Semjén Zsolt egyetlen este megmutatta, mik is a legfontosabb ügyek világjárvány idején
2020 április 01., 12:13
Hatszor kérdezték meg Varga Judittól, hogy miért nincs határideje a kormány rendkívüli felhatalmazásának
Magyar kormánytagtól szokatlanul hosszú, több mint 15 perces tévéinterjút adott egy független nemzetközi csatornának Varga Judit igazságügyi miniszter. Az osztrák közszolgálati ORF csatornájának riportere folytatott tanulságos beszélgetést a magyar politikussal kedden este. Az adást itt lehet megtekinteni.
link
Forrás
Az angol nyelven készült interjú elején Vargától megkérdezték, hogy ha Magyarországnak alig 500 koronavírusos esete van, (ez mintegy 5 10 százaléka az osztrák statisztikának), vajon mi az oka a drasztikus intézkedéseknek, és a rendeleti kormányzás bevezetésének. A miniszter erre azt felelte, hogy ez nem statisztikai kérdés, hiszen az egész kontinens válságban van, és a védekezés mindenhol ugyanazt a mintát követi.
A beszélgetés a második kérdéstől lett igazán érdekes, ami úgy szólt, hogy vajon miért nincs időbeli korlátja a felhatalmazási törvénynek, hiszen egyetlen európai országban sem vezettek be hasonlót. Innentől gyakorlatilag e kérdés körül forgott az egész interjú, miután az újságíró 15 perc alatt sem kapott felvetésére kielégítő választ.
Varga első érve az volt, hogy minden európai országban eltérőek az alkotmányos hagyományok, és egyébként más országokban is kihirdettek vészhelyzetet, és bevezették a rendeleti kormányzást.
„Elnézést, miniszter asszony, ez nem igaz. Nincs még egy ország, ahol a veszélyhelyzetet időkorlát nélkül vezették be.”
A riporter részéről példák is elhangzottak: Franciaországban 2, Nagy-Britanniában és Olaszországban 6 hónapra hirdették ki a rendkívüli állapotot. Varga válaszul a parlamentre hivatkozott, amely hatályon kívül helyezheti a veszélyhelyzetet, amennyiben ezt indokoltnak találja.
De a riporter képben volt, és jelezte, hogy mivel a parlamentben kétharmada van a Fidesznek, és a Fidesz mindig mindent megszavaz, amit Orbán Viktor szeretne, így ennek nincs praktikus jelentősége. Varga ezt azzal intézte el, hogy ez már egy politikai kérdés; a választók így döntöttek, nincs mit tenni.
A következő felvetés úgy szólt, hogy az ellenzéki időkorlát bevezetését kérte, és ilyen formában támogatta volna a törvényt, ahogy Európában mindenhol máshol is így történt. Ezt miért nem fogadták el? Azért, mondta Varga, mert a magyar verzióban még szigorúbb az időkorlát azáltal, hogy a parlament bármikor visszavonhatja a veszélyhelyzetet; majd ismét az alkotmányos kultúrák különbségeiről kezd beszélni.
Negyedik kérdés a határidőről:
„vajon mikor lesz vége a veszélyhelyzetnek, ha a kormány által 2016-ban kihirdetett migrációs veszélyhelyzet négy éve fennáll úgy is, hogy a menedékkérők már nem is akarnak Magyarországra jönni?”
Itt már Varga is mosolyogva elcsuklott egy pillanatra, aztán gyorsan kapcsolt, és azt kezdte fejtegetni, hogy „objektív tények” fogják megválaszolni ezt a kérdést, mint a kontinensen mindenhol.
Erre a riporter azzal kontrázott, hogy épp ezért van időkorlát mindenhol, mert nem tudjuk, hogy ez az objektív tényállás mikor következik be, amire Varga ismét a parlament felhatalmazását hozta fel, amely továbbra is működni fog a krízis idején is. A miniszter újra az alkotmánybíróság szerepét hangsúlyozta; és hogy a kormány csak a vírussal összefüggésben hozhat majd rendkívüli intézkedéseket. (Az első, a felhatalmazási törvényt követően született törvénymódosítás a Liget-projektről, Schmidt Mária alapítványának ingatlanvagyonáról, és a polgármesterek mozgásterének szűkítéséről is szól.)
Hatodjára a műsorvezető az EBESZ-re és az Európa Tanácsra hivatkozva kérdezte meg ugyanazt: ha helyzet ártalmatlan, miért kritizálja Magyarországot a nemzetközi közvélemény?
Varga itt személyes hangnemre váltott: ugyanis neki az a munkája, hogy a liberális mainstreammel szemben harcoljon, és minden kritika ugyanabból az irányból érkezik, amely nem fogadja el, hogy a magyar kormányt harmadjára is alkotmányozó többséggel ruházták fel az állampolgárok. A beszélgetés végén Varga még egyszer megkapta a kérdést egy újabb formában, amikor a riporter arról érdeklődik, vajon egy év múlva is veszélyhelyzet lesz-e Magyarországon. Erre Varga azt mondta: nem, ez a parlamenten és a helyzet alakulásán múlik. A miniszter kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy választásokat viszont mindenképp tartanak 2022-ben MAgyarországon, mert erről az alaptörvény rendelkezik, és azt a most elfogadott jogszabály sem írhatja felül.
Varga egyébként azt is elmondta az interjú derekán, hogy a felhatalmazási törvénybe emelt sajtójogi passzusok nem a véleménycikkekre, hanem azokra az írásokra vonatkoznak, amelyek tényállításokat fogalmaznak meg, és alkalmasak a védekezés akadályozására, megnehezítésére. A miniszter ebben a válaszában említette azt is, hogy a magyar online hírpiac 80 százaléka szerinte kormánykritikus.