Donald Trump vasárnap még 52 iráni célpont, köztük kulturális jelentőségű helyszínek bombázásával fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha megtorolnák Kasszem Szulejmani meggyilkolását, védelmi minisztere most mégis ellentmondott neki.
Mike Esper egy hétfői sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Irán ügyében
követni fogják a fegyveres konfliktusokra vonatkozó előírásokat, és kiemelte, hogy ebbe nem fér bele kulturális jelentőségű helyszínek bombázása.Közben a New York Times arról ír, hogy a hétvégén több, mint száz amerikai állampolgárságú iránit tartóztattak fel a kanadai-amerikai határon, és többeket hosszasan, órákon keresztül faggattak, egy részüktől meg is tagadták a belépést. A beszámolók szerint alaposan kikérdezték őket a családi hátterükről és politikai nézeteikről, egy nőnek még azt is le kellett írnia, melyik iráni gimnáziumban érettségizett 39 évvel ezelőtt. Konkrétan arra is kíváncsiak voltak, mit gondolnak a jelenlegi iraki és iráni helyzetről.
Masih Fouladi, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) nevű jogvédő szervezet igazgatója szerint akadtak, akiket tíz órán át kérdeztek ki a határállomáson. Fouladi, idézte egyiküket, akinek a határőr azt mondta: "mostanság nem jó dolog iráninak lenni".
Egy férfi viszont arról beszélt a lapnak, hogy mivel kényelmetlenül érezte magát ebben a helyzetben, nem válaszolt a kérdésekre, ennek ellenére néhány perc után simán továbbengedték.
Kikérdeztek egy nőt is, aki évtizedek óta az Egyesült Államokban él: kíváncsiak voltak, tagja-e bármilyen siíta muszlim szervezetnek. Egy másik utast pedig az apja katonai múltjáról faggattak.
A határvédelmi hivatal szerint senkit sem tartottak fogva, vagy tartóztattak fel a származási országa miatt, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy az utasokat másodlagos átvilágításnak vetik alá, itt is erről volt szó.
Donald Trump pénteken Bagdadban, Irak fővárosában megölette Kasszem Szulejmani Iráni kémfőnököt, amit aztán kölcsönös amerikai-iráni fenyegetés követett, Irán teljesen felmondta az atomalkut. Vasárnap az iraki parlament megszavazott egy határozatot, hogy a külföldi haderők, köztük az amerikai csapatok hagyják el az országot. Egy hétfőn kiszivárgott levél szerint az Egyesült Államok meg is kezdte a felkészülést a kivonulásra, de ezt Esper védelmi miniszter még nem erősítette meg.