Egyre inkább úgy tűnik, hogy végig fog söpörni a világon a koronavírus
2020 február 26., 12:25
Koronavírus: Mi értelme a karanténnak? Elkaphatom attól, akinek semmi baja? Lesz-e oltóanyag?
- Miközben elkerülhetetlennek látszik a világjárvány, még mindig sok a kérdőjel a koronavírus körül:
- Van-e értelme a szigorú repüléskorlátozásnak és karanténok létrehozásának?
- Terjed-e tünetmentesen?
- Elkaphatja-e még egyszer az, aki egyszer már megbetegedett?
- Lesz-e oltóanyag, és ha igen, mikor juthat belőle Magyarországra?
Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a legrosszabb forgatókönyv valósul meg koronavírus-ügyben, mondta Jonathan D. Quick, az észak-karolinai Duke Egyetem globális egészségügyi szakértője a Guardiannek. Ez nem azt jelenti, hogy mind meghalunk, hanem azt, hogy a fertőzésből világjárvány lesz, és tartósan az emberiséggel marad.
Az új típusú koronavírus eddig 47 országban, hat kontinensen bukkant fel, a legtöbb fertőzöttet - Kínát leszámítva - Dél-Koreában, Olaszországban és Iránban azonosították. Hétfőn világszerte több mint 89 ezer esetről és háromezer halálos áldozatról tudunk. A halálozási arány alig haladja meg a két százalékot, ami jóval kevesebb a SARS-járványénál, viszont hússzorosa a szezonális influenzáénak.
„Még mindig sok mindent nem tudunk. Előfordulhat például, hogy alábecsültük, mennyi ideig fertőz egy-egy beteg, vagy hogy hányféle módon terjedhet tovább a vírus” - mondta Quick, aki korábban a Globális Egészség Tanács nevű civil szervezetet is vezette, és régóta dolgozik az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) is.
Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos szerint is abban a fázisban vagyunk, ami „már kimeríti a világjárvány kategóriáját”- mondta a 444-nek. Ilyen értelemben tehát már nem lehet megállítani a koronavírust, szerinte „az egész világon el fog terjedni, és velünk marad”.
Ha így is van, még mindig bőven lehet mit tenni, Quick szerint a legfontosabb, hogy az egészségügyi dolgozók könnyen hozzáférjenek a tesztkészlethez, és figyeljenek oda, nehogy hazaküldjenek egy potenciális beteget anélkül, hogy ellenőrizték volna. „Korábbi esetekből kiindulva azonban valószínű, hogy az emberek és az egészségügyben dolgozók a világ jelentős részén nem tudják, vagy nem hiszik el, milyen veszélyt jelent ez a vírus.”
Múlt héten Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológia-professzora arra jutott, hogy valószínűleg „végső soron nem fogjuk tudni lehatárolni” a járványt, a 11 milliós Vuhanban is hiába vezettek be példátlanul szigorú vesztegzárat, ezzel százmilliókat elkaranténozva, a vírus mégis világszerte elterjedt.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme bizonyos korlátozó intézkedéseket hozni, Quick a repülés észszerű visszafogását is szükségesnek tartja. Falus azt mondta,
„nem tudjuk elképzelni, mi lett volna, ha a kínaiak nem vezetik be a karantént”.„Az ilyen intézkedések azt szolgálják, hogy időt nyerjünk, minél lassabban terjedjen a vírus, ne egyszerre betegedjen meg a lakosság és az összes egészségügyi dolgozó. A karanténnak azért van értelme, hogy maradjon elegendő eszköz és ellátókapacitás. Ez egy kellemetlen, de nem hatástalan eszköz.”
Terjed-e tünetmentesen?
Ahogy Quick is említette, még mindig sok a kérdőjel a koronavírus körül, az sem tiszta például, hogy tünetmentes fertőzöttek továbbadhatják-e másoknak.
Az utóbbi hetekben egymásnak ellentmondó elméletek születtek ezzel kapcsolatban. Eleinte azt hitték, egy kínai nő tünetmentesen adta át a vírust egy müncheni autóipari cég alkalmazottainak, de február elején a Robert Koch Institute (RKI) kutatói arra jutottak, mégsem volt tünetmentes az illető. Februárban aztán tizennyolc beteg vizsgálata alapján megint arra jutott egy kutatócsoport, hogy - az influenzához hasonlóan - a koronavírus már a tünetek megjelenése előtt átterjedhet egyik emberről a másikra.
Ez azért fontos kérdés, mert a tünetmentes betegeket érthetően sokkal nehezebb kiszűrni. Falus szerint ugyanakkor Kínában 72 ezer beteg közt mindössze 800-900 olyat találtak, aki hordozta a vírust, de nem betegedett meg. „Arra egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték, hogy ezek az emberek tényleg fertőznek-e, és milyen mértékben képesek továbbadni a vírust.”
Mindenesetre, ha ezekből a számokból indulunk ki, akkor a fertőzöttek egy százaléka tünetmentes, vagyis „nagyon valószínű, hogy nem ez a járvány terjedésének legfontosabb eleme” - mondta Falus. Szerinte ez a téma inkább arra jó, hogy „szórakoztasson minket”, de
„nem attól kell félni, hogy elkapjuk valakitől, aki teljesen egészségesnek tűnik”.Ugyanígy arra sincs egyértelmű válasz, hogy aki egyszer már megbetegedett, majd meggyógyult, az elkaphatja-e még egyszer a koronavírust. Egy japán idegenvezetőnőt január 29-én nyilvánítottak fertőzöttnek, február 6-án már negatív volt a tesztje, február 26-án viszont ismét pozitív.
Falus szerint azonban ez alapján nem mondhatunk semmi biztosat, hiszen nem tudni, hogy tévesen minősítették-e gyógyultnak, és „nincsenek ellenanyagszint-vizsgálatok, amelyek kimutatnák, hogy meddig védett az, aki már átesett a betegségen”.
A volt tisztifőorvos viszont azt mondta, a vírus terjedésének ebben a szakaszában teljesen normális, hogy még nem tudunk pontos választ adni ezekre a kérdésekre. „Semmivel nem vagyunk lemaradva.”
Lesz-e oltóanyag?
A Moderna Inc. nevű amerikai biotechnológiai cég már fejlesztett egy koronavírus-vakcinát, amiről azt mondták, a SARS és a MERS betegségeket okozó koronavírusok ellen is hatékony lehet, hiszen az oltóanyag ezek fehérjéinek szerkezeteit másolja. A tervek szerint áprilisban kezdik embereken tesztelni, miközben izraeli kutatók is azt állítják, hogy heteken belül elkészülnek az oltóanyaggal.
Ugyanakkor nem biztos, hogy érdemes a védőoltástól várni a megváltást. Néhány napja írtunk róla, hogy az influenzához vagy a koronavírushoz hasonló, gyorsan mutálódó vírusok elleni vakcinák folyamatos fejlesztésre szorulnak, és ha szokatlanul gyorsan is sikerülne kifejleszteni a védőoltást, kicsi az esélye, hogy annak bármilyen hatása lenne a most fenyegető járványra.
„Kizárt, hogy fél éven belül Magyarországon tömegesen hozzáférhető legyen, de leginkább azt lehet remélni, hogy jövő őszre lesz oltóanyag” - mondta Falus, aki szerint jó lenne tudni, itthon tettek-e kísérletet oltóanyag előállítására, és megszerezte-e az állam a vírust olyan formában, hogy az vizsgálható legyen. „Ezek súlyos nemzetbiztonsági kérdések.”
Akkor mit csináljak? Hordjak maszkot?
A Magyarországon megszólaló szakértők többnyire azt mondják, hogy ha meg is jelenne nálunk a fertőzés, az még önmagában nem indokolná, hogy általánosan maszkot viseljünk. A Nemzeti Népegészségügyi Központ is azt írja ebben az útmutatóban, hogy
egy egészséges embernek nem javasolt orvosi maszkot viselnie. „Csak akkor használjon maszkot, ha légzőszervi tünetei vannak (köhögés vagy tüsszentés). A maszkok viselése nagyon fontos az egészségügyi dolgozók számára. A WHO azt tanácsolja, hogy észszerűen használjuk az orvosi maszkokat, hogy elkerüljük az értékes készletek felesleges pazarlását.
A védekezés leghatékonyabb módszere a rendszeres kézmosás, a szánk eltakarása a könyökhajlatunkkal vagy zsebkendővel köhögéskor, illetve a legalább 2 méteres távolság tartása olyan személyektől, akik köhögnek vagy tüsszentenek.” Ahogy ebben a védekezési módokról szóló cikkünkben írtuk, a WHO az úgynevezett sebészeti maszkot ajánlja.
Az NNK azt tanácsolja, hogy aki nemrég olyan helyen járt, ahol terjed a koronavírus, és akár enyhe tüneteket produkál, pláne, ha belázasodik, köhög és légzési nehézségei vannak, a lehető leghamarabb keresse fel az orvosát.
„Telefonáljon és mondja el a háziorvosának, ha nemrég utazott. Miért? Ha telefonál, akkor a háziorvosa fel tud készülni, hogy megfelelő védőeszközök alkalmazásával vizsgálja meg önt, és a kijelölt egészségügyi intézetbe tudja önt utalni. Ez segít elkerülni a fertőzés és más vírusok továbbterjedését is” - írják.