Egyre inkább úgy tűnik, hogy végig fog söpörni a világon a koronavírus

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.
Védőfelszerelesébe öltözött biztonsági őr egy pekingi étterem bejáratában.Fotó: GREG BAKER/AFP

Van egy rossz hírem. Ahogy a dolgok állnak, nagyon jó esély van rá, hogy mindannyian elkapjuk a koronavírust. Öröm az ürömben, hogy a betegség az esetek javában nem életveszélyes. Üröm az örömben, hogy pont ezért valószínű, hogy végül mind elkapjuk.

Nincs itt valami ellentmondás?

Az Atlanticban megjelent cikkében James Hamblin a H5N1, vagyis a madárinfluenza, illetve két másik új típusú koronavírus okozta járvány, a SARS és a MERS példáján mutatja be, hogy miért lehetséges hatékonyan védekezni a leghalálosabb járványok ellen, szemben az alacsonyabb halálozási arányú betegséget okozó vírusokkal.

Ezek közül a madárinfluenza a leghalálosabb. Azt, hogy a hetvenes években azonosított H5N1 embert is képes megfertőzni, 1997-ben fedezték fel. Akkor az is hónapokig tartott, mire azonosították, hogy ez a vírus ölhetett meg egy hároméves kisfiút Hongkongban. Ezután Kínában lemészároltak 1,5 millió csirkét, a fertőzötteket pedig elkülönítették és szigorú megfigyelés alatt tartották. Az év végéig összesen 18 esetet azonosítottak, a fertőzöttek közül hatan vesztették életüket.

A marseille-i egyetemi kórház Járványügyi központjának munkatársai koronavírus-teszteket analizálnak.Fotó: GERARD JULIEN/AFP

A hatékony fellépést nagyban segítette, hogy a H5N1 azonnal nagyon súlyos tüneteket okoz, így könnyen azonosítható. Így, bár a vírus halálozási rátája 60 százalék körüli, 2003 óta világszerte összesen 455 ember halálát okozta - pedig közben emlékezetes világpánikot is okozott a madárpopulációban terjedő kór, ami miatt még Magyarországon is kényszervágtak baromfikat.

Hasonló volt a helyzet két másik, új típusú koronavírusok okozta járvánnyal, a SARS-szal és a MERS-szel is. Ezek a H5N1-hez hasonlóan állatokról terjedtek át az emberekre, és a madárinfluenzához hasonlóan nagyon halálosnak bizonyultak. Ha voltak is néhány enyhébb, vagy tünetmentes lefolyású eset, ezek rendkívül ritkák voltak. Vagyis a fertőzötteket könnyű volt azonosítani, így a két járvány együtt is kevesebb, mint ezer halálesetet okozott szerte a világban.

Ezekkel a rendkívül gyilkos fertőzésekkel szemben egy átlagos szezonális influenza halálozási rátája még a 0,1 százalékot se éri el, a fertőzések 14 százaléka pedig tünetmentes lefolyású. Mégis, szezononként világszerte százezrek veszíthetik életüket a járványban.

Hogy miért? Épp ezért!

Az ún. új típusú, állati populációkról emberekre átterjedt koronavírusok mellett a világban négy olyan koronavírus van, ami általában embereket fertőz. Ezek jellemzően nagyon enyhe lefolyású megfázásokat okoznak. Nem véletlenül. Ezek a változatok emberi populációban fejlődtek ki úgy, hogy maximálják terjedésüket. Az pedig akkor lehetséges, ha ugyan okoznak megbetegedést, de nem ölik meg a gazdatestet.

A mostani, COVID-19-nek elkeresztelt járványt okozó új típusú koronavírus ugyan állati populációról terjedt át az emberekre, de halálozási rátája sokkal alacsonyabb a SARS-t és a MERS-t okozó vírustörzseknél. Ráadásul a fertőzés lefolyása is más: nem feltétlenül okoz azonnal súlyos tüneteket, sőt, több bizonyíték van arra is, hogy tünetmentes is lehet. Például a japán partoknál veszteglő Diamond Princess fedélzetéről kimenekített amerikai turisták közül 14 is fertőzöttnek bizonyult, bár semmilyen panaszuk nem volt.

Márpedig a tünetmentes fertőzötteket tesztelés nélkül képtelenség kiszűrni, így ők feltűnés nélkül képesek terjeszteni a betegséget.

Egy megfáradt dél-koreai kórházi dolgozó pihenője a járvány helyi gócpontjában, Daegu város egyik kórházában.Fotó: -/AFP

Ez alapján állítja, még ha nem is túl magabiztosan Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológia-professzora, hogy "úgy hiszem, a valószínű kimenet az, hogy végső soron nem fogjuk tudni lehatárolni" a járványt. Ezt aktuálisan a gyakorlat is bizonyítja. Kínában január végén példátlanul szigorú vesztegzárat vezettek be, előbb a 11 milliós Vuhanban, majd koncentrikusan egyre bővülő területen, végső soron már vagy százmillió embert elkaranténozva. A vírus ehhez képest mégis már 24 országban jelent meg mostanra.

Persze hogyan is lehetne hatékony a karantén, ha elsősorban már súlyos tüneteteket mutató betegeket tudnak csak kiszűrni, miközben olyanok is terjeszthetik, akik egyáltalán nem érzik rosszul magukat.

Ezek alapján Lipsitch úgy véli, hogy világszerte az emberek 40-70 százaléka kaphatja el az év hátralevő részében a COVID-19-et okozó vírust. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindannyian súlyosan meg is betegednének. "Valószínűleg sokaknál csak enyhe megbetegedést fog okozni, vagy egyenesen tünetmenteset. Ahogy az influenza is, amely elsősorban az idősebbeket és a legyengült szervezetűeket fenyegeti, és közülük is főleg azok halhatnak bele, akik nem kapnak megfelelő orvosi ellátást.

Egy Olaszországból érkező utas testhőmérsékletét mérik az albániai Durres kikötőjében.Fotó: GENT SHKULLAKU/AFP

Hamblin cikke szerint Lipsitch nincs egyedül ezzel a véleményével. Mi több, egyre inkább az a tudományos konszenzus, hogy a mostani járványt okozó vírus az ötödik endémiás, vagyis emberi populációban terjedő szezonális koronavírus lesz. És mert a másik négy endémiás koronavírussal szemben nem alakul ki hosszú távú immunitás az emberekben, a szezonális megfázás- és influenza mellett megjelenhet a szezonális COVID-19 járvány is.

Ez egyelőre még csak hipotézis, az igazolásához viszont rendkívüli erőfeszítésekre volna szükség. Az Egyesült Államokban például, ahol aktuálisan 53 esetet tartanak nyilván, eredetileg az volt a hivatalos ajánlás, hogy csak azokat teszteljék, akik Kínában jártak, vagy közvetlen kapcsolatuk volt már diagnosztizált beteggel. Ehhez képest az amerikai járványügyi központ, a CDC most már öt amerikai városban általános tesztelésbe kezdene, hogy felmérjék a valódi esetszámot. Ezt persze nehezíti, hogy valójában alig van ilyen tesztkészlet, az USA-ban mindössze három államban van elég kapacitás széles körű tesztelésre.