Közös énekléssel, könnyezve búcsúztak az európai képviselők az Egyesült Királyságtól

Az Európai Parlament szerdán elfogadta az Egyesült Királysággal kötött kilépési alkut, és ezzel minden jogi akadály elhárult az elől, hogy január 31-ről február 1-re virradóra, brüsszeli idő szerint éjfélkor, londoni idő szerint este 11-kor, valósággá váljon a Brexit. 621 igen, 43 nem és 13 tartózkodással ment át az alku. 

A szavazás után a teremben lévő összes képviselő felállt, és egymás kezét fogva elénekelték a magyarországi ballagásokon is népszerű, Régi, régi dal című nótát. 

Az Európai Unió történetében először lép ki egy tagállam a szervezetből. Az Egyesült Királyság 47 évig volt az EU (illetve elődje, az EGK) tagja, egy népszavazással erősítették meg csatlakozási szándékukat 1975-ben, és egy népszavazáson döntöttek a kilépésről is, 2016-ban. 

Az Egyesült Királyságé volt az EU második legnagyobb gazdasága, második legnagyobb hadserege és harmadik legnépesebb tagállama, évi 3600 milliárd forintos nettó hozzájárulásával a közös költségvetés harmadik legnagyobb befizetője. Tehát egy különösen fontos és erős tagállam hagyja el az EU-t. Ugyanakkor az ország számos kivételt harcolt ki magának eddig is az EU-s szabályok alól. Nem csatlakoztak többek között se az eurózónához, se a schengeni övezethez, hogy csak a két legfontosabbat emeljük ki.

Fotó: YVES HERMAN/AFP

Az Európai Parlament szerdai döntése után már nincs szükség semmilyen további szavazásra vagy intézkedésre ahhoz, hogy február elsején hatályos legyen a kilépési alku. 

Ez gyakorlatilag egy területen jelent azonnali és látványos változást: a britek nem vesznek részt tovább az EU-s politikai intézmények munkájában. 

Képviselőik otthagyják az Európai Parlamentet. A 73 távozó képviselő helyére 27 új képviselő érkezik a maradó tagállamokból, hogy igazságosabb legyen a lakosságszám és képviselők aránya. A 27 új mandátum közül Magyarországnak egy sem jár. 

A 73 távozó és 27 érkező képviselő után az eddig is legerősebb néppárti frakció még erősebb lesz, mert náluk egyetlen brit képviselő sem ült, viszont az új képviselők közül 5 hozzájuk kerül. 

46 üresen maradó képviselői helyet nem töltenek be, ezeket fenntartják arra az esetre, ha egyszer új tagállam csatlakozna az EU-hoz. Az EP-képviselők létszáma így 751-ről 705 főre csökken.

Az Európai Tanács munkájában nem vesznek részt többet a brit diplomaták, illetve a brit kormány tagjai.

A decemberben megalakult új Európai Bizottságnak már nem volt brit biztosa - a brit kormány nem jelölt senkit a posztra - úgyhogy itt kevésbé lesz látványos a változás. A bizottságnál dolgozó brit állampolgárok még kitölthetik a szerződésüket, de ezentúl új állásokra már nem jelentkezhetnek. 

Mindez összességében azt jelenti, hogy a britek februártól egyáltalán nem szólhatnak már bele az EU ügyeibe, nem vehetnék részt az új szabályok megalkotásában. Viszont egyelőre minden szabályt be kell tartaniuk.

Az utolsó ülésen, ahol a kilépési alkuról folyt a vita, minden pártból felszólaltak a brit EP-képviselők. A kilépést elsőként, több mint tíz éve kezdeményező Nigel Farage közölte: "Európát szeretjük, csak az Európai Uniót utáljuk". 

A munkáspárti Richard Corbett arról beszélt, hogy decemberben a brit választók több mint fele olyan pártra szavazott, amelyik új népszavazást ígért, és szerinte 2020 fő politikai üzenete az lesz, hogy "a Brexit nem működik"

A liberális Caroline Voaden azt emelte ki, hogy a Brexit körüli vita megmutatta, hogy mennyire elavult a brit politikai rendszer, párttársa Bill Newton Dunn pedig hozzátette, hogy majdnem minden brit párt hazudott a Brexitről. 

A walesi Plaid Cymru párt képviseletében Jill Evans azzal fejezte be félig walesiül elmondott beszédét, hogy "de még visszajövünk" (but we will be back). 

Daniel Hannan a brit kormánypárti konzervatívok részéről arra emlékeztetett, hogy a maastrichti szerződés vitte tévútra az EU-t, amikor egy sima szabadkereskedelmi szervezetből politikai uniót csináltak. Azt is mondta, hogy ha 2016 elején a többi tagállam megadta volna azokat a kiváltságokat, amiket David Cameron kért, akkor most nem tartanánk itt. 

A zöldpárti Molly Scott Cato sírva fejezte be felszólalását, ezekkel a szavakkal: "a szívem azt súgja, hogy egy nap visszatérek majd ebbe a terembe, hogy megünnepeljem a visszatérésünket Európába". 

Kint lesznek, de rendes tagként kell még viselkedniük

A kilépési alku szerint 2021 január 1-ig egy úgynevezett átmeneti időszak jön, amelyben a britek befizetik a még rájuk eső tagdíjat - ez azért is szerencsés, mert úgyis 2021-ben indul az új költségvetési ciklus - és betartanak minden EU-s szabályt. Így például továbbra is szabadon lehet utazni és munkát vállalni EU-s polgároknak az Egyesült Királyságban, vámmentes marad a kereskedelem, és a londoni kormány nem köthet még szabadkereskedelmi megállapodást más országokkal.

Fotó: FRANCISCO SECO/AFP


Az alku értelmében ez az átmeneti állapot 2022-ig vagy 2023-ig is meghosszabbítható, de a brit parlament elfogadott egy olyan kiegészítést, ami megtiltja a kormányának, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Mivel a meghosszabbítást az alku szerint júliusig kellene kérnie Nagy-Britanniák Brüsszeltől, ezért csak akkor volna reális, ha a következő öt hónapban radikálisan megváltoznának a parlamenti erőviszonyok Londonban. Erre minimális az esély, hiszen decemberben tartottak választásokat, ahol világos többséget szereztek a konzervatívok. Brexit ügyben még sosem volt ennyire egységes a brit politikai vezetés mint most, és az irány nyilvánvaló: nem akarnak hosszabbítani.

A lényegben még nem állapodtak meg

A következő 11 hónapban kell eldőlnie tehát a legfontosabb kérdésnek: mit jelentsen a gyakorlatban a Brexit?

Mennyit tart meg az Egyesült Királyság az EU-s szabályokból, és ezek alapján mennyi jogosultságot élvezzenek állampolgáraik és cégeik? Ahogy korábban írtuk, a Brexit valós természete csak most kezd kibomlani majd.

Van egy nagyon fontos közös célja az EU-nak és Nagy-Britanniának: egyik sem érdekelt abban, hogy vámhatár legyen köztük. Már csak az ír kérdés miatt is alapvetően fontos szempont ez, de általában is jelentős a kereskedelmi kapcsolatok, termelési láncok fenntartása érdekében. A nagy kérdés az, hogy ezért cserébe mennyi EU-s szabályt hajlandóak a britek betartani, és ezeket ki és hogyan ellenőrzi, és kényszerítheti ki. 

Az EU-s szlengben LPF-nek azaz "level playing field"-nek nevezik azt a szabályozási környezetet, amelynek betartásával a brit áruk eljuthatnak korlátozás nélkül a kontinens piacaira. Hogy ez a pálya mekkora legyen, arról szólnak a kövektező hónapok legfontosabb vitái. 

Arra nem látszik esély, hogy a szolgáltatások esetében a brit cégek megtarthatnák jogosultságaikat az EU-ban, de bizonyos ágazatokban, elsősorban a közlekedésben, külön tárgyalások indulnak hamarosan. 

Alapvető kérdés, hogy mi legyen azzal a több millió emberrel, akik EU-s állampolgárként élnek Nagy-Britanniában. A jelenlegi terv szerint ha 2021 június 30-ig letelepedési engedélyt kérnek a brit kormánytól, akkor azt szinte automatikusan megkapják - csak akkor nem, ha súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolják őket. Az viszont már nem világos, hogy 2021-től kik és milyen feltétellel vállalhatnak munkát, illetve tanulhatnak majd Nagy-Britanniában. Ez is az idei tárgyalásoktól függ. 

Szalámizástól tartanak Brüsszelben

Az EU-s tárgyalók és intézményvezetők nem győzik hangsúlyozni, hogy milyen fontos lesz az egység fenntartása a tárgyalások alatt. Ez arra is utal, hogy tartanak attól, hogy a brit kormány megpróbál különalkukkal jobb pozíciókat kiharcolni magának. Például megígéri az egyik keleti tagállamnak, hogy a polgáraik automatikusan vállalhatnak majd munkát, és cserébe a keleti tagállam kormánya vétóval fenyegetve egy briteknek kedvezőbb LPF-et zsarol ki Brüsszelben. De ugyanígy felmerülhet, hogy halászati jogokkal, vagy egyéb kétoldalú megállapodásokkal igyekezzen szövetségeseket szerezni magának London. 

A brit lapokban eddig is megjelentek olyan találgatások, hogy a magyar vagy a lengyel kormány élhet a vétójogával, hogy Londonnak kedvezőbb alkut érjen el, ám eddig senki sem törte meg az EU-s intézmények egységét. Most azonban, hogy már nem csak elvi menetrendről, hanem konkrét üzleti alkukról lesz szó, nagyobb lehet a kísértés, több kormánynak is, hogy a britekkel szövetkezve gyengítse a brüsszeli tárgyalódelegáció mandátumát. Éppen ezért a brüsszeli oldal szeretne egyetlen végső megállapodást kötni, és mindent vagy semmit alapon tárgyalni.

Eddig a Brexit elvette a kilépők kedvét, de ez most megfordulhat

Eddig a Brexit körüli szerencsétlenkedés a kontinensen erősítette az EU támogatottságát. Az EU-szkeptikus pártok egymás után adták fel a francia, olasz, holland vagy éppen német kilépés programját, és helyette arról kezdtek beszélni, hogy meg kell reformálni az EU-t. 

Most viszont újra megerősödhetnek a távozást követelő hangok, hiszen úgy tűnhet, hogy a kilépés mégiscsak megoldható, különösebb megrázkódtatás nélkül. Főleg azért, mert ha lesz megrázkódtatás, akkor azt legkorábban 2021 elején láthatja meg a világ, hiszen addig még gyakorlatilag EU-s tag marad az Egyesült Királyság. Az integráció híveinek ezért az is célja lehet, hogy megmutassák a következő hónapban, hogy a tárgyalások gyötrelmesek. Ugyanakkor jelentős gazdasági érdekek szólnak amellett a Csatorna mindkét oldalán, hogy jó megegyezéssel induljon a következő év is.

A Brexit körüli vitának tehát egyáltalán nincs vége, sőt, a java csak most kezdődik. 

Kapcsolódó