Áder János az elnök helyett a bolygó kapitányát játssza, de azt is szarul

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Az államfő fő témája a környezetvédelem.
  • Pedig papíron nem ez a feladata.
  • Ráadásul olyankor, amikor valóban fontos lenne, nem törődik vele.
  • Miközben a legfontosabb dolgát nem látja el.

Márciusban Magyarország államfője a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumba ment, hogy felavassa az intézmény pályázaton nyert vízautomatáit. Az iskolában teljesen megállt az élet, szigorú óvintézkedéseket tettek, például összegyűjtötték a tanárok kocsikulcsait, és átnézték minden egyes autó csomagtartóját és utasterét. A folyosók tele voltak biztonsági emberekkel, és még a menzát is felszerelték riasztókkal.

Jó kérdés, hogy miért kell a köztársasági elnököt ennyire védeni egy iskolai vízautomata-avatáson. De még jobb, hogy a vendég mitől tartható a legfőbb közjogi méltóságnak.

Közel hét év után rég egyértelmű, hogy Áder János nem hozott nagy változást a köztársasági elnök szerepében Schmitt Pálhoz képest: az egykori fideszes vezérkari főnökből pártkatonává züllesztett Áder ugyanúgy aláír minden törvényt, ami Orbán Viktornak fontos, ahogy az elődje, és a legkisebb jelét sem adja annak, hogy önálló államférfiként betartatná a hatalommegosztás elvét.

Pedig az Alaptörvény mindenekelőtt így definiálja a köztársasági elnök szerepét: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” Áder őrködésének eredménye, hogy a magyar jogállamiság és így a demokrácia helyzete egyértelműen, folyamatosan, trendszerűen romlik.

Az elnök inkább folyamatosan a klímaváltozással és a környezetvédelemmel foglalkozik. 2016-ban alapította a Kék Bolygó Alapítványt, és tavaly ősszel a kormány vállalta, hogy évi 1,5 milliárddal támogatja annak „klímakrízissel és annak tudatosításával foglalkozó” munkáját.

Legutóbb Kaposváron és Pécsen arról tartott előadást gimnazistáknak, hogy hogyan működik a sarki futó áramlás (18:47), hogy szakítani kell a „dobd el”-kultúrával a klímavédelem és a fenntartható fejlődés érdekében, és hogy a 21. század a víz évszázada lesz. (Egyébként akkor, amikor a gimnazistáknak a CEU ellehetetlenítését célzó törvényről egy Fidesz-szóvivő szintjén válaszolt, szintén a környezetvédelemről tartott előadást.)

Áder János (j2), Kőrösi Csaba, a KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója (j), Ronald Prinn professzor, a Globális Változások Tudományos Központ igazgatója, a globális változásokkal foglakozó Tudományos és Politikai Közös Program társigazgatója (b), Kerry Emanuel, a Cecil és Ida Green légköri tudományok professzora (b2) és Szőke László, a KEH külügyi Igazgatója a klímaváltozás környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól folytatnak eszmecserét a bostoni Massachusetts-i Műszaki Egyetemen (MIT) 2019. március 27-én.Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

A 2016-os kvótanépszavazás előtti este még azt is eljátszotta, hogy bejelentkezett a köztévénél, mondván, a népszavazásról szeretne beszélni, majd 20 percen át a klímaválságról, a vízválságról, a termőföldek fogyásáról és egy új Marshall-segély szükségességéről beszélt, míg a népszavazási kérdésről semmit sem mondott.

Mielőtt elnök lett, 2009 és 2012 között a Fidesz EP-képviselőjeként az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke volt, és miután már elnökként elkezdett a klímaváltozásról beszélni, 2015-ben felröppent a hír, hogy ENSZ-főtitkári ambíciói lennének, de ezt cáfolta.

Áder János úgy foglalkozik ezekkel a témákkal, hogy az Alaptörvényben meghatározott feladatai között említés szintjén sem kerül elő a környezetvédelem.

A klímaváltozás kezelése persze az emberiség egyik legfőbb kihívása, így nem árt róla beszélni, Áder viszont úgy foglalkozik szinte csak ezzel, hogy ez nem az ő dolga, és a témára hivatalosan nincs semmilyen ráhatása, bár visszadobhat vagy az Alkotmánybírósághoz irányíthat olyan törvényeket, mint például a kútfúrásról szóló, vagy hogy bármikor felszólalhat ilyen ügyekben.

Áder alighanem azért foglalkozik ezzel, mert amíg a Fideszt kiszolgálja, bőven jut rá ideje, és ez nem annyira megosztó téma, mint mondjuk a társadalmi egyenlőség vagy korrupció kérdése, ezért nem ront az államfő – mint hagyományosan „magasan a legnépszerűbb politikus” – imidzsén, és így a kormánnyal sem kerül lépten-nyomon konfliktusba.

Pedig ha tényleg komolyan venné a környezetvédelem ügyét, akkor például felszólalhatna néhány ügyben:

Bár Orbán az államfő klímaváltozással kapcsolatos politikájáról azt mondta, teljes mellszélességgel felsorakozik mögé. Ehhez képest az 1990 óta állandó környezetvédelmi minisztériumot 2010-ben megszüntette, a feladatait jórészt az agrárminisztérium alá sorolva, és a kormány a német autóipar érdekében beavatkozott egy EU-s perben egy túl szigorúnak tartott károsanyag-kibocsátási kvóta miatt.

Illusztráció: Kiss Bence/444

Áder folyamatosan a bolygó kapitányaként tetszeleg, de amikor tényleg fel kéne szólalni, akkor lapít, a demokrácia elsorvasztása ellen pedig egy büdös szava sincs. Ilyen szempontból például Varga Juditnál, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkáránál is képmutatóbb, hiszen Varga legalább tényleg az EU-s kapcsolatokkal foglalkozik, még ha eközben az Európai Bizottság elnökét kommunistázza és a brüsszeli 56-os ünnepségeken a mai Nyugatot szidja.

Áder ellenben eljátssza, hogy köztársasági elnök, miközben ez már nem egy köztársaság, és ő sem úgy viselkedik, mint egy államfő.

Az átadott vízautomata pedig állítólag már nem is üzemel.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.