Először csökkent a szénerőművek száma a világban
2020 első hat hónapjában olyasmi történt, amire az ipari forradalom kezdete óta nem volt példa:
csökkent a világ szénerőműveinek száma és kapacitása.
A Global Energy Monitor (GEM) friss jelentése szerint az év első felében a világ szénerőmű-kapacitása 2,9 gigawattal 2047 gigawattra csökkent: 18,3 gigawattnyi kapacitást helyeztek forgalomban, miközben 21,2 gigawattnyit végleg lekapcsoltak. A CarbonBrief elemzése szerint a csökkenés egyrészt a koronavírus miatt világszerte bevezetett korlátozások okozta lassulás is elősegítette, de számított az is, hogy számos országban (elsősorban az EU-ban) egyre komolyabban veszik a klímavállalásokat.
A párizsi egyezményben kitűzött klímacélok eléréséért (és ezzel a kutatók reményei szerint a klímaváltozás hatásainak tompításáért) ugyanis nagyon fontos lenne, hogy világszerte minél előbb kivezessék a rendkívül szennyező szénenergiát. És bár a mostani jelentés a történelem során először csökkenésről számolt be, a szénerőművek működését vizsgáló kutatók szerint korai lenne még nagyon örülni: világszerte jelenleg 189,8 gigawattnyi kapacitás kiépítése zajlik, és további 331,9 gigawattnyi erőmű építése van tervben. Annak ellenére, hogy az ENSZ főtitkára, António Gutteres szénerőmű-építési moratóriumra szólította fel a világ országait.
Az új erőművekért elsősorban Kína felelős: a világ többi részén a kapacitások 2018-ban értek a csúcsra, és azóta csökkennek, Peking azonban nemrég növelte az új erőművekre kiadott engedélyek számát. A CarbonBrief elemzése szerint
idén fordult elő először, hogy a világ szénerőmű-kapacitásának fele Kínában működik.
A 2020 első felében átadott új erőművek nagyobbik része is Kínában működik, összesen 11,4 gigawattnyi kapacitással, de Japán is hozzáadott 1,8 gigawattot a globális mérleghez. Németországban pedig egy 1,1 gigawattos új erőmű kezdett el termelni, amit a tervek szerint viszonylag hamar, 2038-ban nyugdíjaznak is majd, amikor az ország végleg szakít a szénenergiával.
Az idei lekapcsolt kapacitások többségét az EU országai (illetve Nagy-Britannia) adták ki, összesen 8,3 gigawattal, majd az Egyesült Államok (5,4 gigawatt) és Kína (1,7 gigawatt) következett.
A legtöbb helyen marad a csökkenés
Az előrejelzések szerint a csökkenő tendencia fennmaradhat a jövőben is: a jelenlegi tervek szerint 2024-ig összesen 98,6 gigawattnyi kapacitást fognak lekapcsolni, míg 91,3 gigawattnyi új erőmű fog elkészülni addigra.
Az európai csökkenést a szénenergia egyre nagyobb költségei magyarázzák: az egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályozások, illetve az uniós kibocsátási irányelvek miatt egyre drágább lett szénerőműveket üzemeltetni. Ehhez jön még, hogy a különféle megújuló energiaforrások folyamatosan egyre olcsóbbá válnak, elősegítve a váltást. Ezeknek a folyamatoknak hála Portugáliában például a tervezett 2023-as céldátumnál két évvel hamarabb vezetik ki teljesen a szénenergiát.
Az uniós tagállamok többsége már elköteleződött a szénenergia kivezetésének 2030-as céldátuma mellett, de a szénerőművek még azokban az országokban is szorulnak vissza, melyek nem csatlakoztak ehhez a projekthez: Spanyolországban például idén júniusig az ország kapacitásának felét, 4,8 gigawattot nyugdíjaztak.
Szorulnak vissza a szénerőművek Nagy-Britanniában is, ahol 2020 első felében az ország erőműveinek több mint harmadát kapcsolták le, közben pedig a brit elektromos hálózat több mint két hónapon át szénenergia nélkül működött.
Ausztriában idén áprilisban zárták be az utolsó erőművet, és előrejelzések szerint 2022-re Franciaországban és Svédországban, 2023-ra Szlovákiában, 2024-re Nagy-Britanniában, 2025-re Írországban és Olaszországban, majd 2028-ra Görögországban, 2029-re Hollandiában, Finnországban, 2030-ra pedig Magyarországon és Dániában számolhatják fel teljesen a szénenergia használatát az áramtermelésben.
Globális probléma kevés országból
A CarbonBrief elemzése is hangsúlyozza, hogy a világ szénerőművei valójában csak pár országban összpontosulnak:
a világ 10 országa felelős az épülő szénerőművek 90 százalékáért, míg a jelenleg működő erőművek 86 százalékáért.
Kína mára a globális erőműkapacitás feléért felel, ahogy a készülő új erőművek 48 százalékárt is. Az idén bejelentett új kapacitások 90 százaléka (53,2 gigawatt az 59,4-ből) szintén Kínában épül majd, ahogy a jelenleg zajló építkezések 86 százaléka, és az idén átadott erőművek 62 százaléka is ott található. Az idei év első felében a kínai hatóságok 19,7 gigawattnyi új kapacitás építésére adtak engedélyt, ami a legmagasabb érték 2016 óta, amikor a központi kormány szigorította az új erőművek engedélyezését. A CoalBrief szerint mivel a legtöbb idei engedélyezés márciusban történt, felmerül a gyanú, hogy az új erőművekkel Kína a koronavírus okozta gazdasági lassulást szeretné ellensúlyozni.
A Reuters elemzése szerint ugyan Kínában folyamatosan csökken az összenergia-termelésen belül a szén szerepe (2019-ben 58 százalék volt, míg 2012-ben közel 70 százalék), de közben az egyre növekvő energiaigény miatt a ténylegesen elégetett szén mennyisége nem csökken. Peking állítása szerint az országban átadott új kapacitások többsége már megújuló forrásból származik majd, ráadásul elemzők abban sem biztosak, hogy a Kína által tervezett kapacitások mind megépülnek: ugyanis a közelmúltban átadott erőművek alacsony kapacitáskihasználással működnek, és tíz régióban már az államkötvényeknek is jobb hozama van, mint a szénerőművekbe történő befektetéseknek.
A Global Energy Monitor globális szénprogramjának igazgatója, Christine Shearer szerint egyáltalán nem valószínű, hogy az összes tervezett kínai kapacitás megvalósul majd, de szerinte erről többet a 2021 és 2025 közötti ötéves terv részleteinek bemutatásakor fogunk megtudni.
Kínán kívül mindössze hét országban jelentettek be új erőműveket: Indiában, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Törökországban, Bangladesben, Oroszországban és Brazíliában.
Nagyon látványos a visszaesés Indiában: két évvel ezelőtt még India felelt a készülő erőmű-kapacitások 17 százalékáról, ez idén már csak 12 százalék, és az első félévben nem is indult új építkezés. Ráadásul 0,3 gigawattal csökkent is a kapacitásuk idén, amit még pár évvel ezelőtt se gondolt volna senki reális lehetőségnek.
Záródnak a pénzcsapok
Ugyanígy tapasztalható egy megtorpanás Ázsia délkeleti részén, amely az elmúlt években a legdinamikusabban növő piaca volt a szénenergiának: mindössze 1 gigawattnyi kapacitást állítottak üzembe idén, illetve 0,8 gigawattnyi kapacitás építése kezdődött meg, ami közel 70 százalékos visszaesés a 2015 óta eltelt időszak éves számaihoz képest.
A visszaesés egyik hajtóereje, hogy a régió beruházásait finanszírozó Dél-Koreában és Japánban a közvélemény egyre nagyobb nyomást helyezett a döntéshozókra és a pénzügyi szereplőkre: ennek köszönhetően Dél-Koreában hamarosan elfogadhatnak egy törvényt is, ami megakadályozná, hogy az ország jövőben külföldi szénerőmű-beruházást finanszírozzon. E folyamatok miatt a régióban egyre nehezebb szénerőmű-építésekhez finanszírozókat találni, lassan Kína marad az egyetlen, ahova még fordulni lehet.
Szorulnak vissza az erőművek Dél-Ázsiában is: Banglades kormánya nemrég jelentette be, hogy a három, jelenleg is épülő erőmű után nem kezdenek új építkezésekbe, 17,9 gigawattnyi kapacitásról lemondva így, míg Pakisztán egy 0,7 gigawattos erőmű tervét vetette mégis el, mivel pénzügyi gondok vannak kettő, a kínaiak által finanszírozott erőmű kiépítésével.
Különösen rájárt a rúd a nagyobb projektekre: Egyiptom például egy gigantikus, 6,6 gigawattos erőmű tervét dobta vissza, és helyette megújuló projekteket finanszíroznak. Oroszországban pedig a 2013-ban még 8 gigawattosra tervezett Erkovetszkaja erőmű kapacitását mérsékelték jelentősen, 1 gigawattra.
Hiába a csökkenő kapacitások, az előrejelzések szerint a globális szénfelhasználás nagyon lassú ütemben fog csak csökkenni a következő évtizedben, és ez szinte biztos nem lesz elég ahhoz, hogy a párizsi klímacélokat elérhesse a világ. A CarbonBrief elemzése szerint például a jelenleg látható csökkenési pálya az energiaszektorban csak a felét jelenti annak, amire a kevésbé ambiciózus klímacél elérésére szükség lenne.
A problémát, melyről korábban részletesen is írtunk, az okozza, hogy ha egyáltalán nem épülne mostantól egyetlen új erőmű sem, akkor is annyi kapacitás működik jelenleg a világban, hogy tarthatatlannak látszanak a klímacélok. Épp ezért szorgalmazzák klímakutatók, világszervezetek és környezetvédő szervezetek, hogy a jelenleg tervezettnél is gyorsabb ütemben építsék le az országok a kapacitásaikat.
Az optimistább elemzők szerint miközben világszerte a növekvő ellenállás miatt eleve egyre nehezebb új szénerőműveket építeni, az alternatív energiaforrások technológiája egyszerre válik egyre fejlettebbé és közben egyre olcsóbbá is, ami miatt már gazdaságilag is egyre kevésbé érik meg a szénenergiába fektetni.