Éppen az áldozatok kártérítését akaszthatja meg a kormány kommunikációs keménykedése

Új ellenfelet választott magának a Fidesz kommunikációs agytrösztje: a rabokat. Visszaszólni úgysem tudnak, népszerűségük alacsony, tüntetni nem fognak mellettük. 

Orbán Viktor a múlt heti sajtótájékoztatóján jelölte ki a célt, és kikelt az ellen, ami „megsebezte a magyar néplelket”, hogy elítélt bűnözőknek fizet az állam azért, mert a fogvatartásuk körülményei nem megfelelőek. És be lehetett dobni az Európai Unió meg ügyvédeket nevét is, akik miatt milliókat vesznek el a magyar adófizetőktől. Aztán a Fidesz még hozzátette Soros Györgyöt is. 

Még a kormányon belül is volt abban egy kis bizonytalanság, hogy mit jelent Orbánnak az az utasítása, hogy fillért se fizessen az állam a rossz börtönkörülmények miatt bírósághoz forduló, és a kártérítési pert jogerősen is megnyerő fogvatartottaknak. Völner Pál igazságügyi minisztérium államtitkár az RTL-nek még azt mondta, hogy

"a miniszterelnök úr úgy értette, hogy az Európában kialakult keretrendszert kell felülvizsgálnunk, és ezek alapján ne fizessünk, hanem alkossunk új keretrendszert".

De mostanra egyértelművé vált, amit elég egyértelműen mondott Orbán. Egy másik minisztérium (nem a szakmai, hanem a propaganda) államtitkára, Tuzson Bence közölte a Hír TV-ben, hogy az állam felfüggeszti a megítélt kártérítések kifizetését. 

Tuzson azzal érvelt, hogy elmúltak már azok az idők, amikor rabokat kínoztak a börtönökben és nincsenek embertelen viszonyok sem, ezek ellenzése amúgy is keresztényi értékekből levezethető. Így rendben is van, hogy aláírtunk ezeket tiltó nemzetközi egyezményeket. De ott a probléma, hogy 

„valamilyen, akár ENSZ-szervezet vagy egyébként az Európai Tanács ajánlásokat bocsát ki és azokban olyan feltételek határoz meg, amelyek az eredeti egyezményeknek talán még a gondolatában sem volt benne, amikor azt mondja, hogy az embertelen bánásmód azt jelenti, hogy X négyzetméter alatt van a börtönben a hely”. 

Ráadásul szerinte ezek az eredetileg csupán ajánlásoknak induló, nem kötelező erejű feltételek belopakodtak a joggyakorlatba és főleg az európai bírósági gyakorlatba, és aztán ez alapján bírságolják az országokat. 

   

Itt érdemes megállni egy pillanatra. Tuzson arra nem tért ki, a műsorvezető pedig nem kérdezte, hogy 17 ember egy 30 négyzetméteres cellában hol fér bele akár az emberséges bánásmódba. 

Megkerestük Kadlót Erzsébetet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkárát, aki a nyáron osztotta meg a tapasztalatait a helyenként elképesztő magyar börtönviszonyokról. Az ügyvéd egyrészt pontosította Orbán Viktort, hogy nem az Európai Unió bírósága, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága hozott egy pilot ítéletet a Varga és társai ügyében 2015-ben. Ebben azt állapították meg, hogy rendszerszintű probléma van a magyar büntetés-végrehajtás területén: a fogvatartottak körülményei összességében olyan rosszak, hogy

"az már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül."

Ekkor Magyarországon a 140 százalékos volt a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága, 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva.

Ezután az Európa Tanács kiadott egy ajánlást, hogy miben kellene javítani a magyar börtönviszonyokat. Például a jogszabály szerint is a raboknak legalább 3, illetve nők és fiatalkorúak esetén 3,5 négyzetméter életteret kellene biztosítani (az ágy és a szekrény nem tartozik ebbe bele), ez nálunk 1-1,5, jó esetben 2 négyzetméter.

A magyar kormány ugyan gyorsan bejelentette öt új börtön építését, de ezek nem készültek el azóta sem. Pár helyen összenyitottak cellákat, hogy növeljék a négyzetméterek számát. 

Nem minden börtön egyforma, Kadlót Erzsébet szerint vannak egészen kulturált helyek is, de van, ahol még mindig csupán egy függönnyel választják le a vécét a cellán belül. Akár egy börtönön belül is változó, hogy milyen körülményeket biztosítanak a fogvatartottaknak. De vannak olyan esetek is, mint amiről egy éve az alapvető jogok biztosa is borzasztó körülményeket talált egy budapesti börtönben:

  • Óriási a túlzsúfoltság, az engedélyezett 153 férőhelyen 258 fogvatartottat helyeztek el.
  • A falak néhol vizesedtek, penészesek, a víz- és elektromos hálózatot folyamatosan karban kell tartani.
  • A női fogvatartottak zárkája pedig nagyon elhanyagolt.
  • A zuhanyzókban sok helyen hegyes csapcsonkok álltak ki a falból.
  • Egy zuhanyzóban éles tárgyakkal karcolt graffitik voltak, vagyis a fogvatartottak éles tárgyakat vihettek be magukkal.

A Hír TV-ben Tuzson arról is beszélt, hogy 12 ezer per van, biznisz épült e köré. Szerinte „ezek az emberek ott vannak a börtönben és, amint belép a börtönbe rögtön feltűnik valaki, valamilyen civil szervezet, valamilyen ügyvéddel az oldalán, hogy ebből bizony üzletet lehet csinálni. Köztudott, hogy futószalagon lehetett pereket nyerni”. 

Az egy dolog, hogy civil szervezetek nincsenek a börtönben, mert a büntetés-végrehajtás például 18 év után felmondta a jól működő együttműködést a Helsinki Bizottsággal. (Pedig voltak eredményei, Márianosztrán például a Helsinki olyan rossz körülményeket talált, hogy azt egy belső vizsgálat követte a bv-nél és le is váltották a börtön vezetőjét.) 

Maradt még külső kontroll, az ombudsmani hivatalon belül működő OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus, ami ellenőrzi, hogy betartják-e itthon a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ egyezményt. A jelentéseikben is rendszeresen beszámolnak túlzsúfoltságról és egyéb problémákról, (ilyen a fent idézet jelentés is), őket pedig bajos Soros fizetett ügynökeinek nevezni. Egyébként a büntetés-végrehajtás honlapja is felhívja a figyelmet a kártérítési lehetőségekre.  

Tuzson sugalmazásával szemben Kadlót Erzsébet szerint arról sincs szó, hogy boldog-boldogtalannak megítélnék a kártérítést a magyar bíróságok. Egyszerű matekról van szó: a bíróság ellenőrzi, hogy hány fős zárkában volt elhelyezve a fogvatartott, abban hány voltak, mekkora a cella alapterülete. Azok a rabok kaphatnak kártérítést, akik legalább fél évig voltak túlzsúfolt helyiségben. Ha ez megszakad közben 30 napra, akkor újra indul a fél év. Van olyan börtön, ahol figyelnek is erre, hogy megelőzzék a kártérítéseket. 

Ráerősítve Orbán szavaira a Hír TV stúdiójában az államtitkár a legerősebb kommunikációs fegyverének azt szánta, hogy „ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, az nem lehetséges, hogy bűnözőknek fizet a magyar állam, közben pedig az áldozatok a bűnözőktől nem kapják meg a megfelelő kártalanítást vagy kártérítés összegét”. 

Ez így egyszerűen nem igaz. A kártérítéseket nem kapja meg egy az egyben a fogvatartott, a bíróság dönthet úgy, hogy akár a teljes összegből az áldozatoknak nagy családtagjaiknak kell törleszteni kártérítést, vagy akár elmaradt gyerektartást. Emiatt már korábban módosították a büntetés-végrehajtási törvényt.  

A büntetés-végrehajtás is azt írja a kártalanításról szóló tájékoztatójában, hogy „az összegből levonásra kerülhet a vonatkozó időszak alatt végrehajtott szabadságelvonásokat kiszabó ítéletekben és egyéb ügyekben keletkezett polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj”.

Vagyis ha a kormány nem fizet, azzal lényegében megakasztja az áldozatok kártérítését. 

Amúgy napi 1200-1600 forintról van szó. Ami persze sok, ha a túlzsúfoltság tényleg rendszerszintű és összeadódik. 

Az elmúlt években javult a statisztika:

  • 2016 - 131 százalék 
  • 2017 - 129 százalék
  • 2018 - 113 százalék

De nem várható további csökkenés, mert emelkedtek a büntetési tételek, a fogvatartottak hosszabb ideig lesznek börtönben. 

Arra a lépésre, hogy a kormány nem fizeti ki a megítélt kártérítéseket, Kadlót Erzsébet azt mondta: erre semmiféle jogi alapjuk nincsen. Az államnak a jogerős döntés végrehajtására 60 napja van, ha ez nem teljesül, a fogvatartott végrehajtási kérelmet adhat be. 

A Helsinki Bizottság közleményt adott ki, amiben nyilvánvaló hazugságnak nevezik hogy „civil szervezetek járnak be ügyvéddel börtönbe”, hiszen köztudottan kitiltotta onnan őket a kormány lassan három éve. Azt is írják, hogy  tudomásuk szerint egyetlen civil szervezet sem kapott pénzt a 12 ezer ügyben ellátott képviseletért, a Magyar Helsinki Bizottság biztosan nem. Ők az ügyfeleiknek ingyenesen segítünk. „Tavaly mindössze két ilyen ügyben láttunk el képviseletet, az egyiknél egy agydaganatos elítéltnek segítettünk (sajnos, sikertelenül), a másikban egy alkotmánybírósági beadványt írtunk meg” - áll a közleményben. 

A Helsinki Bizottság megjegyezi, hogy kártalanításra 2017 óta van lehetőség. „Erre azért tarthatnak igényt az elítéltek, mert gyakran évekig olyan körülmények között tartják őket fogva, ahogyan kutyát sem lehetne tartani. A kártalanítás rendszerét ugyanaz a kormány hozta létre, amelyik most elfogadhatatlannak tekinti” - fogalmaz a civil szervezet.

Arról pedig, hogy a kormány felfüggesztette a jogerősen megítélt börtönkártalanítások kifizetését, annyit jegyeztek meg: „ahol a törvények alapján meghozott jogerős ítéleteket egy politikus utasítására semmibe lehet venni, ott nem a törvény uralkodik, hanem a politikus önkénye”.

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.