Kövér László: Nem az államhatárok megváltoztatásával kezelhetők a megoldatlan nemzeti kérdések

A trianoni évforduló alkalmából csütörtökön emlékülést tartott az Országgyűlés. Ezen végül elhalasztották A nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozat vitáját, amin az eredeti tervek szerint az ellenzék nem kapott volna szót. De Kövér László, a nyilatkozat benyújtójaként azért megtartotta nyitóbeszédét, amiben három okot sorolt fel a javaslat elfogadására.

A házelnök arról beszélt, hogy a trianoni diktátum által okozott tragédia „nem csak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt”, hanem velünk élő jelen is, ami nem kívánt esetben akár megismétlődő jövővé is válhat. Kövér László szerint a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha a magyar következő nemzedékek a trianoni történetből is tanulva „a saját szívükbe és eszükbe vésik, hogy mindig csak az lehet az övék, amit meg tudnak védeni”.

Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

Mi, mai magyarok a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni” - mondta Kövér, majd hozzátette, hogy minderre csak akkor van esélyünk, ha tanulunk a múltból. 

A nemzettagadás indítéka és lényege

Az egyik ilyen tanulsága arról szólt, hogy szerinte ma már nem csak a magyarokét, hanem Európa valamennyi nemzetének létét kétségbe akarják vonni. „Akit ki akarnak fosztani és fel akarnak számolni, annak először a puszta létét kell kétségbe vonni, az önazonosságát kell szétzilálni” - mondta Kövér, aki szerint ez a nemzettagadás indítéka és lényege. Azt mondta, ez így van ma is, de amíg 100 évvel ezelőtt csak a „magyar nemzet létét vonták kétségbe”, addig ma az államhatárokon és földrészeken átívelő gazdasági és politikai érdekcsoportok Európa valamennyi nemzetének létezését kétségbe vonják. Kövér László meglátása szerint ezt azért teszik, mert „szükségük van Európa erőforrásaira„ és „pénzügyileg végzetesen el akarják adósítani, gazdaságilag maguk alá akarják gyűrni, kulturálisan és technológiailag gyarmatosítani, politikailag pedig teljesen uralni akarják Európát ”.

Megállapította, hogy a nemzeti önrendelkezés eszményét gyakorlatilag születése pillanatában közös sírba temették a magyarok 1000 éves országával, 

és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága, amely kipusztíthatatlan gyomként egyre agresszívebben borítja be a földjeinket”.

Kövér megállapította, hogy a nemzetünket fenyegető veszély egyre erősödik, és nemcsak minket fenyeget ez, hanem ma már a „bennünket 100 éve legyőzőket is”. A politikánkat pedig ennek megfelelően kell alakítani. 

Nincs kimentési lehetőség, mindig csak az eredmény számít

Második tanulságként a házelnök azt vonta le, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. A kiegyezés utáni politikai elit sem talált választ a geopolitikai rend megborulására, és Magyarország biztonsági érdekét ahhoz a dualista monarchiához kötötte, amelynek fennmaradásához egyre kevesebb belső és külső érdek kötődött. Ez a világháború után oda vezetett, hogy gyakorlatilag 200 ezer katona szétmarcangolta „a védtelen, történelmi Magyarországot”. 

Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

Kövér László ebből levezette, hogy a politika felelőssége a legszigorúbb eredményfelelősség. „Nincs soha semmilyen kimentési lehetőség, mindig csak az eredmény számít” - tette hozzá. Szerinte minden olyan mentő vagy magyarázó körülmény, mint „az elveszett háború, azt azt megelőző, évtizedes belső bomlasztás és külső ellenséges aknamunka, egyes hazai nemzetáruló politikusok el nem évülő bűnei 1918 novemberében, a külföldről pénzel bolsevik terrorcsapat tobzódása 1919 tavaszán, a művel nyugat politikusainak arroganciával vegyes kisstílűsége és szűklátókörűsége” közömbös a politika eredményfelelősségét illetően. Az eredmény pedig Trianon.  És Kövér szerint Trianon a jövőre vonatkozó parancs is, hogy ez még egyszer nem történhet meg velünk. 

Csalódott az EU-ban

Kövér László Trianon harmadik tanulságának azt nevezte, hogy a nemzetközi porondon, szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni. Beszélt arról is, hogy korábban a Kárpát-medencében élő nemzetek viszonyában az volt a főszabály, hogy „ha valamelyik nemzet sírt, akkor szomszédai általában nevettek”. Ha pedig valakik győztek, akkor másoknak szükségképpen veszteseknek kellett lenniük. De Kövér szerint a globalizmus előttünk álló időszakában mindez megváltozik. 

A térségben vagy egymással együttműködve őrizzük meg nemzeti államainkat, nyelvünket és kultúránkat vagy mindannyiunkat kiforgatnak mindezekből, és elidegenítenek a szülőföldünktől, államainkat birodalmi adószedő helytartósággá alacsonyítják, anyanyelvünket konyhanyelvvé silányítják és saját nemzeti kultúránkat elfeledtetik velünk”- mondogatta Kövér.

A házelnök emlékeztetett, hogy a két világháború között a nagyhatalmi döntőbíráskodás mellett megvalósított területi revízióval próbálkoztak, és „tudjuk, hogy nem jelentett megoldást”. A kommunizmus alatt pedig a hazai magyarságnak az önfeladást, a külhoni magyarságnak a beolvadást írták fel receptre. Majd 1990 után a közös euroatlanti csatlakozás  kínált lehetőséget a trianoni probléma meghaladására. Kövér szerint csalódniuk kellett azoknak, akik azt hitték, hogy majd az Európai Unió segítséget nyújt a térség nemzeti  problémáihoz. Hozzátette, hogy bár az EU automatikus megoldást nem ad, de lehetőséget igen, hogy külső fenyegetés és nagyhatalmi nyomás nélkül „együtt megpróbálhassuk rendezni közös dolgainkat”.

„Európában és benne a Kárpát-medencében nem az államhatárok megváltoztatásával kezelhetők a megoldatlan nemzeti kérdések, hanem az állampolitikák megváltoztatásával, a nemzeti önazonossághoz való jog elméleti és gyakorlati biztosításával ”

- mondta Kövér, majd hozzátette, hogy a nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog az általános emberi méltóság védelmének egyik nélkülözhetetlen eszköze, amely nem csak a Kárpát-medencében erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást, hanem mindenhol. Ezért azt kéri az Európai Uniótól, az Európai Tanácstól és az ENSZ-től, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot tegyék az egyetemes emberi jogok részévé. 

Kövér László beszéde után Áder János köztársasági elnök kapott szót, aki történelmi adatokat és idézeteket olvasott fel.  

Végül az ülés végén a Himnusz és a Székely himnusz eléneklése után Orbán Viktor kezet rázott az ellenzéki frakciók jelenlévő vezetőivel.   

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó