Gyöngyöspatán nem akarják elhinni, hogy tényleg nyertek, a fideszes képviselő máris törvénymódosítást ígér
„Elküldtem nekik az ítéletet, hogy lássák a saját szemükkel, nem más találta ki. Annyi fals hír jelent meg ezzel kapcsolatban, annyian beleokoskodtak, hogy már nem akarták elhinni” - mondta Mohácsi Erzsébet, a CFCF Alapítvány kuratóriumi tagja, miután a Kúria nyilvánosságra hozta a gyöngyöspatai szegregációs ügyben hozott ítéletét.
Ez helybenhagyta a másodfokú bíróság döntését, vagyis összesen 99 millió forintos kártérítés jár annak a 60 roma embernek, akiket éveken át jogellenesen különítettek el az iskolában, és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítettek.
„Talán egyetlen másik ügyünkkel nem harcoltunk ennyit, pedig nem ez volt a legnehezebb esetünk. De mindenki beleártotta magát, nyomást gyakoroltak a bíróságra is. Aztán jött a vírus, ami megette ezt a fene nagy igazságérzetet.” Mohácsi a kormány év eleji kommunikációs kampányára utalt, amelynek lényege az volt, hogy a gyöngyöspatai romák igazságtalanul kapnak kártérítést. Horváth Lászlót, a miniszterelnöki megbízottá előléptetett fideszes képviselőt nevezték ki a téma felelősévé, aki heteken át vitte az ügyet a nyilvánosságban. „Visszapörgettem a Facebook-oldalát, ahol januártól a gyöngyöspatai gyerekek jelentették az egyetlen témát. Aztán az elmúlt két hónapban semmi, Gyöngyöspata megszűnt létezni Horváth László oldalán” - mondta Mohácsi.
A kormány az év elején többek közt azzal érvelt a kártérítés ellen, hogy az tönkretenné a kispénzű gyöngyöspatai önkormányzatot. Korábbi iskolafenntartóként a város valóban ott volt az alperesek közt, ahogy az időközben létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is (amit aztán Klebelsberg Központra kereszteltek át). Mohácsi szerint nem kell attól tartani, hogy bárki tönkretenné az önkormányzatot, hiszen ha szükség lesz rá, akkor az állami fenntartótól fognak végrehajtást kérni.
Horváth László néhány órával az ítélet után azt írta a Facebookon, hogy „ez a döntés rossz és igazságtalan! Igazságtalan, mert egy egész települést büntet egyoldalúan és túlzóan egy kisebbség vélt vagy valós sérelmeiért. Rossz és káros azért, mert felrúgja a társadalmi békét”.
„A jövőben mindent meg fogok tenni azért, hogy hasonló pénzszerző akciókra ne legyen lehetőség! Ha szükséges, törvénymódosítást is fogok kezdeményezni!”
A CFCF Alapítvány régóta foglalkozik iskolai szegregációs ügyekkel, nagyjából 50 közérdekű per fűződik a nevükhöz, amiket azért indítottak, hogy a bíróság megállapítsa az iskolai elkülönítés tényét, 2007-ben például Hajdúhadházon nyertek. Néhány esetben kártérítési pert is indítottak, Miskolcon öt, Nyíregyházán kettő, Csörögön pedig nyolc tanuló javára ítélt pénzt a bíróság. De ez az első alkalom, hogy a bíróság nagy tömegben ítél meg kártérítést egy intézmény szegregációs gyakorlata miatt. „Nem véletlenül ütötte bele az orrát a minszterelnök. Valós félelmük, hogy mi lesz, ha az összes szegregált iskolában elindul egy ilyen akció. A mostani ügy mintájára most már egy válóperes ügyvéd is be tudja adni a keresetet” - mondta Mohácsi, aki azt ígérte, ha lesz ilyen, szívesen segítenek, de maguktól nem indítanak több pert. „Kitapostuk az utat, hajrá!”
Elmondása szerint a CFCF azért jött létre, hogy megszűnjön az iskolai szegregáció, „ennél többet akkor se tehetnénk az ügy érdekében, ha száz pert indítanánk. Sokkal fontosabb, hogy azok az emeberek, akik maguk érintettek, mozduljanak meg a helyi közösségekben”.