Az MTA új elnöke szerint megdöbbentő, hogy Palkovicsék belenyúltak egy tudományos pályázat eredményébe

Amikor Freund Tamást júliusban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia élére, úgy tűnt, hogy vége az MTA és a kormány közötti nyílt konfliktusoknak. Mégsem így lett, az MTA elnöke kemény hangú tiltakozó levelet írt Palkovics László miniszternek egy olyan eset után, ami még a Kádár-rendszerben sem fordult elő és óriási felháborodást keltett.

A Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis belenyúlt a tudományos alapkutatások támogatásáról szóló szakmai döntésbe.

A 24.hu a héten írta meg, hogy az OTKA (korábbi nevén Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásnak önkényes megváltoztatása megdöbbenést keltett az orvosi és biológiai tudományok kollégiumában. A minisztériumi döntéssel ugyanis bekerült a nyertesek közé olyan „vonal alatti pályázó” is, aki előtte az utolsó helyen végzett az adott zsűri rangsorában.

Az ITM egy eddig megrendíthetetlen tudományetikai határt lépett át megsértve azt az alapelvet, hogy a kutatási támogatásokat szigorúan szakmai alapon, fair versenyben lehet csak elnyerni

– nyilatkozta Váradi András, az MTA doktora, a molekuláris és szerkezeti biológia, biokémia zsűri tagja. Szerint az OTKA hányattatott, több mint 35 éves története során nem fordult elő, hogy a szakmai döntéseket szisztematikusan megváltoztatták volna.

Acsády László akadémikus, az OTKA orvosi és biológiai tudományok kollégiumának elnöke le is mondott. Ezt a kollégáinak írt levélben azzal indokolta, hogy„miután a kollégium által jóváhagyott zsűrisorrendek indoklás és egyeztetés nélküli megváltoztatását nem tartom összeegyeztethetőnek az általam képviselt tudományértékelési módszerrel, kollégiumi elnöki funkciómról 2020. szeptember 1-jei hatállyal, hét év után, lemondok”.

A Klubrádió szerezte meg azt a levelet, amiben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás is élesen bírálja, hogy a miniszter átírta a szakmai döntést. Freund azzal kezdi, hogy elnöki programja egyik sarokpontja a kormányzattal való kommunikáció új alapokra helyezése, a kölcsönös bizalom felépítése, a döntéshozók munkájának tudományos megalapozott szakmai anyagokkal, tanácsokkal való segítése, majd a kölcsönös bizalmon alapuló új típusú kommunikációra rátérve azzal folytatja, hogy

„őszintén sajnálom, hogy ezt frissen megválasztott akadémiai elnökként mindjárt egy az egész tudományos közösséget joggal felkavaró ügyben kell tennem”.

Freund Palkovicsnak azt írja, hogy

„megdöbbenve értesültem arról, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az egyes alapkutatási pályázati esetében a szakértői testületek által felállított rangsort megváltoztatta és ennek legkirívóbb eseteként miniszteri döntéssel egy, a testület által utolsónak rangsorolt pályázat is támogatást kapott”.

Az MTA elnök emlékeztet arra, hogy erre korábban nemcsak a gyakorlatban nem lett volna lehetőség, de a jogszabályok szerint sem változtathatta meg felsőbb szerv az OTKA tudományterületi kollégiumainak a döntéseit. Tavaly viszont egy új törvény a miniszternek lehetőséget adott erre.

„Elviekben sem értek egyet azzal, hogy a szakmai tudományos konszenzust képviselő kollégiumok rangsora felülírható legyen, de példátlan az, hogy döntésével a Miniszter úr vagy az NKFIH elnöke a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást”

- áll a levélben.

Freund azzal folytatja, hogy

„az alapkutatást támogató rendszerek egyedi döntései az NSF-től a DFG-ig a kormányoktól függetlenül születnek meg. Ez olyaannyira így van, hogy az európai tudományfinanszírozó ügynökségek szervezetében, a Sciene Europe-ban a tagság kifejezett feltétele, hogy bizonyítható legyen a kutatást finanszírozó szervezet önálló döntési kompetenciája. Mélységesen egyetértek az Alaptörvényünkben foglaltakkal: «Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak»”.

Az MTA elnöke emlékezteti Palkovicsot arra is, hogy az OTKA és jogutódja, az NKFIH döntési rendszere több mint 30 éve alakult ki, a legjobb nemzetközi gyakorlatot véve alapul, komoly következményekkel jár, ha abba felülről belenyúl a miniszter.

„Többszintű bizottságaiban ma is a legkiválóbb aktív kutatóink vesznek részt, a független bírálatokat kiemelkedő hazai és külföldi kutatók készítik. Egy olyan döntési mechanizmus alakult ki, amely évtizedek óta elfogadott és hiteles a magyar tudományos közösség számára. Miniszter úr döntése ennek a rendszernek a hitelességét veszélyezteti. A független tudományos értékelés, mint általános szakmai követelmény, figyelmen kivül hagyása a tudományos közösség szemében elfogadhatatlan, megkérdőjelezi a magyar tudomány és a magyar kutatók nemzetközi elismertségét, ezzel többek között megnehezíti a külföldi kutatási források bevonását is.

Freund szerint a tudományban, beleértve annak finanszírozását is, az egyik legfontosabb érték a bizalom és a hitelesség, amely ezzel a lépéssel súlyosan sérült. Arra kéri Palkovicsot, hogy a bizalom helyreállítása érdekében vizsgálja felül a döntést, és módosítsák úgy a törvényt, hogy ez a jövőben nem fordulhasson elő.

A levél végén még biztosítja a minisztert, hogy továbbra is elkötelezett a kormánnyal való, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre, és meghívja Palkovicsot egy ebédre az MTA székházába.