Addig nyomultak az oroszok, hogy nekik kedvezően ütemezték át Paks 2-t
Miközben az ország a koronavírusjárványra koncentrált, a paksi bővítés körül kulcsfontosságú fejlemény történt. A kormány május közepén módosított egy rendeletet, ami lehetővé teszi, hogy az építkezés bizonyos földmunkái már azelőtt elkezdődhessenek, hogy a beruházás megkapta volna a végleges engedélyt.
A módosítás a korábbiakhoz képest előnyösebb pozícióba hozza az építkezéssel megbízott orosz Roszatomot. A változtatás előtt ugyanis az oroszokon volt a nyomás, hogy a paksi projekt során mindenben megfeleljenek a magyar fél elvárásainak, mostantól viszont a földmunkák korai elkezdésének kockázata a magyar államot terheli.
A jogszabálymódosítás súlyát mutatja, hogy ennek részletei miatt a Direkt36 információi szerint komoly viták folytak az elmúlt években a kormány és a projekt engedélyezését végző Országos Atomenergia Hivatal (OAH) között. A módosítás nem ment át könnyen az Európai Bizottságon sem, amelynek véleményezési joga van az ügyben. A Bizottság a megkeresésünkre azt írta, bár nem emeltek jogi kifogást, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyet is értenek a munkák korai megkezdésével.
Az elmúlt hónapokban felpörögtek a korai munkákról szóló közbeszerzések is. Úgy néz ki, hogy a Roszatom a Bauer német építőipari vállalat magyar leánycégét bízza meg az összesen 75 milliárd forintos földmunkákkal.
Ez a cikk nem született volna meg, ha nincs a Direkt36. Támogasd a munkánkat!
A jogszabálymódosításról több kérdést is feltettünk Süli Jánosnak, a paksi bővítésért felelős miniszternek és a Roszatomnak is, egyelőre egyik helyről sem kaptunk választ.
A kockázatos terv
Az oroszok évek óta szeretnék elérni, hogy a paksi építkezéssel összefüggő földmunkákat minél előbb elkezdhessék. A Direkt36 információi szerint az oroszokat ebben motiválta, hogy időt nyerjenek, és az is, hogy így változtassanak a paksi bővítés számukra kedvezőtlen feltételein.
A Paks 2-ről szóló szerződés még arról szólt, hogy a bővítéssel összefüggő fizikai munkákat csak azután lehet elkezdeni, hogy az OAH tüzetesen átvizsgálta az összes orosz tervet, és kiadta az építkezést engedélyező úgynevezett létesítési engedélyt. Az oroszok viszont már azelőtt belekezdenének bizonyos munkákba, hogy a blokkok terveit jóvá hagyták volna a magyar hatóságok. Tehát már a papírmunka lezárása előtt elkezdenének dolgozni, pedig a paksi bővítés eddigi csúszásának egyik oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a tervek elkészítésével.
A Direkt36 korábban már írt róla, hogyan próbálták évek óta elérni, hogy ez a konstrukció számukra kedvezőbb módon változzon. Ebben partnerre találtak Süli Jánosban, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterben.
Sülit – a beruházást közelről követő és az őt ismerő források szerint - motiválta, hogy még az ő minisztersége alatt elinduljanak a több éves csúszásban lévő projekt érdemi munkái. Így több mint két évvel ezelőtt a miniszter környezetében elkezdtek kidolgozni egy javaslatot, aminek az volt a célja, hogy bizonyos földmunkákat azelőtt el lehessen kezdeni, hogy az OAH kiadta volna az új blokkokra a létesítési engedélyt.
Süliék először egy olyan javaslattal álltak elő, ami lehetővé tette volna az alapozás elkezdését a blokkok terveinek jóváhagyása előtt. A javaslatról többek között az OAH-val is egyeztettek. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a Direkt36-nak korábban azt mondta, hogy az első komolyabb tárgyalások 2018-ban zajlottak. Az OAH szerint azonban ez az ötlet kockázatos volt. Így ugyanis az OAH nem tudta volna megvizsgálni, hogy az alapozás megfelelő-e az új atomerőmű blokkjaihoz. Ha pedig utólag derül ki, hogy az alapozás nem megfelelő, akkor azt korrigálni kell, ami tovább drágíthatja a munkát.
Csökken a kockázat, de nem szűnik meg
Az OAH szerint Süliék 2019 nyarán egy új javaslattal álltak elő, a most májusban elfogadott jogszabálymódosítás ez alapján született. Eszerint már csak az alapozáshoz szükséges gödör kiásása, az épület süllyedését megakadályozó talajszilárdítás, és a talajvíztől védő résfal építése kezdődhet meg a tervek véglegesítése előtt, de a teljes alapozást nem lehet előre megcsinálni.
Belekerült a javaslatba az is, hogy a földmunkákra vonatkozó kérelmet csak három hónappal azután lehet benyújtani az OAH-nak, hogy a hivatal megkapta az atomerőmű terveit. Ezzel sikerült az OAH kezdeti ellenállását tompítani, a hatóságnak ugyanis így már lesz valamennyi ideje átnézni a terveket és lesz információja az új blokkokról, mielőtt engedélyezi a földmunkákat. „Ezekkel a megszorításokkal jelentősen csökkennek a kockázatok” – mondta Fichtinger a Direkt36-nak az átdolgozott javaslatról.
Nem teljesen kockázatmentes azonban ez a megoldás sem. Az atomerőmű terveinek átnézése és jóváhagyása ugyanis hónapokkal tovább tart, mint a talajmunkák engedélyezése. Az összes terv átnézése során pedig akár az is előfordulhat, hogy az OAH később arra a következtetésre jut, hogy az elkezdett földmunka mégsem teljesen megfelelő.
Emiatt az OAH nem is vállal garanciát arra, hogy az általa engedélyezett földmunkák biztosan jók lesznek az építményhez. Az OAH javaslatára a májusban elfogadott jogszabálymódosításba bekerült, hogy az ezzel járó anyagi és műszaki kockázat a Süliékkel szorosan együtt dolgozó, a blokkokat megrendelő Paks II. Zrt.-t terheli. Az engedélykérelmet ugyanis hivatalosan ez a magyar állami tulajdonú vállalat nyújtja be.
Bár sikerült az OAH és a magyar kormány számára is elfogadható megoldás találni, a folyamat nem volt zökkenőmentes. Fichtinger szerint komoly viták zajlottak az OAH és Süli tárcája, valamint a Paks II. Zrt. között. „Hosszú, heves viták voltak” – mondta a főigazgató az egyeztetésekről.
Kellett az EU jóváhagyása
A paksi építkezés menetrendjének átalakításához a kormánynak egy fontos jogszabályt, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló kormányrendeletet kellett módosítania. Ehhez viszont szükség volt az Európai Bizottság jóváhagyására.
A kormány a jogszabálymódosítási szándékáról tavaly november végén értesítette a Bizottságot, amelynek három hónapja volt a véleményezésre. Ennek során azt vizsgálták, hogy a magyar jogszabálymódosítás összehangban van-e az EU nukleáris biztonsági irányelvével. A testületen első körben nem ment át a javaslat, a Bizottság idén január végén kérdéseket tett fel a magyar kormánynak, hogy az tisztázza a javaslat egyes részleteit.
Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a cikkeinkről!
A Bizottság végül áprilisban bólintott rá a módosításra. A megkeresésünkre azonban azt írták, a pozitív jogi elbírálás nem jelenti azt, hogy a Bizottság a földmunkák idő előtti elvégzését is jóváhagyta volna. A Bizottság ugyanis a jogszabálymódosítást csak jogi szempontból értelmezheti, műszaki megfontolásokat nem vettek figyelembe.
Süli április végén jelentette be, hogy a Bizottság megadta a hozzájárulást a jogszabály átírásához. A miniszter azt mondta, a változtatás nem jelent enyhítést, mivel a blokkok építése továbbra is csak a létesítési engedély kiadása után indulhat meg. Arról is beszélt, hogy a módosítás egyedüli célja, hogy a földmunkák hamarabb elkezdődhessenek, ami szerinte jövő év elejére várható. Süli bejelentése után a kormány május közepén el is fogadta a rendeletmódosítást.
Ezzel párhuzamosan felgyorsultak a földmunkák elvégzéséről szóló közbeszerzések is. Ezeket még 2018 nyarán írta ki a Roszatom. A többfordulós tenderek különböző határidejét többször is meghosszabbították. Az egyik kisebb értékű munkát február végén nyerte el a Bauer Magyarország Kft., amelynek német anyacége a világ különböző pontjain mélyépítési projektek kivitelezésében vesz részt. A másik nagyobb értékű megbízásról a Roszatom május elején folytatott szerződéskötést megelőző tárgyalást a Bauer Magyarország Kft.-vel. A két munka együttes értéke 75 milliárd forint, ez közel 30 milliárddal több, mint amivel a Roszatom a tenderek kiírásakor számolt.
Több kérdést is elküldtünk a Bauer Magyarország Kft-nek, többek között arról, hogy a Roszatommal szerződtek-e már időközben, illetve, hogy milyen alvállalkozókkal terveznek együtt dolgozni. Utóbbi azért izgalmas kérdés, mert a földmunkákról szóló tenderek iránt magyar tulajdonú vállalkozások is érdeklődtek. Pályázott például a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Kft. is, amely később árajánlatot azonban mégsem tett. A Bauer Magyarország Kft. nem reagált a kérdéseinkre.
A magyar cégadatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk.