Ez a félórás interjú Trumppal már olyan, mintha a legjobb forgatókönyvírók írták volna

FILM
2020 augusztus 08., 11:58

Nemrég Donald Trump máris klasszikussá vált, sokat parodizált interjút adott az Axiosnak. Ritka pillanat az ilyen, amikor az amerikai elnök hajlandó hosszabban beszélgetni kritikus újságírókkal, bár Trump képes még a kormánypárti Foxnak is úgy nyilatkozni a saját mentális képességeiről, hogy abba mindenki belezavarodjon. (Nálunk pláne rég ismeretlen ez a hozzáállás, a miniszterelnök több mint egy évtizede nem adott interjút kritikus médiának.)

Az HBO-n megjelent interjúban Jonathan Swan fél óra alatt egy sor fontos kérdésről beszélgetett Trumppal a világjárványtól kezdve a Black Lives Matter-mozgalmon át a novemberi elnökválasztáson keresztül az amerikai külpolitikáig. Most került fel a netre, és érdemes végignézni, mert az írásos beszámolók képtelenek visszaadni azt, amitől igazán meghökkentő szokott lenni minden Trump-megnyilvánulás. Szinte olyan, mintha hollywoodi vígjátékszerzők írták volna: végig izzik a levegő, és tökéletes a meghökkentő mondatok időzítése, ahogy a riporter őszinte döbbenete is.

link Forrás

Olvasd el a kézikönyveket!

Az első kérdés Trump „pozitív gondolkodás”-filozófiájáról szólt, és hogy segített-e a koronavírus-járványban az, hogy pozitív dolgokat mantrázott. Az elnök azt mondta, ez túlzás, a negatív dolgokkal is foglalkozni kell, aki nem teszi, az bolond. Ugyanakkor szerinte segített ez a járványban, hiszen a lélegeztetőgépektől a Kínára és Európára kiszabott beutazási korlátozásig jól csinálta a dolgokat, pedig minden szakértő az ellenkezőjét javasolta, de 3 hónappal később már örültek. Szerinte enélkül több 100 ezer halottal több lenne az USA-ban.

Trump arra a felvetésre, hogy nem volt-e rossz, hogy a szokásos üzletemberes stílusban kommunikáltak a járványról, azt mondta, a spanyolnátha óta nem volt ilyen világjárványt, senki sem tudta, pontosan mit kell tenni, és „a fake news a tévében” nem beszél arról, hogy 188 másik ország, ahol arányaiban jobban szenvednek, mint az USA.

Ezután azt mondta, hogy így vagy úgy, de Kínából jött a vírus, és ezt Amerika soha nem fogja elfelejteni, majd rátért arra, hogy Kínát mennyire lenyomják minden téren, az ő kereskedelmi háborújának köszönhetően a kínai gazdaság 67 éve a legrosszabb évet zárta tavaly. Aztán jött a járvány, ami mindent felforgatott. Lezárások jöttek, és ha a nyájimmunitásban bíztak volna, milliók haltak volna meg, de most újranyitnak. Trump szerint azok, akik igazán értenek hozzá, azt mondják, elképesztő munkát végeztek (de kérdésre nem nevezett meg senkit).

Jonathan Swan ezután, mintha egy gyerekhez beszélne, arról magyarázott, hogy júniusban már lehetett tudni, hogy baj van, és Trump akkor tartott nagygyűlést a tulsai stadionban. (Egyébként pont ott, ahol 100 éve akkora rasszista tömegmészárlás történt, hogy arról csak manapság kezdtek el érdemben beszélni.) Trump azt mondta, Oklahoma jól állt akkor, és különben is: nem is 6000 néző volt, ahogy a média tudósította, hanem 12 ezer, sőt ez volt a Fox történetének legnézettebb szombat esti beszéde, és erről sem beszél senki.

Swan erre begurult, azt mondta, nem kritizálja Trump képességét, hogy nagy tömeget tud összehozni, hiszen öt éve tudósít róla. „Viccel velem?” – kérdezte, hangsúlyozva, hogy az egészségügyről kérdezi az elnököt. Azt mondta, az elnök rajongói (köztük sok idős ember) benne bíznak, a médiát vagy Anthony Faucit, Trump vezető járványügyi tanácsadóját fake news-nak tartják, erre ő olyanokat mond, hogy minden rendben van, és nem kell aggódni a maszkviselés miatt.

Trump szerint bár napi ezer ember meghal a járványban, amennyire lehet, urai a helyzetnek. Arra a kérdésre, hogy a novemberi elnökválasztásig nem változtatja-e meg újra az üzenetét, ami most éppen az, hogy maszkot kell viselni, és „rosszabb lesz a helyzet, mielőtt újra jó lesz”, vagy megunja-e a témát, azt mondta, nem fogja megunni, de már Kínában meg kellett volna állítani a járványt.

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz mindenkinek napi szintű tesztje, mint amilyen neki van, azt mondta, az USA tesztelt a legtöbbet, míg az 1,4 milliárd fős India 11 millió tesztet végzett el, az Egyesült Államok majdnem 60-at, dupla annyit, mint az EU. Ezután ez a beszélgetés zajlik le:

Trump: Vannak, akik azt mondják, túl sok tesztet is csinálhatsz. Tudja ezt?
Swan: Ki mondja ezt?
Trump: Csak olvassa el a kézikönyveket, könyveket!
Swan: Milyen kézikönyveket?
Trump: Olvassa el a könyveket!
Swan: Milyen könyveket?

Nem derült ki. Végül azt mondta, relatíve hamar lesz szélesebb körű tesztelés.

Aztán arról beszélt, hogy amikor elnök lett, még nem volt teszt. Miért is lett volna, amikor a vírus még nem is létezett, tette fel a kérdést Swan. Trump ezután arról beszélt, hogy Amerika tesztel a legtöbbet, így persze, hogy ott van a legtöbb azonosított fertőzés is. Csakhogy a növekvő halálozási arányra ez nem ad magyarázatot.

Trump erre elővett grafikonokat, amik szerint a fertőzésekhez képest alacsony a halálozási arány, de Swan közbeszólt, hogy lakosságarányosan sokkal több a halott, mint Németországban, Dél-Koreában és egy rakás más országban. Trump erre azt mondta, „ezt nem csinálhatod”, majd a dél-koreai adatra (51 millió főre jut 300 halott) azt mondta, „ezt nem tudhatod”. Arra, hogy meghamisítanák-e a statisztikájukat, azt mondta, ilyet nem mond, mert jó viszonyban van Dél-Koreával, de „ezt nem tudhatjuk”. Szerinte Swan nem tudósítja pontosan az adatokat. („Azt hiszem, de” – mondta erre a riporter.)

Trump szerint most jóval alacsonyabb a halálozási arány, mint volt. Ez igaz is, csakhogy napi 2500-ról lement 500-ra, majd felment 1000-re, és még mindig nő – mondta Swan, amire Trump azt mondta, Arizonában, Texasban és Floridában is megy le. (Floridában egyébként nő.) Csakhogy nemzeti szinten nő, mondta Swan, mire Trump azt mondta, hogy csökken.

Jonathan Swan arca, amikor Trump arról beszél, hogy Floridában csökken a halálozások száma
photo_camera Jonathan Swan arca, amikor Trump arról beszél, hogy Floridában csökken a halálozások száma

Kapcsolat Putyinnal

Trumpot állítólag már márciusban tájékoztatták arról, hogy orosz kémek fizethettek vérdíjat a táliboknak a megölt amerikai katonákért, de máig nem tett semmi. Kérdésre elmondta, hogy nem beszélt erről Vlagyimir Putyinnal a július végi telefonbeszélgetésükön, mert másról beszéltek, és szerinte erről az ügyről „sok ember azt mondta, hogy fake news”. Trump azt mondta, sosem jutott el az erről szóló hírszerzési tájékoztatás az asztaláig, majd arra a kérdésre, hogy ezeket el szokta-e olvasni, azt mondta, igen, egy csomót szokott olvasni, és általában napi egyszer találkozón is részt vesz.

Arra a felvetésre, hogy az afganisztáni misszió volt vezetője szerint az oroszok fegyverrel látják el a tálibokat, Trump azt mondta, korábban meg az USA csinálta ugyanezt a szovjetekkel szemben, de az afganisztáni háború miatt csődbe mentek, így lettek Oroszország, és most az oroszoknak semmi közük Afganisztánhoz, az ottani kavarás az utolsó dolog, amit akarnának, hiszen egyszer már próbálták, és nem sikerült túl jól.

Swan az amerikai csapatkivonásokról is érdeklődött: amikor Trump elnök lett, 8800 amerikai katona volt Afganisztánban, aztán felment 14 ezerrel, és most 8500 van. Erre Trump azt mondta, hamarosan csak 4000 lesz, ami elég nagy hír lenne, de azt nem akarta elmondani, hogy ez mikorra várható. Ezután arról beszélt, milyen híres ISIS-vezetőket szedtek le, és hogy szerinte az amerikai történelem legnagyobb hibája volt, hogy benyomultak a Közel-Keletre.

Elfogadja-e Trump, ha veszít?

Trump nemrég azt mondta a Foxnak, hogy nem tudja elmondani, el fogja-e fogadni a novemberi elnökválasztás eredményét. Trump azt mondta, több 10 millió ember fog levélben szavazni, masszív csalás várható. (Ez a rendszer egyébként már a 19. századi polgárháború óta él.)

A kérdésre, hogy Trump miért kívánt minden jót Ghislaine Maxwellnek, azt mondta, öngyilkos lett a barátja, Jeffrey Epstein, nehéz most neki.

Arra a kérdésre, hogy mi történt Portlandben, ahol határőrök ütlegelték az embereket, először azt mondta, „fake news”, majd hogy az antifa terrorista anarchistái miatt volt az egész. Azt mondta, azért voltak ezek az emberek jelöletlenek, mert az antifa megtalálná a címét a rendőröknek, ha jelölve lennének.

Sosem volt ilyen jó a feketéknek

Swan azt is megkérdezte, hogy Trump találkozott-e valaha Black Lives Matter-aktivistával, hogy meghallgassa, mit szeretnének. Trump azt mondta, rosszul indult az egész, mert azt skandálták, hogy: „Disznókat pokrócba, süssük meg, mint a szalonnát!” (Ez tényleg elhangzott valahol 2015-ben, de nem hivatalos jelszó.) Trump azt mondta, találkozna BLM-essel, de senki sem kérte eddig, és egyébként is a vírusig több feketének volt állása, mint valaha.

Arra a kérdésre, hogy sok rendőr másképp kezel-e feketéket, mint fehéreket, azt mondta, reméli, nem, és a „térdről a nyakon” (George Floyd megöléséről) azt mondta, gyalázat volt, de azt is mondta, hogy a rendőrök összességében több fehér embert öltek meg. Swan megkérdezte, mit tenne Trump a rendszerszintű igazságtalanság ellen, Trump arról kezdett beszélni, hogy „a barátja, Obama elnök”, majd azt mondta, talán – a rabszolga-felszabadító – Lincolnon kívül ő tette a legtöbbet a feketékért. Arra a kérdésre, hogy többet tett-e, mint Lyndon B. Johnson, aki aláírta a feketék hátrányos megkülönböztetésének véget vető polgárjogi törvényt, azt mondta, az ő elnöksége alatt éltek a legjobban a feketék, és jövőre megint jó lesz, hacsak – mint mondta – valaki, aki nem ért hozzá, el nem szúrja az egészet, és ez megtörténhet.

Meghalt John Lewis fekete polgárjogi aktivista. Trump róla azt mondta, nem ismerte őt, sosem találkoztak, a férfi pedig nem ment el az elnöki eskütételére, és a State of the Union-beszédeire. Arra a kérdésre, hogy meggyőzőnek találta-e Lewis munkásságát, ezt ismételte el, és azt mondta, sok energiát fektetett a polgárjogokba, de sokan mások is. A John Lewis-híd ellen semmit kivetnivalót nem találna.