A koronavírus-járvány idején kiürült a fél világ, a korábban mindig túlzsúfolt, a karantén miatt szinte kihalt nagyvárosokról készült fotók bejárták a világsajtót. Jöttek a hírek arról, hogy az emberi tevékenység elmaradásának köszönhetően Velencében már delfinek úszkálnak a lagúnákban, ami persze nem volt igaz, de az már igen, hogy a víz kristálytiszta lett, és valóban lehetett például vízicsikót látni a vízben. Ilyesmire évtizedek óta nem volt példa.

A járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus, ami óriási csapást mért a gazdaságra, Magyarország is megszenvedi rendesen az elmúlt hónapok bezártságát.

A turizmus elmaradása egész Európát érinti, de különösen érzékenyen érintette Olaszországot, ahol bár óriási problémát jelentett a túlturizmus, a GDP 13 százalékát a turisztikai szektor termeli ki (Magyaroszágon ez az arány 6,8 százalék). Most azonban, hogy visszakapták városukat az olyan máskor agyonlátogatott helyek lakói, mint Velence vagy Róma, hirtelen megtapasztalhatták, milyen lenne, ha nem lennének kiszorítva saját otthonaikból.

Velencében már tartottak is egy kisebb demonstrációt, melynek jelszava az volt: „Nem változik semmi, ha nem változtatsz semmin”. A résztvevők azt szeretnék megakadályozni, hogy új kikötőt nyissanak meg egy olyan városrészen, ami nyomokban még emlékeztet arra a Velencére, ahol nemcsak turisták vannak, hanem rendes élet is zajlik. Úgy gondolják, ha innen is a hajómonstrumok vendégei ömlenek a városba, megszűnik ez a kivételes, áldott állapot.

A New York Times-nak azt nyilatkozta a város egy olyan lakója, akinek a családja évszázadok óta Velencében lakik, hogy nem akarja, hogy minden ugyanolyan legyen, mint a járvány előtt. „Azt szeretném, ha a városom egy rendes város lenne.

Az Airbnb a mi Covidunk. Olyan, mint a dögvész, szellemvárossá tett minket” -

mondta a lapnak Bergamo Rossi. A városban működik egy egyre erősebb aktivista csoport, melynek célja, hogy turisták helyett művészek, egyetemisták töltsék meg Velence tereit és kávézóit. Azt is szeretnék elérni, hogy a rövidtávú szálláshelykiadás helyett a városvezetés a helyi lakosok visszacsalogatását támogassa. Velence az elmúlt 50 évben lakossága kétharmadát elvesztette: míg az ötvenes években volt olyan időszak, amikor 180 ezer lakója is volt, tavaly már hatvanezernél is kevesebben voltak.

„Attól függ, hogy milyen típusú emberek jönnek Velencébe, hogy mit kínálsz nekik” - mondta Luca Berta, a VeniceArtFactory egyik alapítója. Marco Baravalle, egy óceánjárók ellen küzdő mozgalom vezetője szerint a járvány egy igazi tragédia, ami mindenkire hatással volt, de egyben új lehetőségeket is hozott.

Róma lakossága is megtapasztalhatta, milyen érzés visszakapni a városukat. A helyiek közül sokan most látogatták meg a Vatikáni Múzeumot, ugyanis most - külföldi turisták hiányában - nincs tömegnyomor, és normális áron, normális körülmények között csodálhatják meg a műalkotásokat. Az olasz nagyvárosok élhetőségét ráadásul az is növeli, hogy a járvány miatt rengeteg autósávot zártak le, és adtak át a bicikliseknek, és ez olyannyira működni látszik, hogy Milánóban például - ahol a biciklisforgalom 10-ről 30 százalékra nőtt a karantén után - fontolgatják, hogy a belváros lezárva marad az autósok előtt a járvány után is.

Bár az olasz kormány rengeteg pénzzel tolta meg a turizmusban érdekelt vállalkozásokat, ez a nyár így is nagyon nehéznek ígérkezik. Ráadásul 2021-ig várhatóan nem térnek vissza az amerikai turisták, akik jelentős mértékben járultak hozzá az ágazat bevételeihez. A németek viszont már meg is jelentek az országban, kettő közülük sajnos Velencében is, és megörülve a lagúna tiszta vizének, azonnal bele is ugrottak, és úszkáltak kicsit. A hatóságok 450 eurós bírsággal jutalmazták a mutatványt.

link Forrás

Az Európa negyedik legnagyobb turistaforgalmát bonyolító Prágában is nagyon várják már a turisták visszatérését, de addig is a túlélésért küzdő helyi pubok, éttermek rendkívül nyomott árakon, különleges akciókkal próbálják becsalogatni a cseh vendégeket. Úgy tűnik, bejött a számításuk, a helyiek újra beültek azokba a kocsmákba, ahova a turisták és az árak miatt már jó régóta nem jártak. Prága egyébként - másokat jóval megelőzve - egy ideje már elkezdett gondolkozni azon, mit lehetne kezdeni a túlturizmussal, és a gondolkodásba, ötletelésbe bevonták a lakosságot is.

A túlturizmus legfőbb generálói a több ezer turistát szállító óceánjáró hajók,

melyek groteszk látványt nyújtanak az adriai kikötőkben. Túl azon, hogy tényleg nem odavalók, és egyre gyakrabban okoznak baleseteket, a legnagyobb probléma az, hogy ha egyszerre két-három ilyen hajó érkezik egy európai kikötőbe, egyik pillanatról a másikra több ezer ember özönli el egyszerre a várost, ráadásul nyilván mind pontosan ugyanoda mennek: a látványosságok felé, az óvárosba, meg oda, ahol szelfizni kell. Csak 2018-ban 502 óceánjáró érkezett Velencébe összesen 1,56 millió emberrel a fedélzeten.

Az idei évben azonban minden más lesz ezen a fronton is. A legtöbb nagy hajótársaság nyári útjainak nagyját lemondta, és nem lehet tudni, mikor indulnak újra. Hiába is mennének, úticéljaik többségében a kikötők nem fogadnák őket. A Budapestre készülő szállodahajók már március elején lemondták foglalásaikat, és egyelőre nem is terveznek jönni. A Viking Cruises (a cég egyik hajója ütközött össze egy évvel ezelőtt a Dunán a Hableánnyal) bejelentette, hogy augusztus 31-ig valamennyi tengeri és folyami hajóútját felfüggeszti.

Ahogy a legtöbb országban, úgy Magyarországon is a belföldi turizmus erősödésében bíznak, de hogy változik-e valamiben az eddigi gyakorlat, ha visszatérnek a külföldi turisták, nem tudni. A főváros vezetése többször is kifejezte szándékát, hogy korlátozza a turistabuszok mozgását a belvárosban, de konkrét lépések egyelőre nem történtek. Szintén kérdés, változik-e a helyzet az erzsébetvárosi bulinegyedben, ahol a rengeteg problémát okoztak a turisták, akik nem annyira a látnivalók, mint inkább az olcsó sör és bulik kedvéért jöttek Magyarországra.

A cél mindenesetre egyelőre az, hogy a teljesen földbe állt turizmus új lendületet kapjon hazánkban is. A KSH adatai szerint áprilisban a kereskedelmi szálláshelyek - folyó áron számolt - összes bruttó árbevétele 97,3 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly áprilisban. A veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után tartott sajtóbeszélgetésen Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója azt mondta, ha nem üt be a járvány, az előrejelzések szerint 2020 a turisztikai ágazat rekordéve lett volna Magyarországon.