Eldőlt, Rogánék vezetésével privatizálják a Bahart értékes kikötőit és ingatlanjait

Döntött a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tulajdonosi köre szerdán: 

a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesít, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe ad a vállalat

- írja az Index, értesülésüket pedig a cég is megerősítette.

A Bahart többségi tulajdonosa tavaly óta a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), és kisebbségben van benne összesen 21 Balaton-környéki önkormányzat.

A Népszava értesülései alapján szerdán írtunk arról, hogy ezeknek az önkormányzatoknak egyike sem támogatja azt a reorganizációs tervet, ami az említett értékes ingatlanok el- és bérbe adását is tartalmazza, még Nagy Bálint, Keszthely fideszes polgármestere is tartózkodott a szavazáson. Ez a döntést nem befolyásolta, Az MTÜ a többségi tulajdonával egyedül határozta meg, mi legyen a Bahart sorsa.

Az Index szerint az eddig nyereségesen működő állami cég működését most ezekkel az intézkedésekkel szabják szűkebbre:

• megválnak a cég vitorláskikötőinek üzemeltetésétől (bár maguk a területek a cégnél maradnának, de az azokon lévő épületek a bérlőhöz kerülnének),
• Csopak, Balatonakali, Balatonkenese és Balatonudvari közfogalmú kikötőjét eladják,
• és eladják a Hotel Mólót, és a balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingeket is.

Ezeken túl öt hajót kivonnak a forgalomból, és megszűnik hat menetrend szerinti és négy sétahajó járat - írja a portál.

A döntés ellen tiltakozik a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség, akik szerint a Bahart működésének meghatározásakor a térség érdekeit is figyelembe kell venni, nem csak a vállalat konkrét gazdasági érdekeit:

„A cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges, és a tervezett változások több kisrészvényes településen megszüntetnék a személyhajózást. Tudni kell, hogy a települések, és azokon a kikötők szimbiózisban működnek, azoknak szerves része és nem csak a vízi közlekedésnek, de akár a kulturális életének is”

- állítják.

Szerintük a balatoni vízi közlekedés nem szabad, hogy kizárólag gazdasági érdekként legyen számon tartva, ezért kérik Rogánékat, hogy vegyék figyelembe az érintettek szempontjait - számol be az Index.