Bejelentették, majd szó nélkül lekerült a napirendről a bajba jutott önkormányzatoknak kitalált hitelkeret

A Népszava ír arról, hogy június elején még arról beszélt Gulyás Gergely miniszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, de aztán kikerült a javaslat a jövő évi költségvetésből, és a kormány azóta sem hozta szóba.

Mint a lap írja, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) ötlete volt, hogy a helyi iparűzési adóból kieső bevétel pótlására legyen egy átmeneti segítséget nyújtó állami hitelkeret, de ők sem kaptak magyarázatot arra, hogy miért fújt hátraarcot a kormány.

A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő szerint a segítség nélkül a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele nem egyformán, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat.

Schmidt, aki egyben Tab fideszes polgármestere, arról beszélt a lapnak, hogy elsőként azok a városok kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizette az iparűzési adó nagy részét. Ilyen Tab mellett Rácalmás, Tiszaújváros vagy Szentkirály is: ezeken a településeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz idén a bevétel, miközben a szolidaritási összeget a 2019-es kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják le tőlük. Ráadásul az elvonás során azt se veszik figyelembe, hogy egy önkormányzat a maximális 2 százalékos iparűzési adót vetette ki helyben, vagy pedig annál kevesebb pénzt szedtek be.

A Népszavának nyilatkozott a Corvinus közgazdásza, Pitti Zoltán, aki arról beszélt, hogy akár jöhet majd egy újabb adósságkonszolidáció, mivel már a vírushelyzet előtt elérte a hazai önkormányzati szektor adósságállománya a 2011-ben megkezdett konszolidáció előtti 1300 milliárd forintos szintet, csak ezúttal más az összetétele.

Sokszor ugyanis magas az uniós pályázatok társfinanszírozási részeként a települések helyett vállalt állami előleg, és egyre több a kifizetetlen számla. Gyakoribb az is, hogy az önkormányzatok a helyi vállalatok révén vesznek fel hitelt, melyhez a település kezességet vállal. A lap szerint az ilyen hitelekhez könnyebben hozzájárult eddig ezeknek a hiteleknek a felvételéhez, mintha maga a település kérte volna. De azért az ellenzéki nagyobb városok így sem lehetnek biztosak a sikerükben: júniusban kormányhatározatban utasította el az állam a Miskolci Hőszolgáltató Kft. 435 millió forintos hiteligényét. Mint a lap írja, az ilyen döntés az előző ciklusban nagyon ritka volt: 2018-ban 137 település 158 ügyben kérte a kormány hozzájárulását a hitelfelvételhez, és csak négy alkalommal nem hagyták ezt jóvá.