Próbára teszi Kína ellenőrzött nyilvánosságát a rejtélyes járvány

külföld
2020 január 22., 16:37

Hogyan lehet nyíltan beszélni egy közegészségügyi válsághelyzetről egy országban, ahol a hatalom mindig mindent cenzúráz? A kínai vezetés hétfőn szembesült a problémával, amikor hetekig tartó hallgatás, illetve a rejtélyes járvány részleteiről a kínainál szabadabb hongkongi sajtóban megjelent beszámolók után elismerni kényszerült, hogy a járvány már nem lokális: Vuhanon, a járvány központján túl már legalább 13 kínai tartományban regisztráltak fertőzötteket, akiknek a száma a hivatalos adatok szerint 200-ról így 440-re emelkedett. A halálos áldozatok száma pedig megtriplázódott, a hivatalos adatok szerint már kilencen hunytak el a betegségben.

Maszkot viselő egészségügyi szakember egy vuhani autópályalehajtónál ellenőrzi az utazók testhőmérsékletét. Ezzel próbálják megakadályozni, hogy a fertőzöttek tovább terjesszék a kórt.
photo_camera Maszkot viselő egészségügyi szakember egy vuhani autópályalehajtónál ellenőrzi az utazók testhőmérsékletét. Ezzel próbálják megakadályozni, hogy a fertőzöttek tovább terjesszék a kórt. Fotó: -/AFP

A sokáig tartó hivatalos hallgatás nem erősítette a lakosság a hatóságokba vetett bizalmát. Vuhanban, a járvány epicentrumában egyre nagyobb a pánik. Bár pont most esedékes a legnagyobb kínai ünnep, a holdújév, amikor Kína-szerte összejönnek a családok, és százmilliók kelnek útra, a vuhaniak inkább törlik a lefoglalt nagy családi vacsorákat. Kerülik a zárt közösségi tereket, mint amilyenek a mozik. Több cég is arra utasította dolgozóit, hogy inkább maradjanak otthon. Sokan pedig egész álló nap maszkot viselnek.

"Nem reagálnak elég gyorsan, elég határozottan. A helyi hatóságok csak azután kezdtek figyelni, mert Hszi Csin-ping felemelte a szavát" - nyilatkozta a  New York Timesnak egy 57 éves vuhani tanárember, Sen Cseng-csiang. Ő itt arra utalhatott, hogy a hetekig tartó hallgatás és eltusolás után, ami alatt a vuhani egészségügyi hatóságok azt állították, hogy a járvány csak egy szűk kört érint, a fertőzés csak a helyi halpiac élő állatokat áruló árusai és vásárlói között terjedt, hétfőn, miután a hongkongi sajtó megszellőztette, hogy a járvány már tovább terjedt, Pekingben kiállították a közönség elé Csung Nansant, aki híres arról, hogy nem szokott köntörfalazni. Ő pedig készségesen elismerte, hogy már más nagyvárosokban is találtak fertőzötteket, és nyilvánosságra hozta, hogy a kór emberről emberre is terjed, egy beteg például 14 kórházi dolgozót fertőzött meg Vuhanban.

A hivatalos hallgatás rossz emlékeket idézett. 17 éve, a SARS járvány kitörésekor a kínai hatóságok információkat tartottak vissza, és feltűnően lassan reagáltak a járványra, amely végül világszerte 8000 embert fertőzött meg, akik közül több mint nyolcszázan meg is haltak. Kedden a kínai kommunista párt illetékes bizottsága ezért keményen fogadkozott, hogy ez most nem ismétlődhet meg. "Azok, akik saját önző érdekeikből késlekednek a [megbetegedések] jelentésével, vagy eltitkolják azt, örök életükre a történelem szégyenoszlopához lesznek szegezve" - írták egy közösségi médiás posztjukban, amit amúgy később töröltek.

A vuhani járattal érkezők maszkban várják az oszakai reptéren, hogy kijöhessenek a karanténból.
photo_camera A vuhani járattal érkezők maszkban várják az oszakai reptéren, hogy kijöhessenek a karanténból. Fotó: Ken Satomi/The Yomiuri Shimbun

Közben persze mindez Kínában történik, ahol szigorúan cenzúrázzák a nyilvánosságot. Vuhanban például azokra csaptak le, akik nyíltan beszéltek a járványról a közösségi médiában, az Új Kína Hírügynökség beszámolója szerint januárban már nyolc vuhani elleni indult eljárás "rémhírterjesztés" miatt. A legnépszerűbb kínai közösségi oldalakról meg sietve tüntetik el a járvánnyal foglalkozó bejegyzéseket. Így járt a 32 éves sanghaji építész, Kyle Hui is, aki a Weibóra, a kínai Twitterre írta meg mostohaanyja történetét. A mostohaanyja a múlt héten hunyt el vírusos tüdőgyulladásban. Mivel őt nem tesztelték az új járványra, Hui megosztotta aggályait arról, hogy a vuhani hatóságok nem jelentenek le minden esetet. "Azzal gyanúsítanak, hogy pletykákat terjesztek, pedig én csak a mostohaanyám történetét próbálom elmesélni" - mondta a Timesnak egy vuhani kávézóban.

A bürokrácia is lassítja a hiteles információk terjedését, a tájékoztatást nagyban bonyolítja, hogy a helyi kórházaknak, mielőtt bármit nyilvánosságra hozhatnának, előbb meg kell küldeniük minden információt a pekingi központi egészségügyi bizottságnak jóváhagyásra.

A helyzetet filmszerű fordulatok is színesítik. A Reuters beszámolója szerint a Pekingi Egyetem 1-es számú klinikájának tüdőosztályát vezető Vang Kuang-fa, aki a járványt kirobbantó rejtélyes koronavírust vizsgálta, maga is megfertőződött. Őt a kínai állami televízió jelentése szerint kedd óta elkülönítve ápolják. Vang amúgy azt mondja, az állapota kielégítő.

Akárhogy is, Hszi Csin-ping elnöksége tán legsúlyosabb válságával szembesült: a jelen helyzet transzparenciát, gyors és hiteles tájékoztatást követel, pont az ellentétét annak, amit a hatalmi reflexek diktálnak. "Ebben, a transzparencia hiányában és a tétlenségben egyelőre sajnos nincs változás. A politika még mindig hátráltatja a kormányt a hatékony cselekvésben" - vélekedett a Timesnak Yanzhong Huang, a New Jersey-i Seton Hall Egyetem orvosi kutatóközpontjának igazgatója.

Pedig a közvélemény igényelné a nyíltságot ebben az ügyben. A Times riportere a vuhani reptéren találkozott a 62 éves Luo Csie, aki éppen egy pekingi járatra készült felszállni. Azt mondta, menekül, mert a járvány a SARS-ra emlékezteti. "Bízom benne, hogy a kormány őszintén fog beszélni a járványról. Ez az, ami megnyugtathatná az embereket" - mondta.