Amióta mérik, nem volt ilyen rossz a demokrácia megítélése a világban

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

3500 közvélemény-kutatást elemeztek az elmúlt évtizedekből a cambridge-i egyetem politológiai intézetének kutatói, és arra jutottak, hogy amióta alapos felmérések készülnek az emberek véleményéről, azóta nem állt ilyen rosszul a demokrácia ügye a világban, mint most.

Különböző felmérések alapján azt vizsgálták a kutatók, hogy mennyire elégedettek az egyes országok lakói a hazájukban lévő demokrácia állapotával. Arra jutottak, hogy a fejlett világban szinte mindenhol elégedetlenebbek az emberek, mint korábban, bár van néhány kivételes régió. Az egyik ilyen kivételes hely egyébként pont Magyarország és szomszédai (Románia kivételével), a másik kivételes régió pedig Skandinávia.

Összességében 47,9 százalékról 57,5 százalékra növekedett 1995 óta azok aránya, akik demokratikus országban élnek, és elégedetlenek hazájuk politikai rendszerével. 2005-ben voltak a szabad világ polgárai a legelégedettebbek, akkor csak 38,7 százalék volt kritikus a saját rendszerével szemben. 

A felmérés szerint a legdrámaibb visszaesés az USA-ban tapasztalható. Ott 1995 óta 34 százalékponttal, azaz a lakosság egyharmadával nőtt az elégedetlenek aránya. Az angolszász országok közül Új-Zélandon kívül mindenütt nőtt az elégedetlenség: Ausztráliában 19, Nagy-Britanniában 18, Kanadában 10 százalékponttal. 

Az európai országok esetében kevésbé látszik a romlás, bár ehhez az is hozzátartozik, hogy az elégedettség mértéke eleve alacsonyabb volt sok helyen, mint az angolszász világban. Az EU-ban Spanyolországban és Görögországban romlott leginkább a helyzet, és a franciák elégedetlensége is fokozódik valamelyest, bár ők már 25 éve is meglehetősen kritikusak voltak.

Tömegtüntetés a prágai Vencel téren 2019 nyarán.Fotó: Lukas Kabon/Anadolu Agency

Általánosságban Európában az osztrákok, írek, hollandok, dánok, norvégok és a svájciak elégedettek leginkább a saját demokráciájukkal. Ezekben az országokban már a 90-es évek közepén is jó volt ebből a szempontból a hangulat, és azóta csak még jobb. A svédek, a finnek, a németek és a belgák is kezdenek felzárkózni hozzájuk, azaz lassan ezekben az országokban is 25 százalék alatt lesz, vagy már csak éppen annyi a honi demokráciával elégedetlenek aránya. 

A közép-európai országok lakói a fentieknél jóval elégedetlenebbek, de az 1995-ös állapothoz képest Románián kívül az összes, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országban javult a demokrácia megítélése. A régiós országok átlagánál Magyarországon valamivel rosszabb a közhangulat ebből a szempontból, de a jelentés által vizsgált statisztikák szerint a 90-es évek elején még rosszabb volt. 

A világra szóló statisztikát nagyon rontják a rendkívül népes országok látványosan romló adatai: Mexikó, Brazília és Kolumbia például már olyan országoknak számítanak, ahol a felmérés szerint a demokrácia legitimációs válságban van, azaz a lakosság nagy többsége elutasító a helyi politikai rendszerrel szemben.

A jelentés szerzői csak találgatnak, hogy miért romlik világszinten a demokrácia megítélése. Felvetik, hogy számíthatnak a növekvő vagyoni különbségek, a közösségi oldalak által felnagyított botrányok, a politikusok durvuló stílusa, illetve mindezek együtt. A teljes jelentés itt olvasható.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.