ENSZ, WHO, WWF: A világjárványok a természet szétverésének a következményei

Több 444 videó?
Szeretném

Az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a WWF, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének a vezetői is egyhangúlag azt állítják: a pandémiák – mint amilyen a mostani koronavírus-világjárvány is – annak köszönhetők, hogy az emberiség elpusztítja a természetet, és ezt a szörnyű igazságot évtizedek óta figyelmen kívül hagyjuk.

A Guardian beszélt a szervezetek illetékes vezetőivel, akik elmondták, hogy a vadon élő állatok illegális, fenntarthatatlan kereskedelme és az erdők meg más vad területek pusztítása továbbra is a hajtóereje annak, hogy egyre növekvő számban ugrálnak át betegségek állatokról emberekre. Azt mondták, a Covid-19-világjárványból való zöld és egészséges gyógyuláshoz mindenekelőtt a pusztító gazdálkodás leállítására és a fenntarthatatlan étrend reformjára lenne szükség.

A WWF friss jelentése arra figyelmeztet, hogy: „A jövőben egy új, vadon élő állatoktól származó betegség kialakulásának kockázata nagyobb, mint valaha, és azzal járhat, hogy tönkreteszi az egészségügyi, gazdasági és globális biztonságot.”

Például mostanra a tobzoska mind a 8 faja a kihalás szélére került az illegális vadászat miatt. Az emlős a húsa és a pikkelyei miatt az orvvadászok célpontja: a pikkelyeit a hagyományos kínai gyógyászatban használták, a húsát pedig ételkülönlegességként árulták. Aztán kutatók arra jutottak, hogy az állatnak szerepe lehetett az új koronavírus emberről állatra való terjedésében (a leggyakoribb feltételezések szerint a koronavírust tartalmazó állat illegális vadpiacokon keresztül juthatott el az emberi fogyasztásig), ennek eredményeként pedig fokozottabb védelmet is kaptak.

Lefoglalt tobzoskapikkelyekkel teli doboz a közép-afrikai Bayangában 2020. március 13-án.Fotó: Florent Vergnes/AFP

Tanya Steele, a brit WWF vezetője szerint ha az Egyesült Királyság a brexit utáni kereskedelmi megállapodásokban nem tudja megvédeni a természetet, Nagy-Britanniát „bűnrészessé teszik a következő világjárvány kockázatának növelésében”. Azt mondta, szigorú törvények és kereskedelmi megállapodások kellenek, amik megakadályozzák az olyan élelmiszerek importját, amik rohamos erdőirtás árán jönnek létre, vagy amiknek a termelése figyelmen kívül hagyja, hogy a termelő országokban rossz egészségügyi és környezetvédelmi előírások vannak. Szerinte a brit kormánynak „kiváló lehetősége van arra, hogy szemléletváltó változást hozzon”.

Magas rangú tisztviselők és a világ vezető biodiverzitás-szaktekintélyei március óta figyelmeztetések sorozatát adták ki arról, hogy a jövőben még halálosabb járványok valószínűsíthetők, ha a természet rohamos pusztulását azonnal meg nem állítják. Június elején az ENSZ környezetvédelmi vezetője, egy vezető közgazdász, azt mondta, a Covid-19 „vészjelzés volt az emberiségnek”, ami az uralkodó gazdasági gondolkodás mellett nem ismerte fel, hogy az emberi vagyon az egészséges természettől függ.

„Láttuk, hogy az évek során sok betegség kialakult, mint például a zika, az AIDS, a SARS vagy az ebola, és mindegyik súlyos környezeti nyomásnak kitett állatokból származott”

– írta Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének vezetője, Maria Neira, a WHO környezetvédelmi és egészségügyi igazgatója, illetve Marco Lambertini, a WWF International vezetője a Guardianben megjelent közös cikkében.

Azt írták, a koronavírussal együtt „ezek a kitörések a megnyilvánulásai a természettel veszélyesen kiegyensúlyozatlan kapcsolatunknak”, „mindegyik azt szemlélteti, hogy a természettel szembeni pusztító viselkedésünk veszélyezteti a saját egészségünket – ez a könyörtelen valóság, amit évtizedek óta figyelmen kívül hagytunk”.

De miközben a Covid-19 újabb okot adott a természet védelmére és megőrzésére, azt látni, hogy az ellenkezője történik: a tágabb Mekong-szubrégiótól az Amazonas-medencén át Madagaszkárig riasztó jelentések érkeznek a fokozott orvvadászatról, az illegális fakitermelésről és az erdőtüzekről, sok ország környezetvédelmi erőfeszítései súlyosan visszaestek, és sokan a környezetvédelmi költségeken csökkentenek.

Felégetett erdő Brazíliában 2019. augusztus 24-én.Fotó: Carlos Fabal/AFP

A cikk szerzői azt írják: „Meg kell barátkoznunk az igazságos, egészséges és zöld felépüléssel, és el kell kezdenünk egy szélesebb körű átalakítást egy olyan modell felé, ami a természetet az egészséges társadalom alapjának tekinti. Ha nem így teszünk, és inkább pénzt próbálunk meg spórolni a környezetvédelem, az egészségügyi rendszerek és a szociális biztonsági hálók elhanyagolásával, az máris hibás gazdálkodásnak bizonyult. Sokszoros árat kell majd fizetni érte.”

A WWF-jelentés arra jut, hogy a vadon élő állatokról az emberekre átterjedő betegségek fő mozgatórugói a természet pusztulása, a mezőgazdaság és az állattenyésztés fokozása, illetve a veszélyeztetett állatok kereskedelme és fogyasztása. A jelentés készítői arra kérik a kormányokat, hogy hozzanak olyan törvényeket, amik a természet pusztítását kiemelik az áruk ellátási láncából, és sürgetik a lakosságot, hogy álljanak át fenntarthatóbb étrendre és fogyasztásra.

1961 óta globálisan 15 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági és 8 százalékkal a legelőnek használt területek nagysága, miközben a hozam az állattartásban a 2,5-szeresére, a mezőgazdaságban a 3,5-szeresére nőtt. Vagyis igazán a művelés intenzitása nőtt. A nitrogéntartalmú műtrágyák felhasználása eközben 800 százalékkal nőtt, az öntözéses mezőgazdasággal művelt területek nagysága pedig a duplájára. Ezt követte a fogyasztás: az emberek ma például kétszer annyi húst és növényi olajat fogyasztanak, mint 60 évvel ezelőtt. A helyzeten a világ agrártámogatási rendszerei sem segítenek.

A marhahús, a pálmaolaj és a szója azok közé az áruk közé tartozik, amiket az erdőirtással leginkább összekötnek, és a tudósok szerint az emberek a hús és a tejtermékek elkerülésével tudják a lehető legnagyobb módon csökkenteni a bolygóra gyakorolt környezeti hatásukat.

A WWF jelentése szerint az 1990 óta az emberek között felbukkant új betegségek 60-70 százaléka a vadvilágból származott. Ugyanez alatt a 30 év alatt 178 millió hektárnyi erdőt semmisítettek meg, ami háromszor akkora terület, mint Franciaország. (via Guardian)