Július 11-én délután a helyi polgármesteri hivatal elé vonulnak azok a tataiak, akik nem szeretnék, hogy ötcsillagos szálloda épüljön a város képét és identitását meghatározó Öreg-tó partján. A Hell energiaitalt is gyártó cégcsoporthoz tartozó Avalon Park Kft. nagyszabású tervei miatt hónapok óta forrong Tata, ahol helyi civilek a veszélyhelyzet alatt is folyamatosan küzdöttek a beruházás ellen.

Az egyébként mesterséges eredetű Öreg-tó szimbolikus jelentősége Magyarországon egészen páratlan, nem nagyon van még az országban földrajzi fogalom, ami ennyire összekapcsolódna egy várossal. Az Öreg-tó valóban különleges hely, több mint 40 éve természetvédelmi terület, 30 éve pedig a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ami egy nem túl nagy, három oldalról a város által körbefogott vízfelület esetében tényleg ritka. A partján lehet sétálni, futni és biciklizni, a vizén evezni, összességében így a tó nem csak szimbólum és természeti érték, hanem olyan közösségi sport- és játszótér is, mint Budapesten a Margitsziget.

Hogy Tatának valójában mekkora a turisztikai potenciálja, az persze kérdéses. A tó partján néhány éve már üzemel a Platán, Magyarország egyik legjobb étterme, de az nem bolygatta fel a tataiak és a tó történelmi viszonyát. Az Avalon tervei szerint azonban most 120 szobás szálloda épülne a tó nyugati partján két egymás melletti telekre, amelyek egykor az Esterházy családé voltak, akiknek itt tehenészetük és ma is álló lóistállójuk volt. Az egyik telekre a tatai szabályozás 40, míg a másikra mindössze 2 százalékos beépítést engedélyez, amit meg kellene változtatni ahhoz, hogy a tervezett hotel megépülhessen. Közvetlenül ez a terület felett áll a tó környezetének egyik legmeghatározóbb épülete, az Eötvös József Gimnázium tömbje, az Avalon azt ígéri, hogy a hotel 19 méteres magassága nem éri majd el annak a lábazatát, és így nem fogja kitakarni azt.

Az Avalon szerint 25 milliárd forintos beruházással megépítendő szállodába mélygarázst, éttermeket, wellnessrészleget tervezett a Miskolctapolca mellett már egy hasonlóan grandiózus intézményt üzemeltető cég, amely Tatán váratlanul kemény ellenállásba ütközött helyi civilek, ellenzékiek és természetvédők részéről.

Tatán 23 ezren élnek, ezzel érdemes összevetni, hogy a STOP Avalon Tata Facebook-csoportnak ma már több mint 13 ezer tagja van.Tóth Róbert az Avalon Center Kft. ügyvezetője emailben viszont azt írta a 444-nek, hogy „ha jobban megnézzük a több ezresre felduzzasztott Stop Avalon Facebook-csoportot, rendkívül kis százaléka csupán a tatai lakos, és az eddig szervezett tiltakozó megmozdulásaikon együtt véve sem voltak többen 150-nél. (...) Itt inkább a hangos kisebbség próbál olyan fényben feltűnni, mintha a tataiak többségét képviselné. Ez látszik a rendkívül agresszív, sokszor sem stílusában, sem tartalmában nem a normális párbeszédet képviselő megnyilvánulásokból.” Az Avalon egyébként működtet egy nekik PR-tevékenységet végző Facebook-oldalt Avalon Lake néven, ami meglehetősen különös stílusban kommunikál.

„Tata volt az első város, ahol betiltották a szilveszteri tűzijátékot, hogy az ne zavarja a madárvilágot. Egy több évig tartó, por- és zajszennyezéssel járó építkezés nem zavarná?” – mondta a 444-nek Szalay Ildikó, a Stop Avalon alapítója.

A szervezet kifogásait a tervezett hotellel kapcsolatban nagyjából két csoportba lehet osztani: egyfelől természetkárosítás, másfelől az Öreg-tó életének felesleges megbolygatása. Szerintük egy ilyen méretű szálloda felépítése, majd működése megbontaná a tó biológiai egyensúlyát, és főleg azokat a madarakat zavarná, amelyek, különösen ősszel, az európai hírű Vadlúd Sokadalom idején hatalmas tömegekben érkeznek ide. A szálloda zavarná a tó szabad megkerülését, és ellenzői szerint az is nagy baj, hogy a tervek szerint a hotelt egy olyan, ma még nem létező úton lehetne autóval megközelíteni, ami egy eddig érintetlen, erdős részen vezetne át.

Július 1-én nagyszabású szakmai fórumot tartottak Tatán, ahol számtalan független szakértő mellett az Avalon képviselője is megjelent, és arról beszélt, hogy „a megközelítésre vonatkozó tanulmány most készül”. Tóth Róbert a 444-nek emailben azt írta, hogy „a város kérése volt” hogy „a belváros forgalmának tehermentesítése céljából” gondolkozzanak egy bekötőút kialakításán, aminek tervezésekor ők minden természetvédelmi szempontot figyelembe fognak venni. Szalay Ildikó szerint nincs jó megoldás, mert „ha a bekötőutat nem építik meg, az építkezéstől akkor is évekig dugók lennének a környéken”.

A szállodaépítést ellenző önkormányzati képviselők már február végén népszavazást kezdeményeztek az ügyben a Helyi Választási Bizottságnál, ezt azonban részben a járvány, részben az arra hivatkozó ügyeskedés megakadályozta. A HVB-t csak március végére hívták össze, de ez az ülés is elmaradt a járvány miatt. Közben a HVB tagjai lemondtak, akárcsak a tatai jegyző, aki az ezt bejelentő közleménybe még egy idézetet is elhelyezett a estéjéből. A Stop Avalon Szalay elmondása szerint jogászok segítségével most azon dolgozik, hogy olyan népszavazási kérdéseket tudjanak megfogalmazni, amikhez meg tudják szerezni a szükséges 3800 támogató aláírást, és amiket nem tud a választási bizottság lesöpörni.

Ma már van új jegyző Tatán, és a HVB-be is nevezett ki új tagokat a város polgármestere, a fideszes Michl József, aki viszont nem csak erre használta az egészségügyi veszélyhelyzet által számára biztosított különleges jogköröket. Michl népszavazás kiírása helyett olyan határozatot hozott, amely kiemelt fejlesztési helyszínnek minősítette az egykori lovarda Natura 2000 besorolású környezetét, és egyúttal felkérte az Avalont, hogy egyrészt készítsenek egy olyan tanulmányt, ami alapján a város módosíthatná a telken alacsony beépítettséget előíró szabályozási tervet, másrészt pedig vizsgáljanak meg a beruházás megvalósítására más tatai helyszíneket is. Tóth Róbert a 444-nek azt írta, hogy a város által javasolt alternatív helyszínt megvizsgálták, de oda nem lehet szállodát építeni, mert „beleesik a Klapka György Laktanya lőszerraktárának biztonsági övezetébe”.

Michl a HVG-nek arról beszélt, hogy Tatának nagy szüksége van egy ötcsillagos szállodára, és ha megépül az Avalon, az „óriási előrelépés lesz Tata turisztikai vonzerejében”. Szerinte a helyszín is jó, de a „bemutatott ötletkép” nem nyerte el a tetszését, azt szeretné, ha a végleges terv illeszkedne az „épített és a természeti környezetbe”. Michl korábban a beruházás körüli viharokat egy olyan családi vitához hasonlította, amelyben hatalmas csata folyik, mindenki elmondja az érveit, és végül „a papa megmondja, hogy mi épülhet meg”, ami egy olyan konszenzusos döntés, amit aztán az egész család szeretni tud.

Szalay a 444-nek arról beszélt, hogy nem tudnak szót érteni a polgármesterrel. „Úgy érezzük, hogy a polgármestert nem érdekli a tiltakozók véleménye. A Stop Avalont nem hallgatja meg, viszont arrogánsan védi a beruházó érdekeit. Hiába kértük, hogy legyen az ügyben lakossági fórum, erre nem került sor, és a polgármester arról beszél, hogy mi csak egy kis számú ellenzéki csoport vagyunk. Pedig mi nem ellenzékiek vagyunk, csak a beruházás ellenzői”. Michl most azt írta nekünk, hogy július második felében kilenc fórumot is fognak tartani a témában.

A polgármester által használt különös „ötletkép” kifejezés nem véletlen, amióta az Öreg-tó partjára tervezett hotel látványtervei közismertek lettek, folyamatos a vita arról, hogy az valóban építészeti terv, vagy csak egy képlékeny ötlet. Az Avalon képviselője a HVG-nek arról beszélt, hogy amit a civilek kritizálnak, az csak egy „előzetes vízió egy változata”. A beruházó olyan képeket közöl, amelyeken a fák szinte eltakarják a majdani hotelt, míg az egészet ellenző civilek képein a tájon ejtett csúnya sebek próbálják bebizonyítani, hogy már maga az építkezés is milyen károkkal fog járni.

Tóth Róbert a 444-nek azt írta, hogy „az elképzelésünk, hogy egy 120 szobás, prémium hotelt szeretnénk megépíteni az általunk idén megvásárolt ingatlanra, nem változott. Jelenleg a sajtótájékoztatónkon bemutatott és az azóta kidolgozott két verzió mellett, egy harmadikon is dolgozunk”. Michl polgármester szerint „csak olyan épületet tudok elképzelni, ami illeszkedik a terület adottságaihoz”, de „jelenleg is beépíthető a terület, akár már holnap beadhatja az építési engedély iránti kérelmét a tulajdonos”. A Stop Avalont képviselő Szalay szerint viszont „a jelenleg érvényben lévő építési szabályzat szerint a kinézett helyszínre nem lehet szállodát építeni. Nekünk azzal nem lenne bajunk, ha azt a lovardát valaki fel szeretné újítani, de azt meg akarjuk akadályozni, hogy a terület átminősítésével ide hotel épülhessen”

Az Avalonnak és Tata fideszes városvezetésének azért sincs könnyű dolga, mert az utóbbi időben egyre szaporodnak az olyan ügyek, amelyben nagyívű ingatlanberuházások mennek szembe a természet értékeivel. A legújabb ügyek a budapesti Hajógyári-szigetre tervezett fairtás és a 444 által bemutatott tihanyi hegytarolás, de a Liget projekttől a szilvásváradi betonteknőig számtalan további példa van. Az évek óta komoly állami hátszéllel működő Hell és az Avalon tóparti projektje jól illeszkedik ebbe a sorba – ennek ellenkezőjéről nem úgy tűnik, hogy akár a beruházó, akár a helyi önkormányzat meg tudná szép szóval győzni a tataiakat, akik ráadásul már szövetkeztek más, hasonló kezdeményezésekkel az országból.

Szalay Ildikó a 444-nek arról beszélt, hogy ezek a szervezetek közül több is ott lesz július 11-én a tatai tüntetésen. „Sok civil szervezettel felvettük a kapcsolatot, közülük a balatoniakkal és a Fertő-taviakkal szoros az együttműködés, ők beszélni is fognak a szombati demonstráción. Ugyanazok a problémáink, ott is tavakat, természetvédelmi területeket tesznek tönkre, és elsősorban szállodaépítések okozzák a problémát. 2020-ban a természetközeliség, a természet megőrzése a fontos feladat, nem tízezer köbméter betont beönteni egy ramsari területre.”

A 444 megkérdezte Tóth Róbertet, hogy mit üzen a szombati demonstráció résztvevőinek, amire az Avalon Center Kft. ügyvezetője azt válaszolta, hogy „várjuk Őket szeretettel a már megvalósult Avalon Park hotelünkbe, ahol egyszerre láthatják a környezetvédelmi szemlélet és a magas színvonalú turizmus megvalósíthatóságát, amely a tudatos környezetmegóvásban, a rönktechnológiájú organikus építészetben és az elektromos járművek használatában is érvényesül”.