Ha csendesen is, de már itthon is zajlik a zöld forradalom, amiben a kormány az egyik főszerepet a naperőműveknek szánta. A megújulós támogatásokra egyre többen mozdulnak rá, és ahogy ez a történet is mutatja, az állam akár külön rendeletet is kész hozni, ha egy napelemes cég nem tudja megszerezni a kiszemelt földet a tulajdonosoktól. Így néz ki a magyar klímaharc alulnézetből.

Bezöldül a NER

Két éve a magyar kormány tagjai még egészen nyíltan beszéltek arról, hogy ha a károsanyag-kibocsátásról van szó, ők inkább az autógyárak érdekeit tartják szem előtt. Majd miután itthon is egyre többen kezdtek aggódni a klímaválság miatt, a 2019-es európai parlamenti választásokon pedig látványosan megerősödtek a zöld pártok, a Fideszben is rájöttek, hogy nem elég, ha csak Áder János beszél a környezetvédelemről, végül úgy belehúztak, hogy még a KDNP is zöld fordulatot hirdetett.

Bár a magyar kormány tavaly először leszavazta, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék az EU-t, azért mégis születtek visszafogott tervek a szennyező energiaforrások kivezetésére.

E tervek szerint a jövőben nagyrészt nukleáris és megújuló energiából termelnénk áramot. Az előbbi nyilván a paksi bővítést, az utóbbi pedig még több napelemes erőmű építését jelenti, mivel újabb szélerőművekre nem adnak engedélyt. Az év elején megjelent klímaterv szerint 2030-ra 20 százalékkal nőne az ország végső áramfogyasztásában a megújulók aránya. Ennek megfelelően Orbán Viktor még a februári évértékelőjében is beszélt arról, hogy „a következő tíz évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását”. A klímaterv pedig azzal számol, hogy a napelemes kapacitások nagysága 2030-ra közel 6500 MW-ra nőne.

Mivel a paksi beszerzések körül gyakran az oroszokkal kell lökdösődni, ráadásul az atomerőmű éptése egyébként is komoly szaktudást igényel,

ha valaki a magyar zöld fordulaton akar keresni, annak jóval egyszerűbb a naperőműves piacra beszállni. Itt elég megszerezni a megfelelő területeket a csatlakozási pontok közelében, és kérni a támogatást. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök török barátja, Adnan Polat is elkezdte felvásárolni a napelemes projektcégeket, és a Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körök is rárepültek az lehetőségre.

A magyar állam pedig támogatási rendszerrel biztosítja, hogy a napelemes erőművekkel ne lehessen nagyon mellényúlni: a tavaly indult METÁR-tenderek nyerteseinek 15 éven át garantálja, hogy az általuk megajánlott áron adhassák el a megtermelt áramot. Ez úgy működik, hogy ha a tőzsdei ár valamiért a támogatott ár alá esne, akkor az állam a különbözetet zöld prémiumként pótolja ki. Vagyis a rendszer a sikeresen pályázóknak hosszú távon olyan kiszámítható üzletet biztosít, amire könnyű befektetőt találni.

Így az egyetlen kockázatos tényező a megfelelő földek megszerzése marad, de a jó kapcsolatokkal rendelkező cégek ebben is segítségre számíthatnak.

Hallom, eladó a földed

Csabát* még 2020 elején kereste meg egy cég, hogy megvenné a Putnok melleti földjét, mert napelemes erőművet építene. Csaba visszautasította őket. Arra jutott, hogy nem érné meg neki az üzlet, mert a földet 2023-ig egy biogazdálkodó bérli tőle, és ha az érdeklődő cég kérésére kivonnák a szántót a művelés alól, a bérlő elbukná az ökológiai gazdálkodásra kapott uniós támogatást. Így pedig joggal kérhetne kártérítést Csabáéktól. Másrészt úgy tervezte, hogy pár év múlva már a fia gazdálkodna a területen.

Bár az elutasítás után a napelemes cég még egy ideig erősen győzködte, hogy jobban járna, ha eladná a több mint 34 hektárt, egy idő után úgy tűnt, sikerült leráznia őket. Éppen ezért döbbent meg, amikor augusztus végén kézhez kapott egy határozatot, amiben a földhivatal közölte, hogy a NES Energy Zrt. kérésére a területet kivonják a művelés alól, és engedélyezik „a termőföldek más célú hasznosítását nagy teljesítményű napelemes erőmű céljából”. Ennek a cégnek ugyanaz a Plachy László a vezetője, mint amelyiket Csaba pár hónappal korábban visszautasított.

Először ő sem értette, hogy a hatóság miért engedélyezi az átminősítést egy olyan cég kérésére, amelyik sem tulajdonosa, sem bérlője a földnek. Ráadásul őt akkor sem értesítették, amikor a hatóság emberei kimentek felmérni a földjét. Csak az indoklásból derült ki, hogy a NES Energy közben komoly kormányzati segítséget kapott a kiszemelt földek megszerzéséhez.

A cég ugyanis nem csak Csabáék földjét nézte ki magának: Észak-Magyarországon közel 1000 hektáron terveznek napelemes erőműveket építeni. És amikor úgy érezték, elakadtak a földek megszerzésével, megkeresték az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy segítsenek megoldani a problémáikat.

A cég egyébként nem csinál titkot abból, hogy vannak jó kormányzati kapcsolatai: a honlapján is hirdeti, hogy Plachy tavaly ősszel összefutott Palkovics Lászlóval Ózdon, nemrég pedig maga Szijjártó Péter vitt házhoz 282 millió forintnyi támogatást a másik cégének, a Green Plan Energy napelemes szerkezeteket gyártó üzemébe.

Az ITM-ben a tárgyalások annyira sikeresek voltak, hogy május 6-án a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet,

egyben a cég kérésére 18 településen összesen 229 helyrajzi számot minősített beruházási célterületté. Bár májusban Csabáéknak erről még fogalmuk sem volt, de az ő putnoki földjük is felkerült a kormány listájára, amire hivatkozva a NES kezdeményezte is a szántó átminősítését. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal pedig augusztusban megadta az engedélyt.

Ezután két lehetőségük maradt, de a terület mindenképpen a NES birtokába kerül:

• vagy elfogadják az utolsó ajánlatot, amit a cég a kormányhivatalon keresztül küld a tulajdonosoknak,
• vagy megindul a kisajátítási eljárás.

És nem Csabáék az egyetlenek, akik így jártak, kérdésünkre Plachy László elmondta, hogy az egész projektben szereplő közel 1000 hektárból nagyjából 150-250 hektárnál voltak hasonló viták, ami 10 tulajdonost jelent. Egyébként mindenki mással meg tudtak állapodni, és elmondása szerint a piaci árnál többet kínáltak a földekért.

A Kazincbarcikához közeli Szuhakálló önkormányzatának tavaly októberi jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy a NES milyen feltételekkel tett ajánlatot a környékbeli földekre. Ezek szerint kínáltak egy vételi árat, de az engedélyek megszerzése előtt előszerződést akartak kötni. A település vezetése először kevésnek találta a cég által hektáronként ajánlott 2,5 millió forintot, végül idén szeptemberben hektáronként 4 millióért hirdették meg azt a két földrészt, amit eladnának.

A jegyzőkönyvhöz mellékelték a mintaszerződést is, amiből kiderül, hogy a végleges megállapodást csak azután kötnék meg, ha a NES-nek egy éven belül sikerül megszereznie a kiserőművi engedélyt. A vételárat is csak ezután fizetnék ki, azonban addig az eladónak mindenképpen el kell intéznie, hogy a földhivatal vonja ki a földet a művelés alól, mert amíg termőföldnek minősül, gazdasági társaságok nem szerezhetnék meg.

Vagyis egy ilyen ajánlatnál a földtulajdonosoknak a kivonásnál úgy kellene elküldeniük az addigi bérlőiket, hogy nem lehetnek biztosak abban, megépül-e az erőmű. Végül a szuhakállói önkormányzat a NES áltak kért három földből csak kettőt hirdetett meg eladásra, de a cég így is bőven terjeszkedhet a falu körül, mert a kormány itt 10 másik területet jelölt ki az erőműveinek.

„Én annyit ígértem cserébe, hogy ezt magyar emberek fogják építeni, magyar tervezőkkel, magyar beruházásban, a lehető legtöbb magyar alapanyaggal és magyar munkahelyeket teremtünk. És 2023 végén megvalósítjuk” - mondta Plachy László, a NES vezetője, amikor a kormányzati segítségről érdeklődtünk. A vállalkozót kérdeztük arról is, hogy miből tervezik megvalósítani a 100 milliárdos volumenű projektet, ha cégük 8,5 millió forint árbevétel mellett 17 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet. Plachy azt mondta, hogy a METÁR-tenderen mindenképpen indulnak, de egyébként saját tőkéből dolgoznak, más állami támogatást nem kapnak. Ugyanakkor most több befeketetővel is tárgyalnak a tőkebevonásról.

Amikor lengedezik a hátszél

Az nem példa nélküli, hogy egy-egy nagyobb beruházásnál az állam közérdekből, azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett elveszi egy ingatlan tulajdonjogát. És az erről szóló törvény többek között az energiatermelést is az ilyen közérdekű célok között említi. Ugyanakkor egy másik napelemes cég menedzsere meglepődve hallotta, hogy egyes szereplőknek a kormány személyre szabott rendelettel nyújt segítséget.

Az ilyen projekteknél épp a megfelelő helyen fekvő földek megszerzése a legnehezebb feladat. Erre gyakran külön ügynökségeket alkalmaznak, mert a területeknek lehetőleg egymás mellett kell lenniük, de közben nem eshetnek túl messze a csatlakozási alállomástól sem. A földeket ilyenkor általában a piaci árnál jóval drágábban tudják megvenni, de ha a tulajdonos bele is megy az üzletbe, akkor is rengeteg adminisztrációval jár. Viszont ha a tulajdonos valamiért mégsem akarja eladni a földjét, akkor normál esetben nem tudnak mit tenni, másik helyszínt kell keresniük.

De ha a kormány valakinél külön rendelettel könnyíti meg ezt a folyamatot, az sok időt és pénzt spórolhat meg. Mivel a földhivatalnál nem lehetett fellebbezni, Csabának 30 napja volt bírósághoz fordulni, mert úgy érezte, megsértették a tulajdonhoz való jogát, és szerinte a NES nem kérhette volna a kivonást. Szerinte még kiemelt kormányzati beruházásra sem lehet hivatkozni, mivel az erőmű egyelőre az engedélyeket sem kapta meg. Egyben a kormányhivatalnak is írt egy tiltakozó levelet, de a kormánymegbízott válasza nem kecsegtetett túl sok jóval. Azt írta, hogy mivel a kormány a projekhez kapcsolódó közigazgatási eljárásokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította és a beruházási célterületet itt jelölte ki, nem lát lehetőséget az engedélyező határozat visszavonására.

Természetesen többször kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy megtudjuk, mi alapján jelölték ki éppen ezeket a területeket, illetve mi alapján választották ki éppen ezt a céget, de semmire sem válaszoltak.

Címlapkép: Kiss Bence

*A földtulajdonos kérésére megváltoztattuk a nevét a cikkben.