„Világjárvány van, tehát Magyarországon is így kell kezelni. A járványügyi hatóságok munkáját támogatni kell, utasításaikat követni, mi is ezt tesszük” - mondja Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Álmost, akit még az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport lelkes szervezőjeként ismertem meg második nagy kampányuk idején, melyben a kórházi fertőzések problémájára hívták fel a figyelmet, csütörtök reggel írásban kerestem. Még azelőtt, hogy folytatódott volna a Kamara és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szópárbaja. Válaszolni már csak ezután volt ideje - mert előbb konzultált róluk a szakterületen dolgozó kamarai kollégáival -, talán ezért is hangsúlyozta ezt egyből a levele elején.

Magáról a szócsatáról azt írta, hogy „kritikus pont, hogy az egészségügy és az egészségügyi személyzet megfelelő védelem alatt legyen, ugyanis ha ők letérdelnek, akkor megugrik a halálozás. Ezért állunk ki olyan harciasan a megfelelő védőeszközökéert, ez kritikus tényező”.

Az Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy nincs elég védőeszköz, és kérte, hogy biztosítsanak megfelelő mennyiségben a viselőjét valóban megvédeni képes ffp2 vagy ffp3 maszkokat. Amire válaszolva az EMMi közölte, hogy minden kórházban „bőségesen rendelkezésre állnak megfelelő védőeszközök”, illetve azt, hogy „hatvanezer speciális maszk van, ami a legnagyobb biztonságot garantálja”.

Ehhez képest csütörtökön kiderült, hogy a János Kórházban azért is gondoztak védőfelszerelés nélkül egy olyan beteget, aki már eleve lázasan érkezett hozzájuk, mert nem állt rendelkezésükre védőfelszerelés. Arról, hogy az Emmi által emlegetett hatvanezer maszk mire elég, Álmos azt írta, hogy „az osztályokon és az alapellátásban dolgozó kollégák nem tudják, hol érhető el, és mennyi időn belül pótolható felhasználás esetén”. Példája szerint amúgy „egy intenzív terápiás osztályon elkülönítve kezelt betegnél, ha egy 12 órás műszakban csak két ember, egy orvos és egy ápoló megy be hozzá, akkor műszakonként 2x3 szett védőfelszerelést használnak el - egy ffp2/3 maszk négy óráig használható”. Vagyis 12 óra alatt hat, egy nap alatt 12 darabot használnak el. 

Álmos szerint „ha lesz ezer fertőzött, abból száz kerül intenzív terápiás osztályra ennél a vírusnál”. Vagyis egyetlen nap alatt csak ezeken az osztályokon elfogyna 1200 maszk, „nem ment be hozzá mellkasröntgent készíteni az asszisztens, nem vitte le három ember mellkas CT-re, nem számoltunk betegutat, amíg az intenzívre került. És ott marad a 90 százaléknyi beteg, aki ugyan nem igényel intenzív ellátást, de ugyanúgy fertőz, tehát aki velük kapcsolatba lép, annak is mindnek kellene védőfelszerelés. Hatvanezer maszk nagyon gyorsan elfogy.”Már csak ebből is látható, milyen komoly szerepük lehet a járvány hatásainak enyhítésében maguknak a betegeknek. Álmos kérdésemre azt írta, hogy feltétlenül csak akkor kell orvoshoz fordulnunk, ha fulladás és légszomj is felmerül tünetként. Amennyiben csak láz, köhögés, orrfolyás, tüsszögés jelentkezik légzési nehézségek nélkül, elég otthon lábadozni,de ha kétségünk van, telefonon konzultáljunk orvossal”. A házi patikában legyen 

• lázcsillapító és gyulladáscsökkentő (ibuprofen, metamizol);
• köptető (lándzsás útifű szirup, ACC 200, Fluimucil 200);
• illetve kéthavi készlet az állandóan szedett gyógyszerekből.

Beszéltünk arról is, hogy mennyire van felkészülve a magyar ellátórendszer a járványra. Álmos szerint ebben nem állunk annyira rosszul. „A járvány kitöréséig a magyarországi intenzív ágyak mennyisége, és a hozzájuk tartozó lélegeztető gépek száma kielégítő volt”. Minden kórház minden nap köteles jelenteni, hogy mennyi szabad ágykapacitása illetve felhasználható lélegeztetőgépe van, ezt az összesítést tudomása szerint az operatív törzs is megkapja.

Az orvos és az ápoló a szűk keresztmetszet

„A magyarországi lélegeztetőgép-állomány egy nagyon jó, közepes színvonalnak megfelel, vannak nagy tudású gépek is. Viszonylag új eszközök, kellő mennyiségben és megfelelő technikai tudással állnak rendelkezésre” - írta, hozzátéve, hogy a szűk keresztmetszetet a vidéki kis kórházakban az orvos- és szakdolgozó-létszám szűkössége jelenti. Ez utóbbi még a klinikai központokban is problémát jelenthet. „Nagy-Britanniában egy intenzíves ágyat egy nővér visz egy műszakban. A legjobb hazai központokban itthon lassan tíz éve ez az arány egy nővér:két beteg, ami még mindig megfelel a követelményeknek. Nagyon sok helyen azonban 3-4, vagy akár több beteg is jut egy intenzíves nővérre” - írta. 

Márpedig a szakirodalom szerint ha egy nővérnek 2,5 ágynál többet kell vinnie, akkor jelentősen romlik az ellátás minősége. „Itt lép be az infekciókontroll” - írta, mert ha egy nővér 3-4 beteget is ápol, nem jut ideje kézmosásra, „hordja az egyik ellátottról a másikra a kórokozókat”, mert nem jut ideje infekciókontrollra. Mivel Magyarországon aneszteizológusból és intenzív terápiás szakorvosból van igazán sok, a tervezett műtétek elhalasztásával őket át lehet vezényelni az intenzív osztályra. „Katasztrófahelyzet esetén a műtőben található altatógépek lélegeztetőgép-komponensei is bevethetők”.

Magyarországon amúgy ismereteik szerint 40-45 ezer orvos van, „minden nyugdíjast is beleszámolva”. A bevethetőségük nagyban függ attól, hogy ki, hol, milyen feladatot lát el jelenleg, és a járvány kapcsán mi, hol, milyen időtartamban válik szükségessé. Kérdésemre, hogy besegíthetnek-e önkéntesek az ellátásba, azt mondta, hogy „a járvány terjedésének megakadályozása az elsődleges feladat, ennek érdekében elképzelhető ilyen lépés, ha a járványügy úgy dönt”. Vész esetén pluszágyak beállítására is van lehetőség, akár kórházak, akár sátorkórházak, akár egyéb helyek is felhasználhatók járványügyi célokra.

A hét egyik legdrámaibb fejleménye, hogy Olaszországban a járvány rendkívül gyors terjedése, és a kritikus esetek nagy száma miatt a katasztrófahelyzetekben és a háborúkban alkalmazott technikákhoz folyamodnak, a kezelésben előre sorolva azokat a betegeket, akiknek jobb esélyük van a felépülésre - ezért is olyan magas a halálozások száma az idősek körében. 

„Magyarországon nem a lélegeztetőgépek száma, hanem az orvos- és ápolóhiány jelenthet korlátot, felmerülnek majd kemény orvosi döntések”

- mondta.