Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak – jelentette be az ITM parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.

Schanda Tamás a szakmai rendezvényen felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, 5 éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására.

„Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk. Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot” – jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás.

Szakképézés 4.0

Arról is beszélt, hogy az elmúlt 1-2 évben „soha nem látott mértékű digitális fejlesztés valósult meg az iskolákban”. Hozzátette, hogy a tudástársadalom és a mesterséges intelligencia korában „eredményeink fenntartásához az oktatásnak az eddigiekhez képest is jelentősebb szerepe lesz, így a technológiai innovációt a pedagógiai innovációnak is kísérnie kell”. A magyar gazdaságot a magas hozzáadott érték, az ipar high-tech tartalma viszi előre, a 21. századi technológia pedig jól képzett szakembereket igényel – mondta.

„Ezen megfontolások alapján kezdtünk a szakképzés erősítésébe, alkottuk meg a Szakképzés 4.0 stratégiát” – mondta Schanda Tamás, az eddigi intézkedések között megemlítve, hogy a kormány 2010 óta hatékonyabb intézményi struktúrát hozott létre, ingyenessé tette a második szakképzés megszerzését, továbbá a szakképzési törvény nemrég benyújtott tervezetével – osztrák minta alapján – egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyakorlatorientáltabbá teszik a szakképzést. Bevezetik a 3 éves szakképző iskolai és az 5 éves technikumi rendszert, a törvény várhatóan január 1-én lép életbe, és elsőként a 2020/21-es tanévbe belépőket érinti – mondta.

A kormány javaslata alapján a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsültsége is nő majd: ez az intézkedés összesen több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érint, és 2020-tól éves szinten kb. 35 milliárd forintot különít el rá a kormány. A szakképzésben részt vevő fiatalokat egyrészt általános szakképzési ösztöndíjakkal fogják támogatni, másrészt évente 2000 tehetséges tanuló Apáczai-ösztöndíjat is kaphat – mondta Schanda Tamás Hajdúszoboszlón.