Az Európai Csalás Elleni Hivatal, azaz az OLAF arról tájékoztatta Hadházy Ákos független parlamenti képviselőt, hogy vizsgálatot indított a 2015-ös magyar egészségügyi gigakartell ügyében. Az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is lefolytatott egy eljárást, és ugyan rekordméretű, 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki az érintett cégekre (köztük a Siemensre, a GE-re és a Philipsre) a kartell által elnyelt pénzhez képest ez elenyészően apró összeg.

2018 elején jelent meg egy cikk a 444-en egy több tízmilliárd forintnyi EU-s pénzből finanszírozott egészségügyi fejlesztésről, amiben magyar kórházak korszerűsíthették képalkotó diagnosztikai berendezéseiket. A pénzeket még 2015-ben osztották szét, a cikk apropóját az adta 3 évvel később, hogy a GVH vizsgálódni kezdett, azt gyanítva, hogy a szektorban tevékenykedő szinte összes beszállító kartellbe tömörült, és felosztották egymás között a piacot.

A GVH két embert gyanított a kartell középpontjában, az egyikük, Maróth Gáspár, Orbán Viktor miniszterelnök magas rangú tanácsadója volt, jelenleg pedig kormánybiztos. A másik a korábban ipari kémkedésért is elítélt Harmat Sándor volt, aki szintén közeli kapcsolatban állt több, korábban befolyásos fideszes politikussal is.

A GVH vizsgálatát lezáró dokumentumokból azonban úgy tűnik, Maróthot teljes egészében tisztázták, az érintett cégek pedig pár százmilliós bírságokkal megúszták az ügyet, miközben a 444 iparági forrásai szerint a pályázaton akár. 6,5 milliárd forintnyi EU-s pénz is vándorolhatott illegálisan magánzsebekbe. Ezzel és a pályázatok túlárazásával 10 milliárd fölött lehet az indokolatlanul kiszórt összeg.

Közben a gyártók közül a kartell fő érintettjének tartott Siemensnek például csak 256 millió forint bírságot kellett fizetnie, de a GVH is megjegyezte, hogy a cég az együttműködő magatartása miatt

70 százalékos bírságcsökkentésben részesült,

azaz az eredeti bírságuk 853,6 millió lett volna. Viszont, ahogy a GVH dokumentumaiból kiderül, a Siemens egészen profi volt a kartellezésben, egy „viharzóna” nevű szervert használtak külön arra, hogy kapcsolatot tartsanak a kartell fő koordinátorával. Ezen mindenki kapott külön „viharzónás” ímélcímet is, viszont mikor lezárult a pályázat, „a szerver és a hozzá tartozó emailcímek visszaállíthatatlanul megsemmisítésre kerültek 2015. december 9-én”.

Az ügyben jelenleg a magyar rendőrség is nyomoz, de nem tudni, mi lesz a nyomozás vége. Azt sem tudni, hogy a rendőrségi nyomozás pontosan melyik EU-s pályázatokat érinti, a GVH ugyanis csak egy KEOP-pályázat ügyében vizsgálódott, holott ezzel egy időben zajlott egy másik pályázat is TIOP-os forrásból, és azon is ugyanazon a cégek kerestek, akik a kartellügyben érintettek. Az pedig nem túl életszerű, hogy ha már egyeztettek a vállalatok, akkor kizárólag a KEOP-os ügyekben egyeztettek volna.

Hadházy Ákos a 444-nek azt mondta, ő nem bízná az ügyet a magyar rendőrségre, ezért is kereste meg az OLAF-ot, és ezért tesz majd bejelentést Németországban is. „Hátha ott a Siemens is beszédesebb lesz. Kíváncsi vagyok, Németországban mit válaszolnak” - mondta a képviselő.

(Címlapi kép: Tbg)