Varga Judit szerint elképzelhető, hogy egyes rendkívüli intézkedésekre a veszélyhelyzet után is szükség lesz

Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Weltnek adott interjúban védte meg ismét a rég nem látott nemzetközi vihart kavart felhatalmazási törvényt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogrendnek vége, amint elmúlt a veszély, ami „objektív kritérium”, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is „meglehetősen világos lesz”, hogy mikor ér véget a világjárvány, és vele együtt a veszélyhelyzet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy másokkal egyeztetve szüntetik majd meg a veszélyhelyzetet. Erről „minden országnak önállóan kell döntenie” - mondta Varga Judit, aki visszautasította az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vera Jourová azon követelését, hogy a kormány rövid időn belül adja vissza különleges felhatalmazását. 

Varga hozzátette, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyűlés dönt, a járvány elleni védekezésről szóló törvény így éppen a parlamentet erősíti. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a testületben, így nemigen várható, hogy a kormány szándékaival ellentétes döntést hoz, kijelentette, hogy aki ezt kifogásolja, annak valójában a magyar választókkal van gondja. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, a választók két éve úgy döntöttek, hogy kétharmados parlamenti többséggel ruházzák fel a kormányt, két év múlva pedig ismét döntenek majd. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzet idején tett intézkedések e jogrend megszűnésével automatikusan érvényüket vesztik. Azonban 

elképzelhető, hogy egyes intézkedésekre továbbra is szükség lesz, de erről a parlament dönt majd, így ezek a döntések „szabályos törvények, és nem rendeletek” lesznek.

Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt (EPP) részéről megfogalmazott vádak, amelyek szerint Magyarországon a rendkívüli állapot révén kiüresítik a demokráciát, valójában „álhírek”, és egy európai „liberális véleménydiktatúra” megnyilvánulásai.

Mint arról korábban mi is írtunk, a jobbközép Néppárt 13 tagpártja kérte a Fidesz kizárását a magyar demokrácia leépítése miatt - ezt a helyzetet Varga úgy keretezte, hogy az EPP vezetése a tagpártok többségének akaratával szembeszegülve „szándékosan feszültséget kelt”, ami „rendkívül káros”. Hiszen amint Orbán Viktor kormányfő a CDU elnökéhez, Annegret Kramp-Karrenbauerhez intézett levelében kiemelte, az olyan időkben, mint a mostaniak, „fontos, hogy megőrizzük egységünket”. (via MTI)