„Tegye fel a kezét, aki azt gondolja, hogy demokráciában élni jó” – kérte egy budapesti TEDx rendezvény hallgatóságát Brett Hennig, a Sortition Foundation alapítója még 2017-ben. A teremben ülők, néhány embert leszámítva, mind feltették a kezüket. 

„Ki gondolja, hogy a jelenlegi demokráciák jól működnek?” – hangzott a következő kérdés, de erre már senki sem szavazott.

Brett Hennig azt kutatta, hogy miért döcögnek a modern demokráciák a világon mindenhol és habár kézenfekvő válasznak tűnhet, hogy „azért, mert az emberek hülyék”, nem érte be ezzel a válasszal. Arra jutott, hogy nem megfelelő módon választjuk ki a döntéshozóinkat, ezért évek óta népszerűsíti a sorsolásos népképviselet különböző formáit és még könyvet is írt arról, hogy a politikusok ideje végérvényesen lejárt. Szervezetével olyan projekteket támogat világszerte, mint amilyen a hamarosan Budapesten induló állampolgári gyűlés is lesz.

Hogyan működik egy állampolgári gyűlés?

A közösségből véletlenszerűen kiválasztunk néhány embert, ők megvitatják a közösségi élet fontos kérdéseit, döntenek, és ezt a döntést a politikai hatalom valódi birtokosai figyelembe veszik a törvények és a rendeletek megalkotásánál. Leegyszerűsítve így működik egy állampolgári gyűlés a világon mindenhol Kanadától, Lengyelországon át, Dél-Koreáig.

De a folyamatnak két nagyon fontos részlete is van, ami miatt egyre többen gondolják hasznosnak az ilyen gyűléseket.

• A résztvevőket sorsolással választják ki, de úgy, hogy a gyűlés a lehető legpontosabban modellezze az adott közösség demográfiai összetételét (nők-férfiak aránya, életkor, iskolai végzettség, jövedelem, lakóhely, stb.)
• A folyamat legkritikusabb pontja, hogy a résztvevőknek alaposan tájékozódniuk kell mielőtt véleményt alkotnak, meg kell ismerniük a legkülönbözőbb álláspontokat, tanulmányokat kell elolvasniuk, szakértőket kell meghallgatniuk, ütköztetniük kell a saját érveiket másokéval, hogy a gyűlés végén felelős döntést hozhassanak.

Budapest és a klímaváltozás

A tervek szerint jövő héten kér ki a Belügyminisztériumtól 10.000 véletlenszerűen kiválaszott budapesti nevet és címet a DemNet nevű civil szervezet, hogy egy két hétvégés klímaváltozással kapcsolatos tanácskozásra hívja a fővárosiakat. Miklós Zsófiát a projekt egyik koordinátorát kérdeztük, aki azt ígérte, „nem egy sokadik külföldi példára másolt dolog”, amivel most megpróbálkoznak.

444: A Hallgatói Hálózat tüntetéseitől a Ligetvédőkig sokszor próbálkoztak civilek különböző módokon együtt gondolkodni az elmúlt években. Miért érezzük sokszor sikertelennek az ilyen kezdeményezéseket és miben lesz más az állampolgári gyűlés, amit ti szerveztek?

Miklós Zsófia: Azt érezzük, hogy nagy a tenniakarás, megszervezik magukat az emberek, és számtalan ügy mellett állnak ki közösen. Rengeteg tudás van a civileknél és az akadémikusoknál, rengeteg eszköz és módszer, amit a gyakorlatban is lehetne használni, de ehhez elengedhetetlen a politikai akarat, hogy meghallgassák az embereket.

Most optimistábbak vagyunk, mert megkerestük a Fővárost és nyitottságot éreztünk a részükről, sőt hétfőn egy nyilvános beszélgetésen a főpolgármester főtanácsadói is folyamatban lévő projektként hivatkoztak a közösségi gyűlésre. Mi a projektünket mindenképp végigvisszük, de egy ilyen gyűlésnek akkor van értelme, ha tényleg van olyan döntéshozó szerv, akár csak helyi szintű, ami kiváncsi az eredményekre.

Több olyan példát is ismerünk, amikor önkormányzatok vagy kormányok rendelnek meg állampolgári gyűléseket. Írországban 2016-tól 15 hónapon keresztül egy 100 fős állampolgári gyűlés egészítette ki az ír parlament munkáját és olyan fontos témákat vitattak meg, mint a melegházasság, vagy az abortusztilalom, sőt ezekben az esetekben a polgárok javaslatai végül alkotmánymódosításhoz vezettek.

2018 óta a világon elsőként Belgium keleti, német nyelvű közösségében folyamatosan működik egy intézményesített állampolgári gyűlés. Egy 24 fős állampolgári tanács témákat határoz meg, amiket egy 50 fős állampolgári gyűlés tárgyal és javaslatokat tesz a parlamentnek, amire ők kötelesek válaszolni. Annak ellenére, hogy ezek a gyűlések állami megrendelésre és finanszírozással működnek, nagyon fontos, hogy függetlenek legyenek a parlamenttől. Ezért is cserélődnek a tagok viszonylag sűrűn.

444: A saját projektedet mindig közösségi gyűlésnek nevezed, mi ennek az oka?

MZs: A citizens' assembly szó szerinti fordítása ugyan állampolgári gyűlés, de mi a közösségi gyűlés elnevezést szeretnénk használni. Szerintünk ez egy kevésbé merev kifejezés, inkluzívabb és több helyzetben alkalmazható.

444: Mit lehet elérni két hétvége alatt 50 budapestivel egy olyan tág témában, mint a klímaváltozás?

MZs: Nem mi akarjuk megmondani, hogy mi legyen pontosan a téma, a konkrét kérdések kialakításába is már bevonunk civil szervezeteket, szakértőket, de biztosan arról fog szólni, hogyan lehet élhetőbb a város. A cél, hogy a gyűlésen világosan megfogalmazódjon néhány a budapestiek legfontosabb igényeiből.

444: Mi lesz a lakcímmel nem rendelkező budapestiekkel?

MZs: Mi is sokat gondolkodtunk, hogyan vonjuk be például a hajléktalanokat, vagy azokat a vidékieket, akik valamiért nem jelentkeztek be, de itt élnek és ezért őket is érinti, hogy a gyűlés milyen döntést hoz. Erre most nem találtunk jobb módszert, mint hogy különböző érdekvédelmi csoportok képviselőivel is beszélünk és az ő szempontjaikat is megismertetjük a gyűlés résztvevőivel. De azt sem tartom kizártnak, hogy közvéleménykutató cégekkel is együtt fogunk működni, hogy például az itt lakó vidékiekről többet megtudjunk.

444: Mi történik, ha megtalálom a meghívótokat a postaládámban és van kedvem részt venni, és mi történik, ha nincs, de mondjuk a szomszédom szívesen menne?

MZs: A meghívók nem átruházhatók. Lesz egy ellenőrző módszerünk, sőt ki fogjuk zárni azokat is, akikről esetleg kiderül, hogy valamelyik pártnál vagy döntéshozó szervnél dolgoznak. Abban bízunk, hogy a tízezer meghívó kiküldésére több százan reagálnak majd, közülük fogjuk kisorsolni a demográfiai paramétereket figyelembe véve azt az 50 embert, aki végül részt vehet. Ennek a lebonyolításában nagyon sokat fog nekünk segíteni a Sortition Foundation, óriási a gyakorlati tapasztalatuk.

Talán elcsépelten hangzik, de itt épp arról lenne szó, hogy 50 átlagember jöjjön össze különböző élethelyzetekből, különböző háttérrel és egy széles tudásanyag birtokában, egymás szempontjait figyelembe véve, egy jól megfontolt, minőségi döntést hozzon.

444: Hogyan akarjátok elérni, hogy a résztvevők két hétvégét feláldozva minden energiájukat a legkülönbözőbb információk feldolgozására és idegtépő plenáris ülésekre fordítsák?

MZs: Más döntéshozók ezt hivatásszerűen, pénzért csinálják, ezért nem várhatjuk el a részvevőktől, hogy ők ezt ingyen vállalják, nyilván ellátást és ezen felül anyagi hozzájárulást is kapnak majd, valószínűleg utalványok formájában. Ez a legtöbb külföldi példánál is így történik.

444: A projektet a Sortition Foundation finanszírozza, nem féltek attól, hogy sokan reflexből megijednek egy külföldről finanszírozott civil kezdeményezéstől?

MZs: Azt látom az értelmes útnak, hogy minél átláthatóbban visszük végig a projektjeinket, ezekről minél nyíltabban és részletesebben kommunikálunk, válaszolunk minden megkeresésre. Abban bízom, hogy ha szakmailag kifogástalanul végezzük a munkánkat, abba nem lehet majd belekötni.