Az világos, hogy kilépnek, de most jön csak a neheze a Brexitről szóló tárgyalásokon

A csütörtöki brit választás eredményeképpen először lehet Brexit-ügyben stabil többsége az aktuális brit miniszterelnöknek a 2016-os népszavazás óta. Eddig a Brexit végrehajtásának fő akadálya az volt, hogy a brit parlament képviselőinek semmilyen megoldás sem tetszett:

  • leszavazták azt, hogy alku nélkül lépjenek ki az EU-ból,
  • leszavazták azt az alkut, amit a kormány kicsikart Brüsszeltől,
  • leszavazták azt, hogy mégse legyen Brexit. 

Ez a patthelyzet okozta, hogy a brit kormány 2019-ben háromszor is a kilépés elhalasztását kérte az EU-tól, és így lett idén március helyett jövő év január 31. a kilépés határideje. 

Az alkut át kell nyomni

Az új Johnson-kormány első és legfontosabb feladata az lesz, hogy az EU-val kötött őszi alkuját átnyomja végre a brit parlamenten. A biztos többsége megvan hozzá, ezúttal a saját frakciójából sem valószínű, hogy fellázadnak ellene, de a határidő nagyon szoros. Ahhoz, hogy minden ilyenkor kötelező vitát lezárjanak, minden lehetséges módosítót körbejárjanak, legkésőbb már jövő kedden össze kell ülnie az új parlamentnek, és ülésezni sokszor és sokat, mintha nem kéne karácsonyra is készülniük a képviselőknek. Azért is sietős, mert a megállapodásról még az EP-nek is szavaznia kell, vagyis nem ér rá január végéig húzni az időt. 

Ha összejön, hogy a londoni és az európai parlament is megszavazza a kilépési alkut, akkor februártól életbe lép (végre) az

átmeneti időszak!

Ez azt jelenti, hogy a britek nem vesznek már részt az EU-s döntésekben, a képviselőik otthagyják a parlamentet, a tanácsülésekre nem jár már el a miniszterelnökük, a zászlójukat levonják az intézményekben, de közben gyakorlatilag minden marad a régiben. A britek fizetik, ami a tagdíjból 2020-ban még rájuk hárul, maradnak a közös piacban, betartják az EU-s szabályok elsöprő többségét, és körülbelül olyan lesz a státuszuk, mint az EU-val szoros együttműködésben működő Norvégiának.

A lényegi kérdések előkerülnek a szőnyeg alól

Elindulnak 2020 februárjában a tárgyalások az EU-val, és lesz 11 hónap kitalálni, hogyan működjenek együtt 2021-től, mint jó szomszédok.

Elvben mindkét oldal azt akarja, hogy ne legyenek vámok az EU és Nagy-Britannia között az átmeneti időszak lejárta után sem. Csakhogy az EU ezt másképpen nem tudja elképzelni, mint hogy Nagy-Britannia betartja a szakítás után is a legtöbb EU-s fogyasztóvédelmi, állami támogatási, környezetvédelmi és munkajogi előírást. Hiszen ha nem tartja be, akkor azzal versenyelőnyhöz juthatnak a brit termékek, az EU pedig az ilyenektől védi a piacát. Csakhogy ez az a pont, amikor a Brexitet akaró britek frusztráltak lesznek: minek léptek ki, ha egy csomó kötöttség megmarad, de a szabályok megalkotásába már bele se lehet szólni? 

Boris Johnsont ünneplik a munkatársai, miután a királynő péntek reggel ismét kormányalakítással bízta meg.Fotó: STEFAN ROUSSEAU/AFP

És akkor olyan fontos, de részletkérdésnek tűnő dilemmákról még nem is szóltunk, hogy a brit partok környékén mennyit és hol halászhatnak majd a francia hajók, mi legyen a brit repterekre járó légitársaságok státusza, és ezernyi további kérdés, amit új szerződésekkel kellene szabályozni. 

Egy szabadkereskedelmi megállapodás az EU és egy harmadik ország között általában 10-30 év tárgyalás után szokott összejönni. Most erre 11 hónap lenne.

Boris Johnson fogadkozik, hogy ez elég lesz, és az EU-s tisztviselők is arról beszéltek péntek délelőtt Brüsszelben, hogy „reméljük minél több pontban sikerül megállapodni jövőre”. Az EU részéről a tárgyalásokat továbbra is Michel Barnier vezeti majd. 

Az alku szerint – amit még át kell nyomni a parlamenteken – az átmeneti időszak 1 vagy 2 évre meghosszabbítható, amennyiben ezt 2020 júliusig a felek kérik. Johnson azt mondja, ő bizony nem fogja kérni, de az októberi Brexit-határidőről is azt mondta, hogy inkább meghal, minthogy meghosszabbítsa, aztán mégiscsak meghosszabbította (és nem halt meg). 

Az ír kérdés továbbra is megoldatlan

Van egy körülmény, ami miatt különösen fontos lesz Londonnak, hogy ne legyenek vámok – túl azon, hogy a brit gazdaság messze legfontosabb partnere az EU, vagyis a brit bankok becslése szerint 2 és 7 százalékpont közötti GDP-visszaesést hozna a vámhatár felhúzása: ez pedig Észak-Írország. Johnson alkuja alapján ha vámhatár lesz az EU-val, akkor Nagy-Britannia és Észak-Írország között is vámhatárt kell húzni. (Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de tagja az Egyesült Királyságnak.) Erről az észak-ír, unionista protestánsok azt gondolják, hogy Johnson odadobta őket a katolikus íreknek, úgyhogy kénytelenek lesznek újrakezdeni az 1998-ban nagy nehezen lezárt polgárháborút.

Most jön csak a neheze

Vagyis a dilemmák lényege ugyanaz marad a Brexit után is, mint amelyek miatt eddig nem volt Brexit: vámok, Írország, közös piac. A január végére várható brit kilépés politikai szempontból áttörés lesz, de a legfontosabb gyakorlati kérdéseket csak elodázza a napirenden lévő alku. 

Már ezt a halogató alkut is három év és két előre hozott választás árán lehetett tető alá hozni. Aligha lesz könnyebb a húsba vágó kérdések rendezése.

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.