy a jelöltek alkalmasságáról szólt volna a szavazás, az ellenzék egyfajta pártszavazássá alakította azt. De aztán áttért arra, hogy a Fidesz a legtámogatottabb párt, a pártpreferenciák nem változtak, a fideszes polgármesterek még növelni is tudták a szavazatszámaikat az öt évvel ezelőttihez képest. Már csak azt a logikai szakadékot kellett átugrani, hogy egy „pártszavazást” miért nem nyert meg a legtámogatottabb párt. Ez így sikerült:

link Forrás

A nemély budapesti kerület valójában 14, ha azt nézzük, hány helyen lett polgármester ellenzéki jelölt. És ennél is több, ha idevesszük a képviselőtestületi többségeket is. A 23 budapesti kerületből ténylegesen csak négyben van fideszes polgármester és fideszes többségű közgyűlés. 

A Törcsi által említett 1-2 megyei jogú város az valójában tíz (a huszonháromból), ha azt nézzük, hol választottak ellenzéki polgármestert. Ezzel szemben van tizenhárom fideszes polgármester, de Szolnokon, Szekszárdon és Nagykanizsán hiába lett a város első embere fideszes, ellenzéki többség lesz a közgyűlésben. A Fideszről nem, az ellenzékről szívesen beszélt:

link Forrás

Mráz Ágoston Sámuelt is rebootolták a választási éjszaka lefagyása után. A választások előtt még annyira optimista Nézőpont vezetője az újraindulás után már olyan jó hírekről számolhatott be, hogy lemodellezték az eredményeket, és ha ez országgyűlési választás lett volna, akkor nagyon nyer a Fidesz. 

link Forrás

Ami a politikai részt illeti, a Fidesz leginkább a kampányfőnökére, Kósa Lajosra bízta a magyarázkodást. Ez elég jól sikerült, számokkal, logikai útvonalon vezette le, hogy miért a külföldiek döntötték el a budapesti főpolgármester-választás eredményét. 

link Forrás

Azt is mondta, hogy megszűnt a Fidesz kényelmes pozíciója, hogy tőle jobbra és balra is két gyengébb párt áll (centrális erőtér), és a duális erőtérben már nehezebb lesz nagy arányban nyerni. 

A Magyar Nemzetben megjelent írás szerint az ellenzék megtévesztette a szavazókat, amikor nem pártszínekben, hanem valamilyen helyi szervezet nevében indultak a választáson. Mint Botka László Szegeden. Felelőssé tették a közvéleménykutatókat is, akik a rendszerváltás óta nem hibáztak akkorát, mint most. Hogy miket mért a Nézőpont a választások előtt, azt itt szedtük össze. 

Visszatérő indok, hogy a magabiztos Tarlós előnyt mutató előrejelzések miatt a fideszes szavazók azt gondolhatták, hogy úgyis a Tarlós nyer, és nem mentek el szavazni. 

További magyarázat: a kampány előtt magánügyként kezelt Borkai-ügy miatt veszítettek el kipróbált fideszes jelöltek több budapesti kerületet és nagyvárost. Túl későn lépett ki, illetve esetleg a pártvezetés is lehetett volna határozottabb. 

Na nem Orbán Viktor. A kormányfő a hírek szerint 20 percig beszélt a Fidesz-frakcióülésén, nyugalomra intett mindenkit. A felszólalása után nem kapott kérdést a választásról és a Borkai-ügyről. Pedig állítólag ő akadályozta meg, hogy Borkai még a választások előtt visszalépjen.