A koronavírus körül lángolt fel a kínai-amerikai propagandaháború
2020 március 17., 22:04
Rég nem látott dilemmák elé állítja a kormányokat a koronavírus-járvány
Helyreigazítás: E cikk eredeti verziójában valótlanul állítottuk, hogy Marton Péter a magyar kormányról bármit mondott volna az alábbi videóbeszélgetésben. Valótlanul állítottuk, hogy Marton Péter szerint a kormányok kettős játékot játszanak. Valótlanul állítottuk, hogy Marton Péter szerint a járványügyi fegyelem veszélyes a gazdaságra nézve. E cikk eredeti verziójában valótlanul állítottuk, hogy Marton Péter a tesztelés leállításáért kritizált volna kormányokat.
A szemünk előtt kibontakozó napi eseményektől egy lépést hátrébb lépve segített a koronavírus-járványra nézni Marton Péter biztonságpolitikai szakértő (Corvinus Egyetem) és Garamszegi László ökológus (MTA Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) egy szerda esti beszélgetésen, a Rajk Szakkollégium szervezésében. (A social distancing jegyében teljesen online, mindenféle kockázatos érintkezés, tömegjelenet nélkül.)
link
Forrás
Garamszegi a paraziták és gazdatestek nagy ökológiai-evolúciós versenyfutása egyik állomásaként néz a COVID-19 járványra,
„amiben most egyértelműen a parazita van fölényben.”
Az új koronavírus ugyanis minden más ilyen kórokozóhoz hasonlóan arra törekszik, hogy minél sikeresebben terjedjen, és minél több gazdatesten élősködhessen. Egyelőre nagyon sikeres ebben, ami leginkább annak köszönhető, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, hogyan terjed - mondta Garamszegi. Persze, cseppfertőzéssel, na de ezen belül?
- Nem tudjuk, hogy a levegőbe kerülve meddig képes eljutni,
- hogyan él túl egyes felületeken (például tárgyakon, pénzérméken),
- és mennyire képes ellenállni hőmérséklet-emelkedésnek vagy magasabb UV-sugárzásnak.
Az ökológus szerint ezek feltérképezésével és persze a vakcina kifejlesztésével idővel „nyilván felzárkózunk majd”, és megint átvesszük a vezetést ebben a parazitával folytatott versenyben,
de biztosak lehetünk benne, emez meg azon fog dolgozni (leginkább mutálódással), hogy ez megint megforduljon.
A kutató szerint nincs mese: az emberiségnek ezentúl együtt kell élnie a COVID-19-cel, ideális esetben úgy, mint a szezonális influenzával.
Kormányzási „trilemma”
Egyelőre viszont még az a világ feladata, hogy megismerje a vírus terjedésének működését, és megpróbálja megfékezni a globálisan már 200 ezer beazonosított fertőzöttet produkáló világjárványt.
Ebben viszont korántsem tökéletes a világ országainak együttműködése Marton Péter biztonságpolitikai elemző szerint. Úgy vélte, hogy
egyáltalán nem tesz mindegyik állam egyenlően azért, hogy megválaszolódjanak ezek a járványügyi kulcskérdések.
„Sajnos nagyon sok európai országban azt látjuk, hogy különböző megfontolásokból (...) -részben az erőforrások felhasználásáról van szó feltehetőleg - nem akarnak például enyhe tünetekkel rendelkező embereket letesztelni. Szerintem ez hiba” - hangsúlyozta a kutató.
Dél-Koreában szerinte például egyértelműen látszik, hogy a járványról való pontos képalkotásnak, és a járványgócpontok beazonosításának mekkora szerepe volt a „fertőzésszám logaritmikus emelkedésének megtörésében”.
A társadalmi távolságtartás betartását, és a lakhelyelhagyás korlátozását érintő intézkedéseket is legalább ilyen fontos eszközöknek tartja, de utóbbiak bevezetésében szerinte a legtöbb kormányra a halogatás jellemző.
Ennek oka a kutató szerint, hogy a kormányoknak gazdasági szempontokat is figyelembe kell venniük.
Minél inkább leáll ugyanis az élet a járvány elleni védekezés miatt, az rövid távon annál rosszabb a gazdaságnak.
Marton szerint ehhez a stratégiához igazodik a kormányok kommunikációja, de a járvánnyal kapcsolatos általános közbeszéd is. „Volt egy határozottan nyugtatgató diskurzus, például, hogy ez csak egy erősebb influenzajárvány, és csak az idősekre és a krónikus betegségekben szenvedőkre veszélyes”. Miközben ez egyértelműen nem igaz. Hollandiában például az intenzív kórházi ellátásra szoruló súlyos betegek fele 50 évnél fiatalabb - mondta a kutató.
Marton Péter szerint valójában egy „trilemma” előtt állnak a kormányok. Egyszerre kell szem előtt tartaniuk három célt:
- Le kell szorítani a vírus terjedését.
- Meg kell védeni az egészségügyi ellátórendszerüket az összeomlástól.
- Meg kell védeniük a gazdaságot.
Ezek közül az első kettő pedig minimum nem összeegyeztethető a harmadikkal, az említett karantén versus gazdasági recesszió dilemma miatt. Marton Péter szerint különböző kormányok különbözőképpen próbálják feloldani ezt a feszültséget, ebből adódik a járványra adott válaszok sokfélesége, amit jelenleg látunk.
Nyílt forráskódú vakcinakutatás közben egymásra mutogatás
Persze egy világjárványt nem lehet csak nemzetállami szinten kezelni, Garamszegi szerint például
fontos fejlemény volt, hogy „a járvány kitörése után hamar publikussá vált a vírus genetikai kódja, ami így a világ bármelyik pontján használható a vakcinakutatásban.”
Marton Péter ugyanakkor hozzátette, nem csak a szorosabb összefogás jelei látszódnak. Az az egymásra mutogatás, ami most a járvány miatt az Egyesült Államok és Kína között történik - még ha csak retorikai szinten is -, nem azt üzeni, hogy a társadalom megértette, miért pont most szabadult a világra a COVID-19.
„Ökológiai szempontból egyértelműnek tűnnek az okok: az emberiség elsősorban a népességnövekedéssel és a városiasodással olyan mértékben benyomul a vadállatok életterébe, hogy ezek egyre nagyobb számban jelennek meg a városok peremén, az emberek egyre többet érintkeznek velük.” - mondta Garamszegi László.
A paraziták csak ehhez a helyzethez adaptálódnak, a többit pedig elintézi a tobzoska, meg az emberiség globalizált életmódja.
Cikkünkben Marton Péter szavait nem az elhangzottaknak megfelelően idéztük, a pontatlanságokat március 19-én korrigáltuk.