Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához

  • Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában.
  • Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntartó Egri Tankerületi Központ el is készítette az intézményre vonatkozó deszegregációs tervet, ami alapján elhatározta: öt éven belül bezárja az iskolát.
  • A döntés ellen most tiltakozásba kezdtek a szülők, akik korábban kifejezetten azért íratták gyerekeiket az iskolába, mert szükségük volt arra a plusz (gyógy)pedagógiai figyelemre, amit az intézmény nyújtani tud a gyerekeknek.
  • A tankerület azt ígéri, a többi iskolában is biztosítják majd a szükséges ellátást az SNI-s diákoknak.

Tavaly februárban lezárult a magyar igazságszolgáltatás történetének egyik legnagyobb iskolai szegregációs pere, amelyet egy jogvédő szervezet, a gyöngyöspatai szegregációs per körüli legújabb hisztériából ismert Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen.

A szervezet azért perelt, mert szerette volna, ha a bíróság kimondja: a minisztérium, az oktatási kormányzat felelős a szegregált oktatás fenntartásáért országszerte 28 közoktatási intézményben,

amelyekről az Oktatási Hivatal is kimondta, hogy elkülönítve tanítanak bennük roma gyerekeket.

A perben másodfokon jogerős ítélet született, amely kimondta a minisztérium felelősségét, az érintett iskolákat - illetve az azokat fenntartó tankerületi központokat - pedig arra kötelezte, hogy készítsenek tervet a szegregáció felszámolására.

Egy főleg SNI-s gyerekeket oktató egri általános iskola is érintett

Köztük van az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája is. Az intézményben úgy alakult ki a szegregáció, hogy több Eger környéki településről, az ottani iskolák bezárása után, ide írattak be szüleik több hátrányos helyzetű, roma gyereket. Az Egerszalókról, Egerbaktáról és más falvakból bejáró iskolásokat minden reggel iskolabusz szállítja az intézménybe, felügyelettel, aminek nagy szerepe van abban, hogy a szülők ide, és nem másik egri iskolába vitték a gyerekeiket.

A leírtak miatt szegregáltnak nyilvánított iskolát fenntartó Egri Tankerületi központ el is készítette a deszegregációs tervet (a dokumentum a honlapjukról elérhető), ami alapján úgy döntöttek:

felmenő rendszerben, 5 éven belül bezárják az iskolát. A jövő tanévben már nem indul első osztály, az ötödik év végén még mindig oda járó gyerekeket pedig a város többi állami intézményébe helyezik át.

A döntést decemberben közölték az iskola tanulóinak szüleivel - derült ki abból a levélből, amit egyikük, Balázs Eszter írt szerkesztőségünknek. 

Balázs Eszter levelében több szülőtársát képviselve tiltakozik az iskola bezárása ellen. Az ugyanis szerintük beláthatatlan károkat okozna gyerekeiknek.

De ha az egri Móra egy szegregált iskola, akkor miért nem akarnak a bezárásáról még csak hallani sem az érintett szülők?

Hogy ezt megértsük, meg kell jegyeznünk még valamit az iskoláról.

"A Móra Ferenc Általános Iskola különleges szerepet tölt be Egerben, egyfajta hidat képez a normál általános iskolák, és a fogyatékos gyerekek számára kialakított oktatási intézmények között" - mondta el a 444-nek Séra Zsuzsanna, a tagiskola vezetője.

Nagyrészt olyan sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek járnak ugyanis az intézménybe, akik különböző okokból nem állnák meg a helyüket "normál" általános iskolákban, de nem is fogyatékosoknak létrehozott iskolákba valók.

A Móra tanulói között vannak például integrálható autista, vagy enyhe értelmi fogyatékos gyerekek. A levelet író Balázs Eszter fia például egy ritka genetikus betegség miatt nem fejlődik úgy, mint egészséges társai.

Menedékként tekintenek rá

Ezeknek a gyerekeknek Balázs Eszter szerint (és Séra Zsuzsanna iskolaigazgató szerint is) azért "tökéletes" a Móra Ferenc Általános iskola, mert kisebb osztálylétszám mellett nagyobb figyelmet és több segítséget kapnak, és épp erre van szükségük ahhoz, hogy hagyományosan tanítható társaikhoz hasonlóan teljesíteni tudják a tananyagot.

A Mórában ehhez a szülők állítása szerint több gyógypedagógiai segítséget is kapnak, mint más iskolákban. Ennek egyik oka, hogy az egri Esterházy Károly Főiskola gyógypedagógiai képzésének gyakorlati képzőhelye az intézmény.

Mindezek miatt tiltakozik most annyira a szülői közösség az iskola bezárása ellen. Attól félnek, gyerekeik nagyobb létszámú osztályokba kerülve csak kallódni fognak. 

Vannak az érintett gyerekek között olyanok, akiket pont amiatt hoztak át a Mórába a szüleik, mert a korábbi iskolájukban nem jutottak egyről a kettőre.

Ilyen Koncsikné Németh Enikő fia, Benjamin is, aki hiperaktív (ADHD-s) gyerekként nem tudott érvényesülni egy 22 fős osztályban a hagyományos általános iskolában. Most, 16 fős osztálylétszám és intenzívebb tanítói figyelem mellett viszont láthatóan jobban tanul: félévkor a stabil hármas átlagot is eléri.

A Móra Ferenc iskolában könnyített tanrendben és normál tanrendben egyaránt tanulhatnak a gyerekek, attól függ, mit javasol számukra a nevelési tanácsadó.

Ezek alapján látható, hogy a gyereküket az iskolába járató szülők egy része egyfajta menedékként tekint az intézményre, ahol az átlagos iskolákból lefelé kilógó gyerekeik jobban érezhetik magukat és akár jobban is fejlődhetnek.

Most attól tartanak, hogy mindez elveszik, ha az iskola megszűnik.Az iskola igazgatója, Séra Zsuzsanna is ellenzi az iskola felmenő rendszerben történő megszüntetését. Azt mondta, ez hátrányosan érintené tanulóik fejlődését, mert nagy létszámú osztályokba kerülve tanulási kudarcra lennének ítélve.

"Ezeknek a gyermekeknek a legfontosabb az állandóság és a biztonság. Áthelyezésükkel pont ezt veszítenék el. Ez az intézkedés növelné a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányát.

De attól még szegregált iskola, ezért mennie kell

A döntést meghozó Egri Tankerületi Központ azt ígéri, az érintett tanulók az új iskoláikban sem fognak rosszabb oktatást kapni, mint most.

"Eger valamennyi általános iskolájában biztosított a diákok szakszerű oktatása, az iskolákban megfelelő a szakos ellátottság, az igényeknek megfelelően biztosítjuk a pedagógiai asszisztenseket, gyógypedagógusokat, valamint az SNI-s tanulók ellátásához az utazó gyógypedagógus hálózatot." 

- írta kérdéseinkre küldött válaszlevelében Ballagó Zoltán, az Egri Tankerületi Központ vezetője.

Hozzátette: az érintett tagiskolában felszabaduló pedagógusok munkájára a továbbiakban is számít a tankerületi központ.

A szülők panaszára Ballagó annyit reagált, a tankerület előttük álló átmeneti időszakban is "készséggel áll a szülők rendelkezésére".

Kerestük az egri iskola bezárását kiváltó szegregációs pert vivő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt is. Farkas Lilla, az alapítvány kurátora a 444-nek elmondta, szerették volna, ha a bírósági ítélet előírja az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy a rájuk kiszabott 50 milliós közérdekű bírságot költsék az ítélet végrehajtásának civil monitorozására. Ezt a másodfokú bíróság azonban már nem ítélte meg, így jelenleg nincs kapacitásuk monitorozni az érintett iskolákban elinduló változásokat.

Ugyanakkor továbbra is hangsúlyozzák: az átmenet közelről követése és az érintettek intenzív felkészítése/segítése mellett fontos az olyan iskolák megszüntetése, (vagy ahol lehet, átalakítása), ahol túl nagy számban tanulnak hátrányos helyzetű, roma gyerekek, akiknek így sérülnek a minőségi oktatáshoz való jogaik.

Az ügyben pénteken megnyilvánult a jobbikos Mirkóczki Ádám vezette Eger önkormányzata, a helyi sajtóból értesültek a bezárás híréről.

"A városvezetésnek – bár döntési jogköre nincs az ügyben – az a határozott álláspontja, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szűnjön meg egy olyan egri intézmény, amely több, mint 30 éves múltra tekint vissza a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott gyermekek nevelésében"  - nyilatkozták az Egri Ügyek nevű helyi portálnak. 

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.