„Ez a legnagyobb globális harc a történelemben. És tudjátok mit? Nyerni fogunk!”

  • Gyerekektől az öregekig mindenféle korú embert érdekelt a negyedik globális klímasztrájk, de azért főleg diákok mentek ki tüntetni. 
  • Azt mondták, elegük van a klímaügyben hazudozó politikusokból és a mértéktelen fogyasztásból, például a Black Fridayből, ami éppen a sztrájk napjára esett.
  • Felszólították a kormányt, hogy zárja be a Mátrai Erőművet, és alkosson számonkérhető klímastratégiát. Közben a kormány közleményt adott ki arról, hogy 2030-ra 90 százalékban szénmentes lesz az energiatermelésünk.
Fotó: Halász Júlia

Klímaváltozáshoz méltó időben tartották a negyedik globális klímasztrájkot Budapesten, ahol egy futó, tavaszi záport leszámítva semmi sem zavarta meg a márciusi novemberi 15 fokot. 

„Pont ma írtam próbaérettségit, gondolkoztam, hogy talán nem jövök. De mindig magyarázom a barátaimnak, hogy ne nejlonzacskóba csomagolják a kaját. Rájöttem, hogy ha nem jönnék, ez az egész üres beszéd lenne” – magyarázta egy lány az óbudai Waldorfból, tócsákat kerülgetve a képviselői irodaház tövében. 

Fotó: Halász Júlia

A szervezők szerint több ezren voltak a Fridays for Future péntek délutáni tüntetésén, ahol a diákokból, tanárokból, szülőkből és mindenféle korú érdeklődőkből álló tömeg a Batthyány tértől a Parlamentig vonult. A waldorfos lányhoz hasonlóan sokan jöttek alternatív iskolákból: „Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert nálunk támogatják az ilyesmit. De ismerünk olyat, aki állami iskolába jár. Mondjuk, neki sem a tanárok szólnak be, hanem az osztálytársai, ami még gázabb. Egyszerűen nem érdekli őket ez a téma”. 

Fotó: Halász Júlia

Néhány iskolából simán elengedték a gyerekeket, de ha máshogy nem, szülői igazolással bárki kihagyhatta a pénteki órákat. Laci például egyedül utazott Kiskunhalasról Budapestre, az osztálytársai sem kísérték el, de meghagyták neki, hogy ha sikerül, mindenképp csináljon egy képet Ferivel. Mármint Gyurcsánnyal, az újabban intenzíven Ferivé transzformálódó ex-miniszterelnökkel, akit kitörő lelkesedéssel fogadtak a kamaszok a Batthyány téri metrómegállóban. 

„Úristen, ott egy pápai díszpolgár! Lőhetünk vele egy képet, tanárnő?”– lelkendeztek, majd készültek is tonnaszám a szelfik, aminek nem mindenki örült. „Jézusistenem” – dohogott a telefonba egy kopasz férfi, úgy, hogy azért mások is hallják. „Hogy lehet ezzel közösséget vállalni? Komolyan mondom, rátelepednek mindenre!”

Miután elkészült a fotó, Laci is csak legyintett. „Ő inkább egy mém. Nem valami politikai nagyúr.” Molnár Áront, vagyis noÁrt viszont tényleg mindenki lelkesen fogadta, a menet elején ő énekeltette a gyerekeket a „We will rock you” dallamára, amiben a „Klímavédelem!” adta a refrént.

Fotó: Halász Júlia

Lacihoz hasonlóan Zsolt is vidékről érkezett, két barátjával fogott össze Pásztón. Hármójuk közül már csak ő jár iskolába, el sem kéredzkedett, egyszerűen nem ment be. „A tanárok nem nagyon szeretnek beszélni a környezetvédelemről, olyasmiről sem, mint mondjuk a megújulók. Inkább témát váltanak” – mondta, miközben a tömeg legalább félig megtöltötte a Kossuth teret, és olyanokat skandált, hogy:

  • „Mit akarunk? Klímavédelmet! Mikor akarjuk? Most!”
  • „Black Friday! Nem kérünk belőle!”
  • „Cselekedj! Most!”
  • „Fogyassz kevesebbet!”
  • „Élni akarunk!”
  • „Kinek a bolygója? A miénk! És kinek a jövője? A miénk!”

„Megmondom őszintén, az egy fontos ok, hogy lehet lógni” – vallották be egy szakiskolás fiúcsapat tagjai, akik örömmel úszták meg az igazgató óráját. „És hát, két legyet ütünk egy csapásra. Végül is, meg kell menteni a Földet.” 

Fotó: Halász Júlia

A negyedik klímasztrájk lényegi része persze a Parlament előtt jött el („Vajon megérjük az ötödiket?” – kiabálta be egy pesszimista), ahol Pribéli Levente, a Fridays for Future aktivistája beszélt először. 

„Nagyon kivételes helyzetben vagyunk. Ebbe a korba születtünk, ezért óriási feladatunk van, ez megrendítő. (...) Ha ezt folytatjuk, mi is bűnrészesek leszünk, és nem akarunk azok lenni. A világ kifordult magából, most rajtunk a sor, hogy fordítsunk rajta egyet” – mondta, és sorolni kezdte, mi mindenben kellene változtatnia az egyénnek a klímahelyzet javításához. 

Pribéli LeventeFotó: Halász Júlia

„Ne hamis értékeket hajszoljunk! Ma van a Black Friday, a kritikátlan fogyasztás ünnepe. Ugye, ti nem dőltök be ennek? Nem egy újabb tárgyra van szükségünk, hanem élhető jövőre!”Arra kérte az embereket, hogy multik helyett vásároljanak helyi kistermelőknél, ne vegyenek ipari húst, és tárgyak helyett válasszák egymást és a természetet. Aztán rátért a politikusokra is: „Úgy csinálnak, mintha tengernyi időnk lenne. Inkább kövessék a tudományt!”

Fotó: Halász Júlia

„Követeljük, hogy ne terjesszenek féligazságokat, Magyarország nem teljesít jól sem a felkészülésben, sem a klímaváltozás mérséklésében. Ilyesmit terjeszteni etikátlan és veszélyes.”Ezután felszólította a politikusokat, hogy

  • Budapesthez hasonlóan országos szinten is hirdessék ki a klímavészhelyzetet,
  • készítsenek számonkérhető cselekvési tervet a témában,
  • legyen a klímaválság a tananyag része,
  • azonnal zárják be a Mátrai Erőművet,
  • és kerüljön be az Alaptörvénybe az ökológiai és klímavészhelyzet ténye. 
Fotó: Halász Júlia

A beszéd után még nyolcan váltották egymást a színpadon, költők és slammerek is voltak köztük, akik saját verseiket mondták el. „A politikusokhoz és a cégekhez is el kell juttatnunk, hogy mi szabjuk meg, hogyan akarunk élni. Ez a legnagyobb globális harc az emberi történelemben. És tudjátok mit? Nyerni fogunk!” – biztatott például Duda Éva táncművész. 

„Nekem az EU-csatlakozás volt a generációs élmény, nektek az ökológiai válság. Mi is tudtuk, hogy baj van, de elfordítottuk a tekintetünket” - mondta Vígh Péter, a „Másfél fok” nevű oldal szerkesztője. „Most sokan vissza akarnak titeket küldeni az iskolába. De hamarosan nem az a kérdés fog előkerülni, hogy miért nem voltál ma iskolában, hanem hogy hol voltál, amikor elkezdődött a változás.”

Fotó: Halász Júlia

Végül – mielőtt egy csapat gyerekkel együtt előadta volna az új dalát – noÁr is felszólalt, és mindenkit arra kért, hogy

tárgyak helyett inkább élményt ajándékozzon karácsonykor.„Jönnek az ünnepek, amikor agyalágyultan rohangálunk a bevásárlóközpontba, ömlik ránk a reklám. Menjetek el inkább túrázni, számháborúzni, menjetek az erdőbe!”

noÁr és a gyerekekFotó: Halász Júlia

Kormány: 2030-ra 90 százalékban szénsemleges lesz a magyar energiatermelés

A tüntetés végén kiadott egy közleményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amiben azt írták, „a klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fel fellépni”, és „Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai, akcióterve, intézkedései vannak”.

„A 2030-as uniós célkitűzéshez képest hazánk többet is vállalt. Azt vállaltuk, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90%-ban kibocsátásmentes lesz. A magyar kormány mindenki véleményét fontosnak tartja, mindenkire odafigyel az éghajlatváltozás ügyében is, de az is egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok klíma-téma mögé bújtatott kormányellenes politikai nyilatkozatai valójában nem a klímaváltozás szembeni harc, hanem politikai harc részei.

Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően: a kibocsátás csökkentés tekintetében kiemelten jó eredményeket érünk el. Az ország üvegházhatású gáz-kibocsátása 1990 óta harmadával csökkent, ami megegyezik Dánia kibocsátás csökkentési értékével és ezzel uniós összevetésben – Dániával holtversenyben – a kilencedik helyen állunk.

A klímasemleges energiatermelés tekintetében ma Magyarország jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa. Egyebek mellett Ausztria, Ciprus, Írország, Málta, Portugália, Spanyolország nemhogy nem csökkentette, hanem még növelte is üvegházhatású gázkibocsátását az elmúlt években. Keresztülvisszük, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90%-ban széndioxid és karbonsemleges legyen.”

(A közleménnyel kapcsolatban megjegyzendő, hogy tele van a kormánykommunikációban szokásossá vált csúsztatásokkal. Nem véletlenül hivatkoznak 1990-re, mint referenciaértékre: Magyarország szén-dioxid-kibocsátása azért csökkent „Dániával megegyező mértékben” 1990-hez képest, mert a rendszerváltás után tönkrement a teljes magyar nehézipar. A közlemény kioktat egyes országokat, miközben a magyar kibocsátás is jelentősen nőtt az elmúlt években, az ipar növekedésével együtt. Az egy főre jutó kibocsátás körülbelül 25 százalékkal nőtt 2014 és 2018 között. A szerk.)