Magyarországon továbbra sem egyszerű hozzáférni az aktuális koronavírus- fertőzöttséget kimutató PCR-teszthez. Pedig a kormánynak is tanácsot adó szakértők, például a matematikus Röst Gergely, vagy az epidemiológus Oroszi Beatrix is a tesztelés bővítését szorgalmazza.
Aki nem teljesíti a protokollban előírt kritériumokat, legfeljebb pénzért teszteltetheti magát. A Nemzeti Népegészségügyi Központnál 30 ezer forintba kerül egy teszt, kivéve annak, aki még aznap szeretne eredményt, vagy szombaton teszteltetné magát, mert akkor 45 ezerbe. A PCR-tesztet végző magánszolgáltatóknál is hasonló árakkal találkozhatunk: van, ahol 25 ezer egy teszt, máshol 30 ezer, vagy akár 40 ezer.
Könnyen lehet amellett érvelni, hogy ha egy munkahelyen semmi sem utal a fertőzés jelenlétére, a munkáltató mégis biztosra akar menni, ne az állam fizesse a tesztelés költségeit. Persze ebben az esetben is kérdés, mennyire kell a zsebébe nyúlnia. Csak egy példa: Ausztriában, ahol jobbak a jövedelmi viszonyok, ez a bécsi labor ugyanúgy 30 ezerért kínál tesztet, mint a magyar állami népegészségügyi központ.
Összességében szinte minden uniós országban sokkal könnyebb ingyenes tesztet csináltatni, mint Magyarországon. Az Our World in Data térképe szerint csak a bolgár szabályozás hasonlít a mienkhez.Magyarországon ahhoz, hogy valakit kötelezően, ingyen teszteljenek, több feltételt is teljesíteni kell. Először is, koronagyanús tüneteket kell produkálni (köhögés, láz, nehézlégzés, szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy zavara). Ezt kiválthatja, ha valakinél már kimutatták a „COVID-19 fertőzésre jellemző radiológiai eltérést”, amihez külön vizsgálat kell, illetve ha valakinél a háziorvos koronavírus-fertőzést gyanít.
De önmagában egyik sem elég, legalább egynek teljesülnie kell az alábbiak közül is:
Ezért nem tesztelik például a koronavírus-fertőzöttek szoros kontaktjait, ha tünetmentesek. Az ő esetükben legfeljebb „a rendelkezésre álló kapacitásnak megfelelően” lehet tesztet kérni, kivéve az egészségügyi és bentlakásos szociális intézmények dolgozóinál, akiket a karantén elején és végén is tesztelnek.
Ehhez képest más országok igyekeznek úgy alakítani a szabályozást, hogy minél többen hozzáférjenek a tesztekhez, mielőbb azonosítva ezzel a fertőzötteket, akiket aztán el lehet különíteni, és meg lehet szakítani a fertőzési láncokat. Íme, néhány példa:
A francia egészségügyi miniszter július végén jelentette be, hogy a korábbiakkal ellentétben már orvosi recept és tünetek nélkül is lehet majd PCR-tesztet kérni, a költségeket pedig vállalja az állam. Olivier Véran elismerte, hogy vannak kapacitásbeli gondok, de azért a minták 80 százalékát 36 órán belül sikerül kielemezni. Főleg a személyzet szűkös, ezért az orvostanhallgatókat, a gondozó személyzet tagjait és a labortechnikusokat is bevonták. Sőt, a miniszter felhívott 30 Párizs környéki magánlabort, amelyek eddig nem vettek részt a munkában, hogy csatlakozzanak ők is.
Néhány napja az eddig is működő, és ingyenesen igénybe vehető magánlaborokon túl minden párizsi kerületben felállítottak egy-egy tesztállomást, miközben még két mobillabor járja a várost. A mintavétel ezekben is ingyenes, azok számára is, akiknek nincs társadalombiztosításuk. Azoknak, akik gyanús tüneteket észlelnek magukon, azt tanácsolják, hívják a háziorvosukat, aki soron kívül be tudja juttatni őket.
Németországban elég a teszthez, ha az orvos enyhe tüneteket lát a páciensén. A fertőzöttek kontaktjait tünetek nélkül is tesztelik, a gócpontokban pedig, ahol egy héten át legalább 50 fertőzött jut százezer emberre, nagyobb tömegben is tesztelhetik az embereket.
Kötelezően és ingyen tesztelik azokat, akik a járvány szempontjából különösen veszélyesnek ítélt területről érkeznek Németországba. Tőlük lehetőség szerint még a reptéren mintát vesznek, aminek az eredményét házi karanténban kell megvárniuk, és persze továbbra is otthon kell maradniuk, ha ez pozitívnak bizonyul.
Akik nem kockázatos területről érkeznek, nem kötelesek teszteltetni magukat, de ingyen megtehetik, az egészségügyi minisztérium honlapja szerint egyszerűen azért, mert
a tesztelés elmaradása még több pénzébe kerülne az államnak.Az ország több pontján, például Bajorországban is tesztállomásokat állítottak fel a határhoz közeli autópályák mellett, akárcsak a pályaudvarokon. A tartományi kormány 200 millió eurót költött a tesztelés bővítésére, írta néhány héttel ezelőtti cikkében a New York Times. Igaz, augusztus végén már pedzegetni kezdték, hogy a veszélyes területről érkezőket inkább egyszerűen karanténba kellene helyezni, mert nincs kapacitás ilyen sok tesztre.
Hollandiában ehhez hasonlóan ingyen jár a teszt azoknak, akik gyanús tüneteket produkálnak. Van, ahol „drive through” módszerrel, vagyis autóban ülve lehet mintát adni, hogy a mintavételre érkezők biztosan ne adják tovább a fertőzést. Németországban már tavasszal felállítottak ilyen állomásokat.
Mivel más országokhoz képest nagyon szigorúan határozzuk meg, kinek jár ingyenes teszt,
európai összehasonlításban még mindig alig végzünk teszteket.Ez az ábra népességarányosan, ezer főre vetítve mutatja a naponta elvégzett tesztek számát az uniós országokban (a napi adatok a megelőző hét nap átlagát jelentik). A legalsó, zöldes vonal Magyarországé (ha jobb oldalon az országok neve fölé mozgatja a kurzort, mindjárt áttekinthetőbbé válik).
De talán még jobban látszik a különbség ezen a térképen, ami az aktuális arányt mutatja Európában:
Az utóbbi napokban a szokásoshoz képest valamelyest növekedésnek indult a tesztek száma Magyarországon, ami akár biztató jel is lehet, de egyelőre nem tudni, hogy ez egy tudatos bővítés kezdete-e. Küldtünk ezzel kapcsolatban kérdéseket a Népegészségügyi Központnak, ha választ kapunk, beszámolunk róla.