Az indiai csoda: olyan kevesen halnak meg, hogy csődbe mennek a temetkezési vállalkozók

  • Indiában rendkívül alacsony a koronavírus miatti halálozási szám, Spanyolországban és Olaszországban egy nap alatt annyian haltak meg, mint Indiában eddig összesen. Legalábbis hivatalosan.
  • Az országban a statisztikák szerint még 2019 márciusához képest is kevesebben haltak meg, a temetkezési vállalkozók csökkentik az alkalmazottaik fizetését, annyira nincs munka.
  • A szigorú kijárási tilalom lehet az oka, vagy a széleskörű kontaktkutatás, esetleg az, hogy fiatal az indiai népesség? Netán csoda történt? Inkább a számokban lehet a hiba.

Az elmúlt hetekben sorra láttak napvilágot az olyan cikkek, amik azt találgatták, hogy vajon mi India titka, miért halnak meg ilyen kevesen a koronavírusban. Indiában a járványnak mindössze 939 áldozata van és 29 451-en fertőzödtek meg az április 28-i adatok szerint. Ez egy 1,353 milliárdos populációban rendkívül alacsony. 

Indiában február 15-én azonosították az első három esetet, március 28-ig még mindig csak 987 ferzőttük volt, a betegek száma csak április 2. és 3. között ugrott meg, amikor 2543-ról 3059-re emelkedett. A fertőzöttség ezután is egyenletesen napi nagyjából 1000 fertőzöttel növekedett. Erre persze lehet azt mondani, hogy azért nő ilyen lassan, mert keveset tesztelnek az országban, de a halálozási arányra már nehezebb ésszerű magyarázatot találni.

Február 15. és március 11. között, tehát csaknem egy hónapon keresztül Indiában nem volt halálos áldozata a koronavírusnak. Az első áldozatot március 12-én jelentették, de ezután a hónap végéig csak 1-2 új esettel nőt a halottak száma. Március 31-től viszont már látványosabban megugrott a halálozási arány, de a napi halálozás legmagasabb érétke így is csak 59 volt. 

A worldometers.info adatai az indiai koronavírusban meghalt áldozatok számáról április 23-án.Fotó: Worldometers.info

Lassan csődbe mennek a temetkezési vállalkozók

Ami még különösebb, hogy nem csak világszinten áll jól a koronavírus miatt halálozásban India, de magukhoz képest is kevesebb halott van az országban.

A Livemint riportja szerint Mumbai városában, ami 12 millió lelket számlál idén márciusban 21 százalékkal kevesebben haltak meg, mint 2019 márciusában. Ahmedábád városában 67 százalékkal csökkent a halálozás.Egy indiai temetkezési vállalkozó arra panaszkodott, hogy heti öt nap helyett csak hármat tudnak dolgozni, és már azt fontolgatják, hogy csökkentik az alkalmazottak fizetését, annyira nincs bevételük.

Az indai orvosok és kermatóriumban dolgozók szerint az alacsony halálozás elsősorban a kijárási tilalomnak köszönhető. 

 „Minden nap általában 10 balesetben elhunyt személy holtestét kapjuk meg, és rengeteg a gyilkossághoz kapcsolódó haláleset is. De mióta kijárási tilalom van, csak természetes halálban halt embereket temetünk el” - mondja az egyik Gangesz part meletti krematórium vezetője. 

Mióta Indiában lezárták a tömegközlekedést, sokkal kevesebben halnak meg az egyáltalán nem veszélytelen vasúti vagy tömött buszos közlekedésben. 2018-ban 151 400 ember halt meg az indiai utakon, csak Mumbai városában naponta hat ember. 

Emellett a kijárási tilalomnak köszönhetően kevesebb a gyilkosság is, de Assam egészségügyi minisztere szerint a drog- és alkoholproblémák, a stroke és szívroham miatti halálozási szám is alacsonyabb volt márciusban.  

Sorra születtek a teóriák mit csinálnak jól

Sok találgatás látott napvilágot a rejtély megoldására, hogy vajon miért ilyen alacsony a koronavírus miatti halálozási szám. 

Sokan azt gondolják, hogy elsősorban Indiai szigorú intézkedéseinek köszönhető. Indiában már március 24-én teljes kijárási tilalmat hirdettek, aki pedig ezt megszegte azt a rendőrség nyilvánosan megszégyenítette. Az indiai hatóságok nem csak a kijárási tilalommal kapcsolatban gyakoroltak vasszigort, a kontaktkutatást is komolyan vették. Egy fesztiválozó férfi miatt 40 ezer embert helyeztek karanténba, egy pizzafutár miatt pedig 72 család került házi karanténba.

Egy másik elmélet szerint India populációs összetételében keresendő az alacsony halálozási ráta oka, ugyanis az ország népessége meglehetősen fiatal a spanyol és az olasz elöregedő társadalmakhoz képest. Az Economic Times adatai szerint a koronavírus elsősorban eddig a fiatal indiai állampolgárokat fertőzte meg, az időseknél kevesebb a fertőzött. Az összes fertőzött 40 százaléka 20 és 40 év közötti, 34 százalék 40 és 60 közötti, míg csak 19 százalék a 60 fölötti korosztály. 

Olyan kevésbé megalopozott teóriák is napvilágot láttak mint, hogy a forró éghajlatnak is köze lehet a vírus megállításához vagy, hogy a fertőzés kevésbé virulens Indiában.

Ezek a teóriák viszont egyáltalán nem bizonyítottak.

Az indiai kormánynak fogalma sincs hányan halnak meg

A BBC indiai tudósítója, Soutik Biswas cikkében egy új elméletet vetett fel az alacsony halálozási szám rejtélyével kapcsolatban.

Prabhat Jha, a torontói egyetem professzora szerint az lehet a kulcs, hogy Indiában csak a kórházi koronavírusos haláleseteket számolják, csakhogy a halálozások 80 százaléka otthon történik.„Indiában nagyon sok ember, miután megkapja az orvosi segítséget, távozik a kórházból és inkább otthon hal meg” - mondja a professzor.

Ráadásul az olyan fertőzésekkel, mint a malária vagy a tüdőgyulladás, nem mennek kórházba az emberek. A balesetek, a szívroham, a stroke áldozatai veszítik életüket kórházban. Ezért, ha csak a kórházi halálozásokat számolják a koronavírusos betegek körében, az nagyon torz képet adhat.

Még maga az indiai kormány is bevallotta, hogy az indiai halálesetek mintegy 22 százalékáról készül csak orvosi látlelet. Nem csak a kórház adatai alapján nem lehet megmondani a halottak számát, de a temetkezések, a krematóriumok adatai alapján sem lehet megbecsülni, ugyanis ezeket a szolgáltatásokat kevesen veszik igénybe, inkább a szabadban, zárt családi körben temetkeznek az indiaiak.

Indiának nincs hatékony közegészségügyi megfigyelőrendszere, amivel meg tudnák mondani, mennyien haltak meg. Esetleg telefonokon keresztül kérhetnének jelentéseket a lakosságtól a gyanús halálesetekről, hogy a hatóságok értesüljenek arról, ha valaki COVID-19-ben hunyt el.

Ha pedig valaki mégis a kórházban hal meg, az sem biztos, hogy a valós betegsége szerint fogják diagnosztizálni, ugyanis egy indiai orvos szerint sok a félrediagnosztizálás. Sok, koronavírus tüneteit mutató beteget nem tesztelnek le a vírusra és nem is kezelik őket aszerint.„Ha valakinek a halála előtt volt valamennyi láza és némi légúti problémája, felmerül a gyanú, hogy Covid 19, de ugyanakkor az lehet valami más is. A haláleseteket gyakran előzi meg fertőzés, ezek néha kis jelentőségűek. Ha nem teszteljük le a beteget, akkor akár rengeteg halálesetet tualjdoníthatunk a koronavírusnak vagy épp teljesen letagadhatjuk a szerepét a halál okában” - magyarázza Jean-Louis Vincent, a Belga Erasme Egyetemi Kórház intenzív osztály professzora.

Vincent szerint épp ezért nem érdemes egy országban se aszerint mérni a vírus súlyosságát, hogy hányan haltak meg benne. 

Indiában ráadásul nem ez lenne az első eset, hogy alábecsülik a halálozások számát. A Million Death Study tanulmánya szerint néhány esetet messze túlbecsülnek a fejlődő országban, néhányat pedig messze alul. Például 2005-ben 100 ezerre tették a HIV fertőzöttek számát, ami a WHO globális jelentéseinek a negyedét tette ki, ezért gyanítható, hogy tévedtek. A maláriában elhunytak számát viszont messze alulbecsülték Indiában, a WHO megállapította, hogy ötször annyian haltak meg, mint amennyit ők mondtak.