Varga Judit átadott 26 ezer négyzetmétert a raboknak, hogy ne legyen akkora zsúfoltság a börtönökben

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

2750 börtönférőhelyet adott át hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter, így az eddiginél majdnem 26 ezer négyzetméterrel nagyobb terület jut a fogvatartottaknak. Ezt már meglevő börtönök bővítésével érték el: Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440, Miskolcon 550 embert tudnak befogadni az új épületszárnyak.

A börtönök telítettsége így szeptemberben 100 százalék alá csökkenhet,közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) fél évvel azután, hogy a kormány kampányt indított a „börtönbiznisz” ellen, vagyis azért, mert korábban számos fogvatartott sikerrel perelte az államot nemzetközi fórumokon a börtönök túlzsúfoltsága miatt. 

Az új körletekbe közel ezer klímát szereltek be, mindenhol vannak fürdő-, foglalkoztató- és egészségügyi helyiségek, személyzeti irodák. A zárkák három, illetve hat fő befogadására alkalmasak, a háromfős zárkák alapterülete 12,5, a hatfőseké 25,5 négyzetméter. 

Varga Judit arról beszélt az átadáson, hogy

a nem megfelelő börtönkörülményekre való hivatkozás, a fogvatartottak, illetve képviselőik részére fizetett milliárdos nagyságrendű kártalanítási összeg joggal sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány ezért a kártalanítások jogalapjának megszüntetésével oldja fel ez a helyzetet.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlementi államtitkára, Varga Judit igazságügyi miniszter, Tóth Tamás vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, és Németh Éva, ezredes, a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a büntetés-végrehajtási Intézet új épületszárnyának átadásán 2020. július 13-án.Fotó: Vasvári Tamás/MTI/MTVA

Februárban még úgy volt, hogy a börtönkártérítések ügye a gyöngyöspatai szegregációs perrel együtt a kormány fő témája lesz tavasszal, nemzeti konzultációt is tartottak volna ezekről. A koronavírus-járvány azonban mindkettőt felülírta, Gyöngyöspatáról legfeljebb a Kúria-ítélet idején volt szó, a „gátlástalan” és „iparággá vált börtönbizniszről” viszont hónapok óta nem hallottunk. 

Tuzson Bence államtitkár januárban azt mondta, elmúltak azok az idők, amikor rabokat kínoztak a börtönökben és nincsenek embertelen viszonyok sem. Inkább ott látott problémát, hogy

„valamilyen, akár ENSZ-szervezet vagy egyébként az Európai Tanács ajánlásokat bocsát ki és azokban olyan feltételeket határoz meg, amelyek az eredeti egyezményeknek talán még a gondolatában sem volt benne, amikor azt mondja, hogy az embertelen bánásmód azt jelenti, hogy X négyzetméter alatt van a börtönben a hely”.Völner Pál államtitkár is arról beszélt, hogy a bűnözők mindenféle mondvacsinált ürüggyel beperlik az államot az állítólagos rossz börtönkörülményekre és zsúfoltságra hivatkozva.

Ehhez képest éles váltásnak tűnik a mostani férőhelybővítés, pedig valójában összecseng azzal, amiről a kormány éveken át beszélt. 2015-ben egy új, budapesti körlet átadásán Tasnádi László államtitkár azt mondta, „a kormány célja a börtönök – Európai Unió által is szóvá tett – zsúfoltságának csökkentése”. Pintér Sándor belügyminiszter azzal avatta fel a menekülttáborból átalakított kiskunhalasi börtönt, hogy az „már más minőséget képvisel”, hiszen „472 új, korszerű, nemzetközi sztenderdnek megfelelő” helyet adtak át. 

.Varga Judit igazságügyi miniszter (j) és Tóth Tamás vezérõrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet új épületszárnyának átadásán 2020. július 13-án.Fotó: Vasvári Tamás/MTI/MTVA

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben állapította meg először, hogy rendszerszintű probléma van a magyar büntetés-végrehajtás területén: a fogvatartottak körülményei összességében olyan rosszak, hogy „az már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”. Ekkor 140 százalékos volt a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága, 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva.

A következő évben a kormány nyolc új börtön építését is megígérte, és úgy volt, hogy már 2019-re 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltsági mutatóját. Végül csak a menekülttáborból átalakított kiskunhalasi börtönt adták át azóta, a másik hétre még várni kell. A zsúfoltsági arányt is csak 112-re sikerült csökkenteni, amihez még egy 2017-es jogszabálymódosítás is kellett.