• A felsőoktatásban tanuló fiatalok más pártokkal szimpatizálnak, máshonnan tájékozódnak, és többet foglalkoznak közélettel, mint a társadalom többsége. 
• A Fidesz és a Momentum után a Jobbikra és a Kutyapártra szavaznak legszívesebben. Többnyire a Facebookról tájékozódnak, de kormánymédiát még a fideszesek sem olvasnak. 
• Általában hisznek a demokráciában, és szívesen járnak tüntetni is. 
• Mindez egy 2019-es felmérésből derült ki, ami a Magyar Tudományos Akadémián készült. 

Egyre jobban érdeklődnek az egyetemisták a politika iránt, derül ki egy új tanulmánykötetből, amit a Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézetében készítettek. Az idei volt az Aktív Fiatalok Magyarországon nevű kutatás negyedik köre, korábban 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is elvégezték ugyanezt.

A 2019-es adatokból úgy tűnik, a felsőoktatásban tanulók egészen máshogy gondolkoznak a világról, mint akár a hozzájuk hasonló korú fiatalok, akik nem járnak egyetemre vagy főiskolára. Más pártokkal szimpatizálnak, máshonnan tájékozódnak, és többet foglalkoznak politikai, közéleti ügyekkel. 

Először is, 

a főiskolák és az egyetemisták közt 16-16 százalékon áll a Fidesz és a Momentum,utánuk jön a Jobbik (14 százalék), a Kutyapárt (13 százalék) és az LMP (9 százalék). Ehhez képest az MSZP és a DK az öt százalékot sem éri el. A fideszes hallgatók esetében a családi háttér befolyásolja leginkább a pártszimpátiát: politikai ügyekben általában egyetértenek a szüleikkel, és vallásos közegből jönnek. 

Ha a hallgatókat kivesszük a képből, a 15-29 évesek 27 százaléka mondja magát fideszesnek, bár rengetegen (26 százalék) nem tudnak dönteni a kérdésben. 

Az inkább jobbra tolódó társadalomhoz képest az egyetemisták és főiskolások többsége centristának mondja magát: ha egy 1-7-es skálán az 1-es jelöli a szélsőbaloldalt, és a 7-es a szélsőjobbot, átlagosan 4-esre teszik magukat. 

Zsugorodik és jellegtelenné válik a Jobbik

Ahhoz képest, hogy a Jobbik mekkorát zuhant országosan (az EP-választáson alig ugrotta meg a 6 százalékot), egész jól sikerült megtartania a híresen széles egyetemista bázisát. Köztük most is 19 százalékon állnak, igaz, 2015-ben majdnem ennek a dupláját hozták. 

Érdekes, milyen erős következményei vannak az elmúlt évek néppártosodásának. Miközben visszaestek a férfiak és a szegényebb hallgatók körében, most a korábbinál nagyobb arányban támogatják őket női, baloldali és liberális diákok. Nem mintha új embereket sikerült volna megszólítaniuk, inkább arról van szó, hogy sok konzervatív és jobboldali fiatalt vesztettek. 

A témát kutató Róna Dániel szerint ez is mutatja, hogy a Jobbikra már nem a klasszikus radikális jobboldali csoportok szavaznak. A megmaradt szimpatizánsokat viszont sokkal nehezebb néhány egyszerű jellemzővel, akár rasszizmussal, nemzeti érzelemmel vagy rendpártisággal leírni. „Azt hinné az ember, hogy minél kisebb egy párt tábora, annál karakteresebb. Ehhez képest a Jobbik bázisa zsugorodott és jellegtelenebbé vált” – mondta a csütörtöki kötetbemutatón. 

Demokrácia igen, kormánymédia nem

Az egyetemisták és főiskolások elsősorban a Facebookról tájékozódnak, utána jönnek az online hírportálok, majd a tévék, a rádiók és az újságok. Amikor megkérdezték, melyik két oldalt látogatják a legtöbbször, általában az Indexet, a hvg.hu-t, a 444-et, az Origót és a 24.hu-t említették. Az Origón kívül 

nem is olvasnak kormánypárti lapokat, még a fideszes diákok többsége is kritikus újságokból tájékozódik.Csak 11 százalékban jelöltek meg első helyen valamilyen kormányközeli médiumot, pedig az utóbbi években több ilyet is létrehoztak, némelyiket direkt azzal a céllal, hogy megszólítsák a fiatalokat. 

Azok a fiatalok, akik nem járnak egyetemre vagy főiskolára, még mindig inkább tévét néznek. Náluk is a hírportálok állnak a második helyen, harmadik a Facebook, negyedik a rádió, és ötödik a nyomtatott sajtó. Az idősebbeknél a sorrend: tévé, rádió, hírportálok, Facebook, újságok. 

A hallgatók poltikailag aktívabbak az átlagnál, 38 százalékuk szívesen vesz részt tüntetéseken, de még érdekesebb, hogy főleg a barátok rosszallása és az ellentüntetőktől való félelem tudja visszatartani őket. 

47 százalékuk a közepesnél jobban tart attól, hogy rendőrök csapnak le rájuk, ha utcára vonulnak, ez viszont nem visszatartja, inkább mobilizálja őket. A korábbi mérésekhez képest megnőtt a demokrácia iránt elkötelezett hallgatók aránya is, 58 százalékuk szerint nincs ennél jobb rendszer, 2015-ben még csak 47 százalékuk mondta ezt. Ezzel szemben csak 16 százalékuk tartja bizonyos körülmények közt elfogadhatónak a diktatúrát, négy éve ez még 21 százalék volt. 

Megmérték azt is, hogyan viszonyulnak a diákok a rendszerváltás előtti, az 1989-2010 közti és az azóta eltelt időszakhoz. Úgy tűnik, gazdasági szempontból még mindig a Kádár-korszakot, politikai szabadságjogok tekintetében a rendszerváltás utáni húsz évet, a fiatal családok helyzetét nézve pedig az Orbán-rendszert tartják a legjobbnak. 

Címlapkép: Fortepan/Adományozó/444